Károli Szabadegyetem címmel indított ismeretterjesztő előadássorozatot tudományos és aktuális témákról közérthető formában a Károli Gáspár Református Egyetem. Ezúttal az űrkutatás témakörét járták körül.
A Károli Szabadegyetem március végi vendége Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt. Az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa emlékeztetett: az űrkutatás egyik első mérföldkövét 1955 októberében a Szputnyik 1 műhold sikeres pályára állítása jelentette.
Akkor még nem tulajdonítottak ennek nagy jelentőséget, de szintén óriási lépés volt, hogy Dwight D. Eisenhower amerikai elnök 1958-as karácsonyi beszédét már műholdon keresztül közvetítették. Összesen tizennégy hónap alatt jutott el az emberiség az első, ember alkotta tárgy űrbe küldésétől egy globális szolgáltatás első pillanatáig. Ezzel a mozzanattal kezdődött, hogy a Föld mostanra egy „globális falu” lett.
Ugyancsak mérföldkő volt az űrkutatásban a 1969-es Holdra lépés. Igaz, 1972 óta, tehát több mint ötven éve nem járt ember a kísérő bolygónkon – mondta Ferencz Orsolya űrkutatási biztos. Ebben 2024 végén, 2025 elején jöhet áttörés, olyannyira, hogy az űrkutatási biztos egyenesen a Hold kolonizációjáról beszélt. A Hold az emberiség következő kontinense.
Óriási verseny indult meg a „Holdért”, elstartolt az Artemis-program, amelynek keretében több űrhajóst a Holdra juttatna 2024-ben a NASA. De az Amerikai Űrügynökségnél ott az Orion-program is, az Európai Űrügynökségnek is van Holdprogramja, de Oroszországnak, Kínának Indiának, sőt Izraelnek is.
S hogy mit fogunk a Holdon csinálni? Nem, nem lakni. Számos hasznos nyersanyag van ott, ami a Földön már kifogyóban vagy itt nem is található meg. Valamint, dobbantóként fogjuk használni ahhoz, hogy könnyebben kijussunk az űrbe, mint az erős gravitációval rendelkező anyabolygónkról.
Amikor arról gondolkodunk, lehet-e más, életre alkalmas bolygó az univerzumban, akkor azt kell látni, hogy az ember számára a Föld az egyetlen hely, ahol élhet.
Az lenne az ideális állapot, ha elég forrást tudnánk fordítani a saját technológiáink jó irányú fejlesztésére, hogy lehetőségünk legyen elmenni is, de erre nem kényszerből legyen szükség – fogalmazott Ferencz Orsolya. De, tette hozzá, mielőtt a Marsot akarnánk lakhatóvá tenni, fontosabb lenne a Földet ismét azzá tenni. Már csak azért is, mert ez mégiscsak kisebb ráfordítással lenne megoldható. A Marsra akkor kell menni, amikor vissza is tudunk jönni onnan – hangsúlyozta.
A Földet azonban különös módon az űrnek is köszönhetően tudjuk megmenteni. Az űrkutatásnak már most forradalmi fejlesztéseket köszönhetünk a víz- és levegőtisztításban. A Föld, hasonlóan egy űrállomáshoz, energiaforgalmában nyitott, anyagforgalmában zárt rendszer. Míg napfényt kívülről kapnak, vízből és oxigénből csak annyi áll rendelkezésre, amennyi rajtuk megtalálható. Az űrkutatásnak köszönhetően tehát minden modellezhető: a mezőgazdaságtól kezdve egészen a hadmozdulatokig.
Az űrkutatás „melléktermékei” az emberi gazdaság alapjává váltak, ilyen például a meteorológia vagy a termékbecslés. Emellett jelentős szerepe van a hírközlés, a távközlés és a navigáció terén, hiszen műholdjaink nélkül összeomlana a tengeri kereskedelem és a légi forgalom is.
Az emberi test megértésében és a gyógyszerészeti kutatások fejlődésében is jelentős szerepet játszik az űrkutatás, hiszen egymást kiegészítő tudományágakról van szó. A csontritkulás és a kardiovaszkuláris rendszerünk működésének megismerésében központi szerepet játszottak a súlytalanságban tapasztalt változások.
A Napot ma már sokkal jobban ismerjük és figyelemmel követhetjük, mint 1859-ben, köszönhetően a műholdaknak. De ez sem feltétlenül óv meg minket attól, hogy egy napkitörés mindent tönkretegyen.
Legutóbb 1989-ben volt egy X19 erősségű napkitörés, ami miatt a kanadai Québec teljes infrastruktúrája mindössze kilencven másodperc alatt összeomlott. 1859-ben azonban egy tízszer ilyen erősségű, X190-es érte el a Földet. Akkor a feljegyzések szerint Hawaii-n napokig olvasni lehetett a sarki fénynél. Ezt akkor az emberek még megcsodálták, mert nem voltak olyan technológiák, amelyeket kedvezőtlenül befolyásolt volna a csillag energiája. De mi történne ma egy ugyanilyen naptevékenységnél? Ferencz Orsolya szerint nem kérdés: mindenünk odaveszne.
Műholdakból csak a fejünk felett több ezer kering, és ezek idővel el is romlanak: űrszemét lesz belőlük. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy használhatatlanná szemeteljük a Föld körüli pályát, mert civilizációnk működése múlik rajta – húzta alá az űrkutatási biztos.
Az előbbiekből is nyilvánvaló, hogy az űrtudomány jóval a jogi szabályozó környezet előtt jár.
Mint Ferencz Orsolya elmondta: azok számára, akik az űrkutatás bármely aspektusával szeretnének foglalkozni, UniSpace néven indított három féléves szakirányú továbbképzést 17 magyar egyetem. A képzés érinti az élettelen és élő természettudományokat, a társadalomtudományt, valamint a műszaki, informatikai és társadalomtörténeti oldalát is az űrkutatásnak. Az önköltséges finanszírozású programra rengetegen jelentkeztek, jelenleg 92 hallgató folytatja ennek keretében továbbképző tanulmányait.