A hold- és marsjárók alkatrészeinek kopásának világszínvonalú vizsgálatával a nemzetközi űrkutatás sikeréhez járulhatnak hozzá a MATE Műszaki Intézetének kutatói.
A legfőbb cél kideríteni, hogy a Hold és a Mars felszínén közlekedő roverek speciális forgó tengelyei és tömítései milyen ütemben kophatnak el. A roverek idegen égitestekre küldött, azok felszínén mozogni képes űrszondák. Bár számtalan sikeres űrmisszió zajlott az elmúlt évtizedekben amióta űrkutatás létezik, ilyen jellegű vizsgálatokat még sohasem végeztek az Európai Űrügynökségnél.
A MATE gödöllői kutatóintézetének munkatársai a Hold és a Mars felszínét borító regolithoz rendkívül hasonló, de földi körülmények között előállított modellmintákat kaptak az Európai Űrügynökségtől a laboratóriumi mérések elvégzéséhez.
A vizsgálatok révén a mars- és holdjárók tartósabbá válhatnak (Fotó: 123rf)
Barkó György, a MATE Műszaki Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta, ez fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságait tekintve rendkívül hasonló az eredeti anyaghoz. A MATE Műszaki Intézetének speciális laboratóriumi műszerével végzett mérések alapján vizsgálni lehet a hold- és marsjárókon lévő fémtengelyeket és tömítéseket. A cél annak kiderítése, hogy extrém terhelési feltételek között hogyan és milyen alapanyagokkal lehetnek a lehető legtovább tartósak.
A szakemberek vizsgálati eredményei révén nemcsak a mars- és holdjárók válhatnak tartósabbá. Az űrkutatás szempontjából legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb, hogy az űrutazások is biztonságosabbak lehetnek.
Mint emlékezetes, a Challenger űrrepülőgép 1986. január 28-i katasztrófáját is egy elégtelen tömítés okozta. A hideg időjárás károsan befolyásolta egy tömítőgyűrű rugalmasságát. Így az nem volt képes megfelelően betölteni funkcióját és pusztító robbanást okozott.
A közemúltban mutatták be azt a négy magyar űrhajósjelöltet, akiknek egyike majd a Nemzetközi Űrállomáson kutathat. A kiválasztott űrhajós hazai űreszközöket fog tesztelni, és kísérleteket végez magyar kutatócsoportok számára. Harminc napos utazását 2024 végén vagy 2025 elejére tervezik a Nemzetközi Űrállomáson.
A magyar tudósok számos eszközzel segítették a múltban és várhatóan fogják a jövőben is a világ űrkutatását. 2022 végén adtunk hírt róla, hogy elkészült a Műegyetem legújabb kisműholdja, amely a Föld körüli elektroszmogot fogja vizsgálni. Az MRC-100 elnevezésű kisműholdat a világ leggazdagabb emberének számító Elon Musk űripari cége, a SpaceX által kifejlesztett Falcon-9 típusú rakéta viszi fel a világűrbe. A kilövés várhatóan májusban lesz.
