Mi kell a sikerhez 2026-ban? Jövőkészségek az UNIside legfrissebb kiadványában

Az UNI in&out 2026 nyár lapszámának köszönhetően beleláthatunk a jelen és jövő oktatásának, munkaerőpiacának működésébe, az elvárásokba, tanulmányi lehetőségekbe; mindezt számos cégvezetői, egyetemi oktatói, szakértői interjún keresztül. A diákinterjúkban pedig az egyetemi hallgatók nézőpontját, félelmeit, céljait ismerhetjük meg. A bookazin kiemelt figyelmet fordít a készségekre, a mesterséges intelligenciára, az egyetemi, a pályakezdői és a munkáltatói oldalra egyaránt.

UNI in&out 2026 nyár című bookazin megjelenése alkalmából május 14-én az UNIside megtartotta első lapszámbemutató eseményét, partnereikkel, szakmai közösségükkel. A rendezvény konferansziéja Szabó Sipos Barnabás volt, a délelőtt során pedig Pintér Lívia, az UNIside alapítója, Guld Ádám médiakutató és Nagy Zoltán rangsorszekértő tartott előadást. A rendezvényen egy izgalmas kerekasztal-beszélgetésben is része volt a jelenlévőknek, ahol Guld Ádám, Filó Angéla Katalin AI-mentor, valamint Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke osztották meg gondolataikat az oktatás, a mesterséges intelligencia és a pályaválasztás aktuális kérdéseiről.

Szabó Sipos Barnabás

A közönséget is bevonó beszélgetés egyik központi témája a mesterséges intelligencia általános iskolai használata, az oktatási rendszer eddig alkalmazkodási nehézségei és az új helyzethez való alkalmazkodás lehetséges megoldásai voltak. A beszélgetőpartnerek szerint a legnagyobb kihívás az, ha a mesterséges intelligencia használat mellett hiányzik az a stabil tudásbázis, amelyre a kritikai gondolkodás épülhetne. Bár az oktatásnak nem tiltania kellene az új technológiákat, hanem olyan módszertanokat szükséges kialakítania, amelyek a gyakorlati problémamegoldást, az együttműködést és a kreatív gondolkodást helyezik előtérbe, ennek felépítése továbbra is kihívásként jelenik meg az oktatásban. Svédországban és egyes ázsiai országokban is visszarendeződés van a digitális oktatás felől a könyvalapú tanulás felé. Jó példaként említették a beszélgetőpartnerek azokat az egyetemi vizsgamódszereket, ahol a hallgatóknak valós helyzetekben, gyakorlati feladatokon keresztül kell bizonyítaniuk tudásukat, ugyanakkor a hagyományos, papíralapú és szóbeli számonkérés is releváns megoldásként volt jelen a beszélgetésben.

A jövő munkaerőpiacát is jelentősen átalakítja az MI. Egyre több rutinszerű, adminisztratív vagy junior pozíció válhat automatizálhatóvá, miközben felértékelődnek azok a készségek, amelyekben az ember továbbra is erősebb: a kreativitás, az alkalmazkodóképesség, az önálló gondolkodás és a kommunikáció. Több példa is elhangzott arra, hogy vállalatok már most jelentős létszámcsökkentést hajtanak végre a hatékonyságnövelő technológiák miatt. A beszélgetők hangsúlyozták: az MI-t nem ellenségként, hanem olyan eszközként érdemes kezelni, amely megfelelő használat mellett támogatni tudja az egyéni fejlődést és a munkavégzést.

A kerekasztal végén a résztvevők a motiváció és az önismeret fontosságát emelték ki. Szerintük a fiatalok egyik legnagyobb kihívása ma az, hogy megtalálják saját útjukat egy gyorsan változó világban. Az is kérdés, és a jövő munkaerőpiaca miatt kulcskérdés, hogy higgyünk abban, hogy mindenkiben van olyan képesség vagy tehetség, amelyre hosszú távon építeni lehet. A jövő kulcsa így nem csupán a technológiai tudásban rejlik, hanem abban is, hogy az egyének képesek legyenek alkalmazkodni, kíváncsiak maradni és folyamatosan fejleszteni önmagukat. Erre fókuszál az UNIside Glow up!-programja is, amely a diákok önismeretével és pályamotivációjával foglalkozik. A program működésével, céljaival május 30-án egy egész napos esemény keretein belül ismerkedhetnek meg a résztvevők. Jegyvásárlás az alábbi oldalon lehetséges.

Az UNIside rangsorszakértője, Nagy Zoltán részletesen beszélt a kiválósági rangsorok szerepéről, az indikátorok használatakor döntésként megjelenő változókról és ismertette az UNI in&out kiadványok rangsorainak kiemelt jelentőségű aspektusait is.

Rangsorok

A kiadvány ezúttal a mind a tizenhárom képzési terület legnépszerűbb szakjainak rangsorait mutatta be, friss adatokkal segítve a diákok pályaorientációját, szak- és intézményválasztását.

Az összesített pontszámok és szakos rangsorok alapján az orvos- és egészségtudomány terület legnépszerűbb szakjainak rangsorát rendre a Semmelweis Egyetem valamely kara nyerte meg, például az általános orvos szakon az SE-ÁOK, holtversenyben az SZTE-SZAOK-val. Ha a műszaki képzési terület legnépszerűbb szakjait nézzük, ott elsősorban a BME jeleskedik: mind a gépészmérnöki (BME-GPK), mind pedig az építészmérnöki (BME- ÉPK) szakokon az élen áll. Az informatika képzési terület megnépszerűbb, mérnökinformatikus szakos rangsorában a BME-VIK és az ÓE-NIK (82,3) osztozik az első helyen. A gazdaságtudományok legnépszerűbb szakjai közül a gazdálkodás és menedzsment és a nemzetközi gazdálkodás szakok abszolút győztese a Corvinus (81,8), míg a kereskedelem és marketing szakon az ELTE-GTK áll az élen. A jogi képzési terület legnépszerűbb szakjainak rangsorait az ELTE-ÁJK, a PPKE-ÁJK és az SZTE-ÁJK vezeti. A bölcsészettudomány képzési terület legnépszerűbb szakjainak rangsorait az ELTE-PPK (pszichológia), az ME-BTK (anglisztika) és a KRE-BTK (keleti nyelvek és kultúrák) vezetik.

Nagy Zoltán, az UNIside rangsorszakértője

A frissdiplomások kezdőbére jelentős szórást mutat a különböző képzési területeken végzettek között: míg az informatikai, katonai és műszaki képzési területeken a milliós határt súrolják akár már a kezdő átlagbérek is, a pedagógusképzés képzési területen elhelyezkedők, vagy a bölcsész, akár agrár végzettségűek ettől az összegtől elmaradnak.

Jövőkészségek az MI korában

A mesterséges intelligencia térnyerése nem önmagában technológiai kérdés, hanem sokkal inkább az emberi alkalmazkodás és tudás minőségéről szól – olvasható a lap több interjújában is. Guld Ádám médiaszakértő szerint a digitális korszakban míg az információ elérhetősége egyre nő, a feldolgozása felszínesebbé válik, ezért felértékelődik a kritikai gondolkodás, az értő olvasás, az önálló szövegalkotási- és a kommunikációs készségek. Emellett fontosnak tartja az önismeretet, a koncentrációt és az emberi kapcsolatok tudatos megőrzését és a tudatosabb technológiahasználat gyakorlatát.

Guld Ádám, Zsuffa Ákos, Filó Angéla és Pintér Lívia

Aczél Petra kommunikációkutató a vele készített interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben nem a technológia képességei, hanem az emberi alkalmazkodókészség kap kulcsszerepet. Szerinte a munkaerőpiacon a kíváncsiság, a bátorság, az összefüggésekben való gondolkodás és az autonómia válik kulcsértékké, miközben a rutinfeladatokat egyre inkább gépek veszik át. Ezért az oktatásnak is el kell mozdulnia az emberi készségek – például az együttműködés, a nyilvános megszólalások és a felelősségteljes döntéshozatal – fejlesztése felé, hiszen a jövő munkaerőpiacát a mesterséges intelligenciával együtt élve kell alakítanunk a jövőben és nekünk embereknek kell azt meghatározni, hogyan élünk a lehetőségeivel.

A BGE rektora szerint az MI térnyerése miatt a fiataloknak az elmélyült tudás, az önálló problémamegoldás és a komplex gondolkodás lesz az igazi versenyelőnyük. Andor György úgy véli, csak azok tudnak okosabbak maradni a gépeknél, akik képesek rutinszerű segítség nélkül is gondolkodni, és a technológiát tudatosan használni. Emellett a nyelvtudás, a nemzetközi tapasztalat és a gyakorlati készségek is egyre fontosabbá válnak a munkaerőpiacon.

Fiatalok és a siker a 21. században

A sikeres vállalkozásépítés fiatalon is lehetséges, ha valaki nyitott, kitartó és képes tanulni a hibáiból – véli Hegyi Benjamin, hiszen az AutoConnect társtulajdonosa már egyetemistaként céget alapított, miközben folyamatosan fejlesztette alkalmazkodóképességét és digitális tudását. Szerinte ma nem a lexikális ismeretek, hanem az összefüggések átlátása, a gyors alkalmazkodás és a tudatos technológiahasználat jelentik a valódi versenyelőnyt. Mint mondta, a lehetőségek nem maguktól jönnek: célkitűzés, kapcsolatépítés és a kudarcokból való tanulás nélkül nem alakul ki valódi előrelépés.

Szabó Balázs pályája is a tudatos, nem elsietett karrierépítésre példa. Fiatalon lett vezérigazgató, és tapasztalata szerint a sikerhez önreflexió, szorgalom és a hibákból való tanulás is szükséges. Szerinte nem érdemes görcsösen követni előre kijelölt karrierutakat; sokkal fontosabb a tanulásra és elmélyülésre szánt idő, valamint az, hogy valaki önazonosan tudjon működni. Úgy véli, a stabil tudás és a kíváncsiság hosszú távon komoly előnyt jelent a fiatalok számára.

Egyszerre épít dietetikusi és élelmiszermérnöki tudást, miközben a családi vállalkozásban is aktív szerepet vállal Vona Viola, a Semmelweis Egyetem és a MATE hallgatója. Pályáját nem egyetlen nagy áttörés, hanem a kíváncsiság, a kitartás és a hosszú távra gondolkodás határozza meg. Folyamatosan keresi az összefüggéseket, nyitott az új technológiákra, és tudatosan építi azt a szemléletet, amelyben az egészség, a minőség és a gyakorlati tapasztalat erősítik egymást.

Testi és lelki egészség

„A sport túlmutat a fizikai aktivitáson: karaktert formál, rendszerességre, együttműködésre és kitartásra tanít, miközben a lelki egyensúly megőrzésében is fontos szerepet játszik” – fogalmazott Gundel Takács Gábor a lapnak adott interjújában. Úgy látja, hogy a tudatos életvezetés és a sportolás szorosan összekapcsolódik azzal, hogy az ember megtalálja a saját útját, hiszen a boldogság egyik alapja a személyiséghez illő pályaválasztás és életforma.

Gábor-Vígh Vanda kommunikációs szakember és mediátor a mindennapi konfliktusok kezelése felől közelítve a kommunikáció és önkifejezés fontosságát hangsúlyozza. Szerinte a félreértések gyakran abból fakadnak, hogy az emberek nem tudják pontosan megfogalmazni érzéseiket és szükségleteiket, ezért a megoldás kulcsa az értő figyelem és a kérdéseken alapuló párbeszéd. A mediáció tapasztalatait alapul véve azt mondja: a saját megoldások megtalálása, a lelki egyensúly tudatos megőrzése nemcsak a konfliktusok rendezésében, hanem a mindennapi együttműködésben is irányt mutathat.

Betekintés a vállalati világba

A női vezetők karrierútját nemcsak a szakmai teljesítmény, hanem számos látható és rejtett tényező is alakítja. Erről beszélt Sulciová Silvia vezetői tanácsadó és executive coach a vele készített interjúnkban. Mint fogalmazott, a hozott minták, a belső korlátok és a társadalmi elvárások sokszor befolyásolják az önbizalmat, a döntéshozatalt és a karrierív alakulását. Úgy látja: a siker kulcsa az önazonosság, az ambíciók tudatos felvállalása és a személyes márka építése, ami nemcsak egyéni, hanem szervezeti szinten is versenyelőnyt jelenthet.

Farkas Dániel a vállalati fejlődés egy másik oldalára, a képzési rendszerek működésére irányítja elemzésében a figyelmet. A HR- és szervezetfejlesztési szakértő a „tréningcsapda-paradoxont” helyezi fókuszba, amelyben a képzések gyakran elveszítik valódi hatásukat a költségvetési és megfelelési kényszerek miatt. A jövő vállalatai akkor tudnak valódi versenyelőnyt elérni, ha a tréningeket nem kötelező elemként, hanem valódi igényekre épülő, folyamatosan megújuló fejlesztési eszközként kezelik. A hatékonyság mérése, az innováció és a motiváció fenntartása kulcsfontosságú a minőségromlás elkerüléséhez.

Felsőoktatás és munkahelyi siker: felkészülés és áthidalásra váró szakadék – Farkas Dániel írása

Fejlődő irányok és biztonság az IT területén

A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának dékánja, Siménfalvi Zoltán szerint az informatikai és mérnöki területet alapjaiban alakítja át a mesterséges intelligencia térnyerése. Kiemelte, hogy a munkaerőpiacon az átlagos teljesítmény ma már könnyen átlagos megítéléshez is vezet, ezért a hallgatók számára kiemelten fontos a proaktivitás, a gyakorlati tapasztalatszerzés és a kiemelkedő szakmai teljesítményre való törekvés. Az MI a képzésben nemcsak új eszközöket, hanem szemléletváltást is hoz, amely a jövő mérnöki gondolkodását is formálja.

Decsi Tamás Vilmos az OTP Bank IT-biztonsági irányítási vezető tanácsadója szerint a digitális biztonság területén nincsenek univerzális, tankönyvi megoldások, mert a fenyegetések folyamatosan változnak. Ezért a szakembereknek állandó alkalmazkodásra, kritikus gondolkodásra és erős problémamegoldó képességre van szükségük. Hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia egyszerre jelent új lehetőségeket és komoly kockázatokat, így annak biztonságos és tudatos használata a jövő IT-szakembereinek egyik legfontosabb feladata.

Az UNI in&out 2026 nyár elérhető és már rendelhető a shop.uniside.hu weboldalon, személyesen megvásárolható az Inmedio és Relay hálózat üzleteiben, és a legtöbb Auchan és Interspar áruházban is. Az inspiráló interjúk és a rangsorok részletei a magazinban olvashatók.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: UNIside.