A MATE kutatói mustárt termesztettek holdporban – forradalmi felfedezés a talajtisztításban és űrkutatásban

A jövőben a növényeket nem a földi talajban, hanem a Hold porában termesztik. Sci-fi? Egyáltalán nem! A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói bebizonyították, hogy ez lehetséges. Sőt, ennél sokkal több is.

Mustárnövény a holdporban? Igen, és magot is hozott!

A MATE kutatói sikeresen termesztettek mustárt holdpor-szimulánsban, ráadásul ezek a növények magokat is hoztak. A kísérlet nemcsak hogy működött, de a magok újabb vizsgálatokhoz is utat nyitottak. Vajon veszélyesek? Ehetőek? Vagy éppenséggel hasznosak a jövő űrbéli mezőgazdasága számára?

A laborvizsgálatok során kiderült: a növények nagy mennyiségű nehézfémet, például uránt is felvesznek a holdporból. Ez azt jelenti, hogy jelenleg emberi fogyasztásra alkalmatlanok – de a kutatás messze nem ért véget itt.

Talajtisztító növények a Holdon és a Földön

Dr. Barkó György, a kutatás egyik vezetője elmondta:

„Ha a mustárnövényeket újra és újra elültetjük ugyanabba a talajba, képesek fokozatosan kiszívni a nehézfémeket, így idővel a talaj megtisztul.”

Ez a felfedezés óriási jelentőségű nemcsak az űrkutatásban, hanem a Föld iparilag szennyezett területeinek talajrehabilitációjában is. A MATE doktorandusz hallgatója, Jessica Dias szerint nagyjából egy év szükséges ahhoz, hogy a talaj annyira megtisztuljon, hogy már egészséges növényeket is termeszthessünk benne.

A kísérlet során bebizonyosodott, hogy a mustárnövény nemcsak nehézfémeket, hanem ritka földfémeket és könnyűfémeket is akkumulál. Az, hogy az uránt ilyen mértékben képes magába szívni, új kapukat nyit meg a növények környezetvédelmi és űrkutatási felhasználásában.

3D nyomtatott téglák a Hold porából? Már ezen is dolgoznak!

A MATE másik izgalmas projektjében holdporból készítenek 3D nyomtatással építőanyagokat – például téglákat, alkatrészeket vagy akár szerszámokat. Muth Krisztina, BSc gépészmérnök hallgató kutatásának célja: megtalálni a legjobb szemcseméretet és anyagösszetételt a 3D nyomtatáshoz.

„Minél több helyben található anyagot tudunk beépíteni az eszközökbe, annál kevesebbet kell a Földről odaszállítani – és ez óriási előny az űrkutatásban.”

A fiatal kutató gyantával kísérletezik kötőanyagként, és célja, hogy olyan erős és megbízható anyagokat hozzanak létre, amelyekkel akár a Holdon is építkezhetünk.

A fenntarthatóság nem csupán a vállalati szférát érinti, hanem a felsőoktatási intézmények számára is egyre fontosabbá válik. Korábbi cikkünk részletesen bemutatja, hogyan válik a fenntarthatóság a magyar egyetemek stratégiai gondolkodásának és napi működésének szerves részévé. Ha érdekel, hogyan formálják a magyar egyetemek a jövő fenntartható társadalmát, és milyen konkrét lépéseket tesznek ennek érdekében, olvasd el a teljes cikket az alábbi linken:

Szemlélet, akarat és cselekvés – Fenntarthatósági törekvések a magyar felsőoktatásban