Mit vár el a jövő a fiataloktól? – Erre fókuszált az UNIside első lapszámbemutató eseménye

UNI in&out 2026 nyár megjelenése alkalmából május 14-én tartotta az UNIside az első lapszámbemutató eseményét, ahol egyúttal fennállásuk ötödik évfordulóját is együtt ünnepelhették szakmai partnereikkel és közösségükkel.

A rendezvény konferansziéja Szabó Sipos Barnabás volt, a délelőtt során pedig Pintér Lívia, az UNIside alapítója, Guld Ádám médiakutató és Nagy Zoltán rangsorszekértő tartottak előadást. A rendezvényen egy izgalmas kerekasztal-beszélgetést is tartottak, ahol Guld Ádám, Filó Angéla MI-szakértő, valamint Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke osztották meg gondolataikat az oktatás, a mesterséges intelligencia és a pályaválasztás aktuális kérdéseiről.

Inspiráció és iránymutatás fiataloknak

Pintér Lívia, az UNIside ügyvezetője az esemény megnyitásakor a fiatalok pályaválasztásának támogatásáról és a hiteles tájékozódás fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy bár az egyetemi rangsorok és mérhető indikátorok fontos kapaszkodót jelenthetnek, a döntésekben sokszor nagyobb szerepet kapnak a személyes tapasztalatok. Az UNIside kiadványainak célja éppen ezért az, hogy a fiatalokhoz közelebb hozzák vállalatvezetők, szakemberek és egyetemi szereplők gondolatait, segítve őket a tudatos orientációban és pályatervezésben.

A másik központi téma azoknak a készségeknek a jelentősége volt, amelyeket ma már a munkáltatók is elvárnak a pályakezdőktől. A kommunikációs szakember az alázatot, a folyamatos tanulási hajlandóságot és a kudarctűrő képességet emelte ki, hangsúlyozva, hogy ezek fejlesztése legalább olyan fontos, mint a szakmai tudás megszerzése. Erre fókuszál az UNIside Glow up!-programja is, amely a diákok pályamotivációjával foglalkozik, és interaktív foglalkozásokkal szeretnék támogatni a fiatalokat az önismeret és a tudatos életvezetés kialakításában. A program működésével, céljaival május 30-án egy egész napos esemény keretein belül ismerkedhetnek meg a résztvevők. Jegyvásárlás az alábbi oldalon lehetséges.

A gyorsuló digitális világ és az oktatás jövője

Guld Ádám médiakutató előadásában a digitalizáció és a mesterséges intelligencia társadalmi, kulturális és oktatási hatásait vizsgálta. Személyes példákon keresztül érzékeltette, milyen gyors technológiai változások zajlottak le az elmúlt évtizedekben: az írásvetítőtől a mobiltelefonokon és közösségi médián át egészen az MI-forradalomig. Hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődés nem pusztán új eszközöket jelent, hanem alapvetően alakítja át a társadalmi működést, a kultúrát és az oktatás világát is.

Előadásában kitért arra, hogy a kommunikációs forradalmak mindig meghatározták a tudáshoz való hozzáférés módját. Az írás, majd a nyomtatás megjelenése hosszú távon formálta az oktatást, a digitális média térnyerése pedig minden korábbinál gyorsabb változásokat hozott. Véleménye szerint a jelenlegi MI-forradalom különösen jelentős, mivel egyszerre érinti a munka világát, a szabadidő-felhasználást és az értékrendszereket is.

Beszélt arról is, hogy a mesterséges intelligencia a szellemi munkavégzés területén már most komoly átalakulásokat indított el. Egyes szakmákban megkezdődött a humán munkaerő részleges kiváltása, ami hosszabb távon a munka és az identitás kapcsolatát is átformálhatja. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a felszabaduló szabadidő új társadalmi kérdéseket vet fel: míg optimista forgatókönyvek szerint ez az önképzés és a tudatos fejlődés lehetőségét teremti meg, más megközelítések szerint a céltalan médiatartalom-fogyasztás erősödéséhez is vezethet.

Az előadás egyik központi gondolata a digitális kultúrában tapasztalható „gyorsítás” jelensége volt. A médiafelületek és tartalmak számának növekedése egyre rövidebb és intenzívebb figyelmi helyzeteket eredményez, ugyanakkor a kutatások már egy ellenirányú folyamatot is mutatnak: egyre többen keresik tudatosan a lassabb, mélyebb élményeket. Ennek kapcsán egy saját példát is megosztott, amikor egy hallgatója azért vásárolt egy régi iPodot, hogy megszakítások nélkül tudjon zenét hallgatni, távol a folyamatos online ingerektől.

Előadása végén Guld Ádám hangsúlyozta, hogy a digitális túlterhelésre adott társadalmi reakciók már most érzékelhetők, ezért a helyzetet nem látja borúsnak. Véleménye szerint a technológiai és kulturális túlzások idővel természetes módon korrekcióhoz vezetnek, és egyre nagyobb igény mutatkozik a tudatosabb médiahasználatra, az elmélyülésre és az olvasás szerepének újrafelfedezésére.

Kézírástól a mesterséges intelligenciáig

Guld Ádám, Filó Angéla és Zsuffa Ákos beszélgetésének egyik központi témája az volt, hogy a mesterséges intelligencia használata már az általános iskolákban is jelen van, miközben az oktatási rendszer sok esetben még nem tudott alkalmazkodni ehhez az új helyzethez. A szakértők szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a diákok egyre gyakrabban MI-eszközökkel készítik el házi feladataikat, miközben hiányzik az a stabil tudásbázis, amelyre a kritikai gondolkodás épülhetne. Elhangzott az is, hogy az oktatásnak nem tiltania kellene az új technológiákat, hanem olyan módszertanokat szükséges kialakítania, amelyek a gyakorlati problémamegoldást, az együttműködést és a kreatív gondolkodást helyezik előtérbe. Jó példaként említették azokat az egyetemi vizsgamódszereket, ahol a hallgatóknak valós helyzetekben, gyakorlati feladatokon keresztül kell bizonyítaniuk tudásukat.

A résztvevők szerint a jövő munkaerőpiacát is jelentősen átalakítja az MI. Egyre több rutinszerű, adminisztratív vagy junior pozíció válhat automatizálhatóvá, miközben felértékelődnek azok a készségek, amelyekben az ember továbbra is erősebb: a kreativitás, az alkalmazkodóképesség, az önálló gondolkodás és a kommunikáció. Több példa is elhangzott arra, hogy vállalatok már most jelentős létszámcsökkentést hajtanak végre a hatékonyságnövelő technológiák miatt. A beszélgetők hangsúlyozták: az MI-t nem ellenségként, hanem olyan eszközként érdemes kezelni, amely megfelelő használat mellett támogatni tudja az egyéni fejlődést és a munkavégzést.

A kerekasztal végén a résztvevők a motiváció és az önismeret fontosságát emelték ki. Szerintük a fiatalok egyik legnagyobb kihívása ma az, hogy megtalálják saját útjukat egy gyorsan változó világban. Abban azonban többen is hittek, hogy mindenkiben van olyan képesség vagy tehetség, amelyre hosszú távon építeni lehet. A jövő kulcsa így nem csupán a technológiai tudásban rejlik, hanem abban is, hogy az egyének képesek legyenek alkalmazkodni, kíváncsiak maradni és folyamatosan fejleszteni önmagukat.

A kerekasztal végül nem kész válaszokkal, hanem nyitott kérdésekkel zárult. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövő egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogyan tud az oktatás, a munkaerőpiac és a társadalom alkalmazkodni az MI korszakához. Ugyanakkor optimista hangok is elhangzottak: a kíváncsiság, a folyamatos tanulás és az önismeret olyan készségek lehetnek, amelyek hosszú távon is segíthetnek eligazodni a gyorsan változó világban.

Rangsorok, minőség és munkaerőpiaci szempontok

Nagy Zoltán, az UNIside rangsorszakértője előadásában a felsőoktatási rangsorok szerepéről, működéséről és korlátairól beszélt. Kiemelte, hogy a rangsorok egyszerre szolgálhatnak kommunikációs, orientációs és részben minőségbiztosítási eszközként. Ugyanakkor mindig felmerül a kérdés: mit is jelent valójában az „egyetemi minőség”? Mint fogalmazott, a rangsorok sokszor egy minőségérzetet közvetítenek, miközben magának a minőségnek a definíciója sem egyértelmű.

Előadásában részletesen ismertette, hogy a nemzetközi és a magyarországi rangsorok eltérő logika szerint működnek. A nemzetközi listák elsősorban tudománymetriai mutatókra, publikációkra és kutatási teljesítményre épülnek, míg a hazai rangsorok inkább a továbbtanulás előtt álló fiatalok szempontjait veszik figyelembe. Hangsúlyozta, hogy a magyar médiarangsorok elsődleges célja nem az intézmények minősítése, hanem a pályaorientáció támogatása és a leendő hallgatók tájékoztatása.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes helyezések között gyakran minimális különbségek vannak, ezért önmagában az, hogy egy intézmény első vagy tizedik helyen szerepel, nem feltétlenül jelent lényegi eltérést a minőségben. A rangsorok mögött számos indikátor áll – például a hallgatói bemenet minősége, az oktatók tudományos fokozatai, a nemzetköziesítés vagy a publikációs teljesítmény –, ugyanakkor minden mutató mögött módszertani döntések és értelmezési kérdések húzódnak meg.

Az előadás egyik fontos témája a munkaerőpiaci szempontok szerepe volt. Kiemelte, hogy a hallgatók számára sok esetben nem a tudományos presztízs a legfontosabb, hanem az, hogy a diploma milyen elhelyezkedési és kereseti lehetőségeket biztosít. Éppen ezért az UNIside rangsorában hangsúlyos szerepet kapnak a munkaerőpiacra való kilépéshez kapcsolódó adatok is. Mint fogalmazott, a fiatalok számára ezek az információk valódi segítséget jelenthetnek a tudatos továbbtanulási döntések meghozatalában.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: UNIside.