Már az egyetemen létrejött innovációikat is egyre tudatosabban védik a hallgatók, derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) 2022 első félévéről szóló adataiból. A hivatal által tartott szellemitulajdon-védelmi, távoktatási képzésre, ebben az időszakban háromszor annyi egyetemista volt kíváncsi, mint az előző években.

Fotó: Pixabay

Így az online képzéseken alap-, közép- és felsőfokú iparjogvédelmi, illetve alap- és középfokú szerzői jogi tanfolyamokon lehet részt venni. A tananyag során az érdeklődők megismerkednek a szellemi alkotások formáival, oltalmi lehetőségeivel, eljárásokkal és teendőkkel, továbbá választ kapnak olyan kérdésekre is, hogy hol van a helye a szellemi tulajdonnak az innovációs ciklusban, melyek a szellemi tulajdoni jogsértés fajtái, mikor érdemes titokban tartani a kifejlesztett megoldások részleteit, vagy hogy miben is tud segíteni egy iparjogvédelmi szakember. 

Hozzátette: míg a 2018–2019-es adatok alapján a több mint húsz, akkor még államilag finanszírozott egyetemről összesen tízes nagyságrendben érkezett szabadalmi igény az SZTNH-ba, addig azóta megnyíltak azok a támogatási formák, amelyek az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést, az ipari problémákra adott egyetemi válaszokat is finanszírozzák. Így most ott tartunk, hogy százas nagyságrendű oltalmi igény, sőt kutatás-fejlesztési-innovációs (KFI) projekt fut egy-egy egyetemen, vagyis az ösztönzők hatására is másképpen tekintenek lehetőségeikre, elkezdtek az immateriális javaikra is ügyelni. 

Tapasztalat ugyanis, hogy a végzősök munkáinak jelentős része a bemutatás után nem sokkal nemzetközi cégeknél piaci termékként jelenik meg, de abból az ötletgazda nem húz hasznot. A hivatal jelenleg több mint egy tucat egyetemen jelenléti képzésben is oktatja a szerzői jog és iparjogvédelmi oltalomszerzés lehetőségeit és saját szakmai képzéseket is tart alap-, közép- és felsőfokon.