Az Amerikai Egyesült Államok felsőoktatásában tanulók közel 60 százaléka tart a nyílt véleménynyilvánítástól – derül ki egy friss elemzésből. Mi több: olykor éppen a szólásszabadságra hivatkozva hallgattatják el, hurrogják le a jelentős kisebbségbe szorult konzervatív véleményeket, gondolkodókat az amerikai felsőoktatásban – írja a Zerohedge.com nyomán a Makronóm.
A Buckley éves felmérése szerint az egyetemisták közel 60 százaléka tart attól, hogy mások előtt politikai/világnézeti véleményt nyilvánítson az osztályteremben vagy a kollégiumban, esetleg a campuson. E friss kutatás eredménye egybevág más, hasonló felmérésekkel
– írja a Zerohedge.com írását idézve a Makronóm. Kokrétan a diákok 63 százaléka jelezte, hogy megfélemlítve érzi magát a társaitól eltérő vélemény hangoztatása vagy akár online közzététele/megosztása miatt.
A jelenség ellenére az amerikai főiskolák és egyetemek továbbra is kizárják a politikai szerepet vállaló republikánus és konzervatív oktatókat; továbbá fenntartják a politikai, világnézeti véleménynyilvánítások kvázi tilalmát.
A különböző amerikai államok 65-féle felsőoktatási karán végzett felmérés szerint a karok több mint felénél egyetlen regisztrált republikánus beállítottságú oktató sincsen. A készítők ugyanakkor elismerik: a legtöbb válaszadó oktató bizalmasan elismerte, hogy sok felsőoktatási karon ritkán találni nézeteiket nyilvánosan is vállaló republikánusokat vagy konzervatívokat.
A több mint 800 diák körében idén ősszel készült felmérés során számos, liberális nézeteket valló diák is részt vett. A válaszok alapján ugyanis a tanulók kétharmada minden professzortól, sőt iskolai segítő például adminisztratív munkát végző személytől megkövetelné, hogy a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás mellett tegye le a voksát.
A legtöbb kar túlnyomórészt demokrata és liberális – állítják a felmérés készítői. E „sokszínűség” általában a mérsékelt baloldali nézetektől egészen a szélsőbaloldalig terjed.
Ha azt gondolnánk esetleg, hogy a fent idézett friss felmérés és a korábbi hivatkozások nagyon elfogultak, akkor idézzünk egy másikat.
E szerint az amerikai jogászprofesszoroknak mindössze kilenc százaléka vallotta magát konzervatívnak. A republikánus vagy konzervatív tagok e látványos hiányát, kisebbségét számos karon sok akadémikus csak vállvonogatva veszi tudomásul. Pedig egy neves lapban, a Harvard Journal of Law and Public Policy című folyóiratban is nemrégiben megjelent ez a publikáció, mégpedig eléggé figyelemfelkeltő címmel: „A szólásszabadság hanyatlása az Egyesült Államokban”.
Szólásszabadság Amerikában (Fotó: Unsplash)
Figyelemre méltó az is, hogy egy korábbi, még 2017-ben publikált tanulmány szerint a karoknak mindössze 15 százaléka nevezhető konzervatív beállítottságúnak. Ez annak lehet az eredménye, hogy az oktatók évek óta saját ideológiai preferenciáikat ismétlik, és lényegét tekintve felszámolják az amerikai felsőoktatási karokon egykor létező sokszínűséget.
E trend pedig az olyan felvételi rendszerek eredménye, ahol a konzervatív vagy libertariánus tudósokat gyakran elutasítják. Az ilyen tudósok, kutatók és tanárok tömeges visszaszorítása rendszerszintű problémát jelez.
A legutóbbi felmérést a College Free Speech Rankings tavaly tette közzé, miután megkérdezték a 159 legjobban rangsorolt amerikai főiskola és egyetem 37 000 hallgatójának hatalmas mintáját.
A felmérésből kiderült, hogy az egyetemisták hatvanhat százaléka szerint a szólásszabadság legitim formája, ha lekiabálnak egy felszólalót, hogy megakadályozzák a felszólalását.
További 23 százalék úgy véli, hogy erőszakot lehet alkalmazni egy beszéd meghiúsítására. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden negyedik diák támogatja a beszédek erőszakos elhallgattatását.
Néhány egyetemista szerint a szólásszabadság magában foglalja mások elhallgattatásának jogát is. A Berkeley-n például aggodalomra adott okot az effajta vétó alkalmazása, mivel az erőszakos tüntetőknek sikerült elhallgattatniuk a felszólalókat, köztük az ACLU (American Civil Liberties Union, egy jól ismert, több mint 100 éves amerikai jogvédő szervezet) egyik előadóját, aki a szólásszabadságról beszélt.
Mind a diákok, mind egyes oktatók fenntartották ebben az esetben is azt az álláspontot, hogy joguk van elhallgattatni azokat, akikkel nem értenek egyet. Sőt, még a diákújságok is úgy nyilatkoztak, hogy az „ellenzéki beszéd” nem tartozik a szólásszabadság védelme alá.
A szerző kifejti, hogy az egyetemi élet a nézőpontok sokszínűségéről és az egyetemi campusokon tapasztalható intellektuális kihívásokról is szól. A sokszínűség hiánya azonban azoknak kedvez, akik ennek az új ortodoxia helyesnek vélt oldalán állnak.
További részleteket olvashatsz az amerikai szólásszabadság témájában az alábbi cikkben:
