Nem egy szokványos feladatsor volt az idei középszintű matekérettségi.
Nehézségre úgy közepesen nehéznek mondható, de az előforduló feladattípusok valószínűleg sok diákot meglephettek. Ha összehasonlítjuk a korábbi matematika érettségikkel, akkor például meglepően kevés pontot ért idén a valószínűségszámítás. Míg átlagosan 13,4 pontot szokott érni ez a témakör, idén csak 9 pontot ért és azok is nagyon alap feladatok voltak. A számtani és mértani sorozatok témakör nagyon nagy hangsúlyt kapott idén. Összesen 23 pontnyi feladat volt ebből a témából, igaz, néhány részfeladatot más módszerrel is meg lehetett oldani.
Az általam vezetett mateking.hu weboldalon az érettségi felkészítő felületünkön pontosan meg lehet nézni, hogy melyik témakör hány pontot szokott érni a matek érettségin. Az idei érettségi lényegében minden feladata rajta van a mateking top10-es listáján, vagyis elmondható, hogy a 4 évnyi gimnáziumi matematikaoktatás kb 28 témaköréből jóformán csak 10 témakör van, amit tudni kell az érettségin. Az elmúlt 10 év átlaga, hogy várhatóan 76 pont szerethető a mateking.hu oldalon közzétett top10 témakörrel. Idén ez 90 pont volt.
Látszólag tehát kevesebb tanulással is bőven meg lehetett írni a középszintű matekot. Ami árnyalja a képet, hogy maguk a feladatok néha kicsit meglepőek lehettek elsőre.
A matekérettségi “A” rész 12 darab feladata közül a gyök függvény és a halmazos feladat megfogalmazása okozhatott kisebb riadalmat, és talán meglepő lehetett a két koordinátageometria feladat, amiből viszont a “B” részben már nem volt egyáltalán.
Mosóczi András véleménye a mai matekérettségiről. (Fotó:123RF)
Évekkel ezelőtt még a koordinátageometria egy komplett 10-13 pontos feladatot ért a “B” részben, de a jövőre életbelépő NAT2020 szinte teljesen kinyírja ezt a témakört a diákok nem kis örömére.
Az idei matekérettségi “B” részében a 13-as feladat függvényekről szólt, ez nem meglepő, ugyanis évről évre egyre növekszik a függvényes feladatok súlya. Idén már 15 pontot lehetett szerezni függvényekkel az átlagos 8,6 ponttal szemben. A 14-es feladat valószínűleg sokakat meglepett, ez egy geometria feladat volt és több összetettebb gondolat is kellett a megoldásához. Ez mindenképpen az átlagos középszintnél nehezebb feladat volt.
A 15-ös feladat szinte ugyanaz volt mint az egy évvel ezelőtti érettségi 16-os feladata, és mondhatjuk hogy szinte szóról szóra minden évben várható majd egy ilyen feladat. Ez mértani sorozattal és exponenciális függvénnyel is megoldható feladattípus, ahol még a logaritmus gyakorlati alkalmazása is előkerül. A 16-os feladat egy könnyű számolós feladat volt a statisztika témaköréből, a 17-es szintén egy számolós geometria és trigonometria feladat volt, tipikus érettségi feladat a végén egy kis számtani sorozattal. A 18-as feladat pedig egy első ránézésre elrettentően hosszú szöveggel rendelkezett, de 4 viszonylag könnyű részfeladatból állt. Itt volt 5 pontért az egyetlen Valószínűségszámítás feladat a “B” részben, de volt szöveges feladat egyenletrendszerrel és egy kis gráfozás is.
Összességében nagy meglepetésre nem számíthattak azok akik a top10 legtöbb pontot érő témakörből felkészültek, amit a mateking.hu oldalon az érettségi felkészítőnkben közzétettük ezen a felületen: https://www.
Ami a jövőre is használható tanulság, hogy szinte teljesen eltűnnek a középszintű érettségiből a hagyományos egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, pláne a logaritmusos és trigonometrikus meg exponenciális egyenletek. A hagyományos függvényábrázolós feladatok is kikopnak, helyettük a függvények fogalmaira építő feladatok kerülnek előtérbe olyannyira, hogy idén már csak ezzel 11 pontot lehetett szerezni.
