Okosabbnak kell lennünk, mint a gépeknek – interjú Andor Györggyel, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem rektorával

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem egy több nagy múltú felsőoktatási intézmény integrációjából létrejött, közel 20 ezer hallgatót képző egyetem, amely mára Magyarország legnagyobb gazdaságtudományi képzőhelyévé és a hazai felsőoktatás egyik meghatározó szereplőjévé vált. Az intézmény az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, megújult képzési rendszerével és gyakorlatorientált szemléletével erősítve pozícióját. A BGE rektorával, Andor Györggyel beszélgettünk.

Az interjú eredetileg az UNI in&out 2026 nyár kiadványában jelent meg.

Miket tart a BGE legfontosabb jellemzőinek? Mik a legnagyobb erősségei, miben emelkednek ki az itteni képzések?

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Magyarország legnagyobb gazdaságtudományi egyeteme, közel húszezer hallgatóval. A többi vezető hazai intézménnyel össze vetve a személyes hallgatói részvétel, az erős közösség, a sokkal több tan órai aktivitás, a gyakorlatiasabb képzési stílus a leginkább kiemelhető jellegzetesség – ezek a BGE fő erősségei is. Meg kell említenem továbbá az egyetem vállalati partnerségi rendszerét: céges partnereink aktívan részt vesznek az oktatásban, a szemeszterenként két Intenzív Héten több tucat vállalati kurzus érhető el a tanulóink számára. Emel lett évente mentorként támogatják több száz hallgatónkat, valamint szakmai gyakorlatot és karrierlehetőségeket kínálnak számukra.

Milyen változtatások, fejlesztések valósultak meg a közelmúltban az intézményben?

Az elmúlt években kiemelt szerepet kapott az oktatástechnológia fejlesztése. Ennek az egyik eredménye, hogy levelező képzéseinken professzionális videós szolgáltatással tesszük elérhetővé valamennyi órát a hallgatók számára. Fontos előrelépés a vizsgaközpontok kialakítása, amelyek révén a tudásfelmérés a tanulóink számára is kiszámít ható és igazságos. Ennél is fontosabb, hogy a három korábbi intézmény összeolvadásának végső lezárásaként ki kellett alakítani a BGE mint egységes egyetem működési alapjait és stílusát. Meghagytuk a szakmai mozgásteret, ugyanakkor – főként az oktatás szervezés és a számonkérési rendszer tekintetében – erőteljesebb az egyetemi egységesítés, ami egyszerűbb, átláthatóbb rendszerre való törekvést is jelent. Erre többek között a mesterséges intelligencia térnyerése miatt is szükség van.

Miért és mennyiben teremt új helyzetet a mesterséges intelligencia?

Általánosságban azt lehet látni, hogy a felsőoktatást sokkhatásként éri a berobbanása, különösen azokon a szakterületeken, amelyeket a BGE is képvisel. Kettős a hatása, és bizonyos szempontból ezek pont egymás ellen hatnak. Egyrészt a munkaerőpiac radikális átalakulásának lehetünk a tanúi: az egyszerű, felületes, rutinszerű emberi tudás elértéktelenődését láthatjuk, emellett egyre inkább szűkülni látszik a frissen végzettek elhelyezkedési tere. Korábban még meg lehetett élni abból, hogy valaki egy egyszerűbb rendszert, folyamatot képes volt átlátni, a lényegét kiemelni, annak keretein belül döntéseket hozni. Ma ezt már az embernél jobban, de legalábbis közel úgy meg tudja csinálni egy olcsóbb MI-szoftver is. Emellett felfelé tolódott a szellemi munka színvonalelvárása: embert egyre inkább csak a gép ellenőrzésére, illetve olyan összetettségű ügyek átgondolására alkalmaznak, amelyekre az MI nem képes. Ilyen képességű embereket azonban nehezebb képezni, más hogy is kell hozzáállni, és bizony a hallgatónak is más készségeiket kell erősíteniük. Felértékelődött a bonyolultabb összefüggések átlátásának, ehhez az egyes ügyekben való elmélyülésnek a képessége. Mindeközben az egyetemi képzés önálló feladatmegoldásokon, „elgondolkodáson” alapuló változata a diákok oldaláról jórészt megkerülhető az MI használatával. Ez nagy kísértés. Legyünk őszinték, nincs igazán olyan hallgatói feladat, amit jórészt vagy teljes egészében nem lehet percek alatt mesterséges intelligenciával megoldani, és alig létezik olyan egyetemi számonkérés, amit egy MI-eszköz ne lenne képes viszonylag jó jegyre teljesíteni.

Egy ilyen helyzetben nem az lenne egyetem feladata, hogy még inkább önálló gondolkodásra, nagyobb át látóképességre neveljen?

Hajlamosak vagyunk a csodákban reménykedni, azt gondolni, hogy a gondolkodásunk, a lényeg látásunk, úgy általában a tudásunk vagy az „agyunk” fejlesztése átugor hat szinteket extra befektetett energia nélkül. Úgy mondanám, hogy egy „szellemi gépet” csak úgy tudunk felülmúlni, ha előbb olyanokat is meg tudunk oldani nélküle, amit egyébként géppel is meglehetne. Ilyen a tanulási folyamat. Ha egy egyetem MI-vel helyettesíthetetlen munkatársakat szeret ne képezni, akkor ahhoz a géppel is megoldható feladatok, problémák gépek nélküli leküzdésén keresztül vezet az út. A diákok mellé nem lehet mindig felügyelőket, mentorokat állítani, és a rövid távú érdekeik – egy tárgy teljesítése, egy jobb jegy megszerzése stb. – gyakran felülírják az amúgy általuk is belátott távlati elképzeléseket. Ezért egyetemi oldalról – hangsúlyozom, hogy kifejezetten az elemi hallgatói érdekeket figyelem be véve – kénytelenek vagyunk a géphasználatot kiiktató számonkéréseket, hallgatói feladatmegoldásokat beépíteni az oktatási rendszereinkbe. Ez nem könnyű, és nehezen megy azok esetében, akik egy más fajta hallgatói egyetemi tanulási kultúrában szocializálódtak, más tárgy teljesítési formákat szoktak meg. Ezzel együtt az MI használata nem tiltható, és egyébként értelme sem lenne, hiszen nyilván arra kell képezni a jövő munkaerőit, hogy MI vel együtt legyenek képesek magas hatékonyságú munkára. Ennek érdekében tanulóink számára biztosítunk rövid képzéseket és e-learning anyagokat is a mesterséges intelligencia használatához kapcsolódóan, változatos témákban: a hatékony promptolástól az MI munkaerőpiacra gyakorolt hatásáig.

Mennyire fontos ma a nemzetközi tapasztalat a gazdaságtudományi pályákon? Milyen lehetőségeket kínál erre a BGE? 

A gazdasági folyamatok értelmezése, a piaci összefüggések meglátása és a versenyképesség megőrzése megköveteli azt a képességet, hogy valaki többféle kulturális és gazda sági környezetben is eligazodjon. A nemzetközi lehetőségek kihasználásának alapja a biztos nyelvtudás, ezért a BGE-n számos lehetőséget kínálunk ennek fejlesztésére. Bár mely diákunk – nem csak az eleve angol nyelvű szakon tanulók – szabadon dönthet úgy, hogy valamely szaktárgyait angolul végzi el, így egyszerre fejlődhet a nyelvi és szak mai tudása. Számos szakunk teljesen angol nyelvű képzésben is el érhető, de közel kétezer külföldi hallgatónkkal azok számára is adott a nemzetközi közeg, akik magyar nyelvű képzést választanak. A külföldi tapasztalatszerzésre mobilitási programokon túl az egyetem tucatnyi kettősdiploma-partnerintézménye is lehetőséget biztosít.

Hogyan építik be a munkaerőpiaci elvárásokat a képzésekbe? Milyen jövőkép nyílik meg a hallgatók előtt?

A BGE-n hiszünk abban, hogy a gazdaság- vagy társadalomtudományi tudás az elméleti ismeretek mellett ezek valós helyzetekben való alkalmazásában rejlik. Hallgatóink számára a szükséges és ész szerű mennyiségű szakmai háttér elsajátítása mellett lehetőséget teremtünk, hogy már a képzés alatt kipróbálják magukat gyakorlati fel adatokban is. Ebben is kulcsszerepet játszik az egyetem kiterjedt vállalati kapcsolatrendszere. Partnereink amellett, hogy saját kurzusokat tartanak, esettanulmányokkal, projekt feladatokkal is bekapcsolódnak az oktatásba, így egyes kurzusokon valódi cégek valódi eseteinek megoldásával dolgoznak a hallgatók. A kiterjedt vállalati partnerségeknek köszönhetően pedig könnyebb jó szakmai gyakorlatot vagy akár az egyetem saját fejlesztésű állásportálján, a BGE Job&Future-ön keresztül pályakezdő szakmai pozíciót találni. A gazdaságtudományi képzések egyik sajátossága, hogy széles körben alkalmazható tudást adnak, amely különböző iparágakban és munkakörökben hasznosítható. A BGE-s diploma ismert és elismert a munkaerőpiacon, így remek indulást jelent. Ezt mutatják a végzettjeink elhelyezkedési adatai is: a Diplomás Pályakövetési Rendszer szerint a nálunk végzettek több mint kilencven százaléka rövid időn belül elhelyezkedik.

Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet?

Fontosnak tartjuk, hogy az egyetem valódi közösség is legyen, amihez a sportprogramok, a közösségi események, a szakmai rendezvények és a hallgatói szervezetek akti vitásai mind hozzájárulnak. Vannak már olyan, hagyománynak tekinthető programok, mint az éjszakai túrák vagy a Glide Night, amikor évente egyszer a hallgatóink és a kollégáink birtokba veszik városligeti Műjég pályát. De rendszeresen szervezünk a külföldi és magyar diákok közösségét erősítő interkulturális eseményeket, fenntarthatósági programokat is. Ráadásul az idén a BGE lesz a házigazdája az 50. jubileumi EFOTT-fesztiválnak. Ugyanakkor az egyetemi közösséget nem kizárólag a jelenlegi hallgatók alkotják. A BGE számára kiemelten fontos az alumni közösség, ami jelentős méretű, hiszen itt végzett a ma aktív gazdasági szakemberek többsége. Az öregdiákok tapasztalata és kapcsolatrendszere szervesen összefonódik az egyetem életé vel. Tudatosan erősítjük és bővítjük ezt a közösséget, és törekszünk rá, hogy alumni tagjaink aktív szerepet vállaljanak a hallgatók támogatásában.

Milyen fejlesztési lépések állnak a BGE előtt?

A legfontosabb az intézmény új campusrendszerének kialakítása. A következő években belépő hallgatóink már az új campusokon, Budapest két ikonikus épületében, az Andrássy úton és a Váci úton fejez hetik be a tanulmányaikat. Ezek a helyszínek a BGE hagyományaihoz illően őrzik a múlt értékeit, ugyan akkor a teljes átalakításnak köszönhetően valódi 21. századi környezetet biztosítanak majd az egyetem közösségének.

Andor György

• 1968-ban született.
• Diplomáit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte mérnöki, valamint a mai Budapesti Corvinus Egyetemen közgazda sági területen. Mindkét intézményben egyetemi doktori címet, majd 1999-ben PhD-fokozatot szerzett.
• 2018-ban a Pécsi Tudományegyetemen habilitált, 2019-től egyetemi professzor.
• Szakmai pályája a közgazdaság-tudomány területéhez kapcsolódik, harminc éve egyetemi oktató, elsősorban a pénzügyi, üzleti és közösségi gazdaságtani területeken.
• Két rektori ciklusban a BME általános rektorhelyettese volt, majd a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dékánja. Az ELTE-n a Gazdaságtudományi Kar alapító dékánja.
• 2024 júliusa óta a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem rektora.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!