Madách Imre pontos születési idejével kapcsolatosan két dátum is található. Az egyik alapját valószínűleg egy Szontagh Pálhoz 1863. januárius 20-ról kelt levele adja. Abban ezt írja: „E szerencsétlen mai nap tesz negyvenévessé, s ettől két szent pátrónusom, Fábián és Sebestyén sem ment meg”. Az alsósztregovai római katolikus anyakönyv ugyanakkor autentikus adatokat tartalmaz a költő születési dátumáról. E szerint ez „1823. 21. Januarii”.
Madách Imre régi földbirtokos-nemes családba született az akkor Nógrád megyéhez, ma Szlovákiához tartozó településen. Az egykori kastély ma Madách Imre Kastélymúzeumként működik.
Diákéveiben és később is verselt, de neve Az ember tragédiája drámai költeménnyel vált ismertté. (Fotó: OSZK)
Szülei, idősebb Madách Imre és Majthényi Anna fiukat erős katolikus szellemben nevelték. Tizenegy éves volt, amikor meghalt az édesapja. A gimnázium hat osztályát otthon végezte, majd 1837 őszén Pestre ment filozófiát tanulni. Anyja vele együtt a fővárosba küldte két öccsét, lakást rendezett be számukra, gazdaasszonyt adott melléjük. Mint minden tehetősebb nemesifjú, a filozófia után ő is jogot tanult. Tizenkilenc éves korában már patvarista (jogász gyakornok) volt, nem sokkal később vármegyei aljegyző lett a nógrádi alispán mellett Balassagyarmaton. Megszerezte az ügyvédi oklevelet, beletanult a közigazgatásba, részt vett a vármegyei gyűléseken, ellátogatott a pozsonyi országgyűlésre.
Még huszonhárom éves sem volt, amikor 1845. július 20-án megnősült. Feleségével, a Bihar megyei Fráter Erzsikével, Balassagyarmaton ismerkedett meg. Csesztvén laktak, egy kis nógrádi faluban. A fiatalasszony a gazdálkodással nem törődött, urának a házi béke kedvéért sokat kellett tűrnie.
A helyzet otthon anyagilag is rosszabbra fordult, amikor a szabadságharc után nagy csapás érte Madáchot. Szállást adott egy politikai menekültnek, emiatt 1852 nyarán zsandárok törtek házába, s börtönbe hurcolták. Egy évig raboskodott pozsonyi és pesti kaszárnyákban. Amikor kiszabadult, akkor sem volt szabad távoznia Pestről. Neje ezalatt adósságot adósságra halmozott. 1853 őszén végre hazakerült a költő, de a házastársi összetűzések váláshoz vezettek, és Madách 1854 nyarán elküldte a feleségét.
Madách a válás után gyermekei nevelésének, tanulmányainak és gazdaságának élt édesanyja kastélyában, Alsósztregován. Magányos óráiban pedig buzgón foglalkozott és próbálkozott költészettel, de erről a legjobb barátján Szontagh Pál földbirtokoson kívül alig tudott valaki. Pedig már diákévei alatt is verselt, szerelmes kötetet szentelt Lónyay Etelkának: a Lantvirágok füzetben. 1840-ben huszonhat lírai költeményét nyomtatta ki ajándékul rokonainak és barátainak.
Ifjúkori színművei több kidolgozásban maradtak fenn. Kéziratait az első kidolgozás után sokszor félretette, majd később ismét elővette, egész jeleneteket törült belőlük, párbeszédeit átdolgozta, a szebb részeket beleszőtte újabb drámáiba. Ez utóbbiak kéziratban maradtak, a figyelmet érdemlő szövegeket Gyulai Pál nyomatta ki az 1880-ban megjelent Madách Imre összes művei keretében.
Madách a feljegyzések szerint 1859. február 17-én kezdett hozzá Az ember tragédiájának megírásához. A kéziratot 1860. március 26-án fejezte be. A drámai költeményt az ismerősök későbbi visszaemlékezései szerint először bizalmas barátjának, Szontagh Pálnak mutatta meg. A művelt földbirtokos több észrevételt tett rá, és azt tanácsolta, juttassa el a kéziratot Arany Jánoshoz. Amikor Madáchot 1861 tavaszán a balassagyarmati kerület országgyűlési képviselőjévé választották, magával vitte kéziratot Pestre. A képviselőtársai közül megismerkedett Jámbor Pállal, a költővel, akit megkért, juttassa el a kéziratot Arany Jánosnak.
A Kisfaludy Társaság igazgatója először egy gyönge Faust-utánzatnak gondolta, félre is tette a drámát. Jámbor Pál unszolására azonban végül végigolvasta. Ezután írt Alsósztregovára, tudósította a költőt munkája jelességéről, és felajánlotta a drámai költemény kiadását a Kisfaludy Társaság gondozásában. Sőt, arra is vállalkozott, hogy kijavítja a kézirat hibáit. Madách ebbe örömmel beleegyezett, így jelent meg Az ember tragédiája 1862 januárjában.
Madách már ünnepelt drámaíróként újult erővel látott irodalmi munkásságához, de egészsége egyre jobban gyöngült. Életének negyvenkettedik évében, 1864. október 5-én halt meg alsósztregovai kastélyában.
Az Arcanum Digitális Tudománytárban még számos érdekes és hasznos információt találtok Madách Imrével kapcsolatban. Az érettségire, a felvételire vagy egy dolgozatra, vizsgára készülve érdemes ezekben is elmélyedni.
A bicentenárium alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumában kiállítás nyílt Madách Imre tiszteletére. A balassagyarmati tárlat az év végéig látogatható.
