Egy hiánypótló kutatást végeztünk az Uniside.hu berkeiben, amelyből kiderül, hogy ti hogyan birkóztok meg a tanulással a felsőoktatásban, melyek a legnehezebb tantárgyak számotokra, hogyan ugorjátok meg a középiskola után az egyetemi szintet.
E kutatás – néhol megdöbbentő – eredményeit az Uniside.hu portált kiadó vállalkozás UNI in&out 2023 Nyár című print kiadványában mutattunk be. A kutatás az UNIside és a Mateking.hu közös szervezésében jött létre. Végső soron azzal a céllal, hogy a hallgatók könnyebben és hamarabb megtanuljanak tanulni, mások tapasztalataira, és jó gyakorlataira építve fejlődni, esetleg mások kihívásaiból okulni, tanulni.
A kapott válaszok alapján grafikonokat készítettünk, hogy minél jobban tudjuk szemléltetni azt, hogy mik a jelenlegi egyetemisták tanulói szokásai, íme az egyik legégetőbb kérdésre mutatott válaszok.
– Amint a fenti ábrából is látható, a legnehezebb egyetemi tárgynak legtöbben egyértelműen a matematikát vagy egy ahhoz szorosan kapcsolódó tantárgyat jelöltek be, így például számvitel, közgazdaságtan, statisztika. Vagy éppen más reál-tárgyakat, mint a kémia, a fizika, vagy az orvosi karokon jellemző anatómia. A humán tárgyak közül a többségnek a jogi tárgyak jelenti az igazi nehézséget. A leggyakrabban említett nehéz humán tárgyak között találjuk a pszichológiát, illetve a közgazdaságtant. Igaz ez utóbbi egy része inkább reál tantárgyként értelmezhető.
– Nem csak a tárgyakkal van gond, az oktató személye is nagyon meghatározó: a legnagyobb nehézséget az okozza a diákok számára számukra, ha úgy ítélik meg, hogy egy egyetemi oktató nem képes megfelelő módon átadni számukra az információt – ezt 69 százalék gondolja így.
– Érdekes, hogy az egyetemisták – már az ő korukban is, amikor a többséget nem, vagy kevéssé nyomasztják a munkahely vagy a család felől érkező feladatok– a legnagyobb nehézségnek az időhiányt nevezték meg, egészen pontosan 52,8 százalékuk.– A diákok leginkább azért mennek egyetemre, mert több pénzt akarnak keresni, karriert akarnak építeni – másképpen: legfőbb motivációjuknak azt tartják, hogy a diploma megszerzése után majd jobban tudnak érvényesülni a munkaerőpiacon. A megkérdezettek 60,3 százaléka válaszolta.
– A kutatás elemzése után egyértelműen kiderült, hogy a diákok legnagyobb része mindenekelőtt az interneten keres utána az információknak (90,3 százalékuk), ha problémája akad valamelyik tantárggyal. A tény nem meglepő, az arány azonban már inkább: e szerint tehát tíz diákból egy ha rendszeresen jár akár az egyetem/főiskola, akár más könyvtárba vagy akár az adott intézmény jegyzetboltjába a kötelező körökön kívül.
A kutatásban 710 fő vett részt. (Fotó: 123RF)
A kérdőívet 710 fő töltötte ki, elemzésünk alapját az ő válaszaik jelentik. A kérdőívet majdnem kétszer annyi lány (469 fő) töltötte ki, mint fiú (241 fő). A kitöltők egyharmada elsőéves, de a másod- és harmadévesek együttes aránya is majdnem eléri a 30 százalékot.
A válaszolók között a legnagyobb számban a gazdaságtudományok képzési területen tanulnak (213 fő), de sok volt a műszaki (155 fő), illetve az informatika (117 fő) képzési terület hallgatója is.
