A MOME 2023-ban is meghirdetett, 7-10. osztályosoknak szóló tervezés fókuszú alkotópályázatára országosan és határon túlról összesen 323-an jelentkeztek. A legtöbben Budapestről neveztek, de sokan jelentkeztek Szegedről, Pécsről is, nagy százalékuk 9-10.osztályos.
A 2-5 főből álló csapatok a fenntarthatóság szellemében 2043-ban használható termék–, tárgy– vagy szolgáltatás tervekkel pályázhattak, közülük választotta ki a zsűri azt a 10 csapatot, akik a második fordulóban mentorok – vagyis MOME Doktori Iskolába járó kutatók, tervezők, teoretikusok és BA és MA tervezőszakos hallgatók – segítségével dolgozhattak tovább elképzelésükön.
A második fordulós csapatok tagjai olyan tudásra tehettek szert, amelyet későbbi iskolai pályafutásuk, karrierjük során is használhatnak. A designgondolkodás megismerésére fókuszáló versenyen a beadott munkák értékelésében egyebek mellett a főszerepet a vizuális termék minősége, a kerettörténet értelmezhetősége, az ötlet és a koncepció erőssége játszotta.
A négyfős, kilencedik osztályos csapat elképzelése szerint a jövő iskolája és kollégiuma nem csak teljesen zöld, de inkluzív és egyben önfenntartó is. A csoportból hárman – Murber Júlia, Czibók Zorka, Prasch Ráhel – a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum tanulói, illetve egyikük – Róth Ákos – a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanulója. A diákok az építészetet illetően a természetből és a hagyományos japán építészetből is merítettek. Az elképzelt iskolába és lakóépületbe tágas közösségi tereket és rengeteg növényt tervezett. A terv egyik legizgalmasabb része a kollégium: a szobák valójában többfős kunyhók, ahová akár egy egész hátrányos helyzetű család is beköltözhet. A nyertes csapat egy MakerBot Sketch 3D nyomtatóval gazdagodhatott.
Idén több szórakoztató és utópisztikus pályázat is megjelent. A kép illusztráció. (Fotó: 123RF)
A kilencedik osztályos tanulók a ‘Futurarium – a jövő múzeuma’ projekttel neveztek. Tervükben kidolgozták a Futurarium épületének terveit és az elképzelt intézményben szereplő kiállítások tematikáját is. “A Futurarium a világ első múzeuma, amelynek központjában nem a múlt áll, hanem a megálmodott és megvalósított jövőképek” – olvasható a leírásban. A jövő múzeumában filmeken, tárgyakon és maketteken keresztül merülhetünk el a Metropolis, a 2001: Űrodüsszeia, vagy éppen H.G. Wells és Asimov világában.
Ők a méheket veszélyeztető környezeti ártalmak, a méhek kihalásának problémájára reagáltak. Az általuk elképzelt jövőben a világ már túl van az éhezés szakaszán, azon az időszakon, amikor a méhek kihalása miatt lehetetlenné vált az élelmiszer megtermelése. Projektjükben a növények beporzására terveztek egy olyan módszert, amely a denevéreket vonja be a folyamatba egy úgynevezett “Beporzást Elősegítő Szerkezet” használatával. A BESZ egy kis robot-rovar, amely feromonok kibocsátásával csalogatja az emlősöket a megfelelő növényre, így téve újra lehetővé az élelmiszer alapanyagok, növények termesztését. A szívbe markoló kerettörténetben a főszereplő jövőbeni kisgyermekével is találkozhatunk, akit ez a módszer és termékfejlesztés mentett meg az éhhaláltól.
A designgondolkodás megismerésére fókuszáló versenyre 2043-ban használható termék–, tárgy– vagy szolgáltatás tervekkel pályázhattak a diákok. A kép illusztráció. (Fotó: 123RF)
A csapat az Álommonitor nevű tervüket fejlesztette tovább. Az általuk elképzelt jövőben Európában az emberek több mint kétharmada használ Álommonitort és annak kiegészítőit, például egy olyan tervezőprogramot, amivel előre meg lehet határozni, hogy mit álmodjunk. Így a jövőben az érzelmek közlése, az önkifejezés is könnyebb lesz sok ember esetében, akiknek fontos jelentéssel bíró álmaik vannak. Ezáltal a pszichológia nagy hasznát veszi majd az álommonitorozásnak.
A tíz csapat közül többen az oktatással, míg mások a mezőgazdasággal foglalkoztak, de megjelentek egyedi futurisztikus témák is. A korábbi években is jellemző volt, hogy egy-egy téma, amely azt az időszakot karakterizálta, előtérbe került a pályamunkákban, így ‘21-ben a COVID, ‘22-ben a háború tematikáját dolgozták fel.
A megoldásokat tekintve sokan adtak be terméktervezés, építészet és service design alkotásokat, további érdekesség, hogy míg korábban jellemző volt egyfajta disztópikus hangulat a témákban, most több szórakoztató és utópisztikus pályázat is megjelent.
