Milyen dolgozókra lesz szükség 2030-ban? Szerencsére nem csak AI-szakértőkre

A következő öt év egyik legfontosabb kérdése a munkaerőpiacon, hogy a cégek a jövőben milyen alkalmazottakat fognak keresni. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) jelentése szerint 2030-ig egyszerre szűnhetnek meg, alakulhatnak át és jöhetnek létre munkahelyek milliói.

Az évtized végére a munkahelyek 22 százalékát érintheti valamilyen strukturális átalakulás. A WEF becslése szerint 170 millió új munkahely jöhet létre, miközben 92 millió megszűnhet vagy kiszorulhat. Vagyis világszinten 78 millióval bővülhet a munkahelyek száma. A jövőben azonban másfajta állásokra, a jelenlegitől eltérő tudásra és alkalmazkodóképességre lesz szükség – derül ki a The Future of Jobs Report 2025 című jelentésből, amely több mint ezer nagy globális munkáltató véleményét összegzi. Ezek a cégek együtt több mint 14 millió munkavállalót foglalkoztatnak.

Öt erő alakítja át a munka világát

A WEF szerint öt nagy tényező formálja át a munkaerőpiacot 2030-ig. Az első és leglátványosabb hajtóerő a technológiai változás. Az AI, az automatizáció és a robotika növeli az igényt az AI- és adatszakértőkre, a szoftverfejlesztőkre, a kiberbiztonsági szakemberekre, miközben csökkentheti a rutinszerű adminisztratív feladatokra épülő munkakörök súlyát. A második nagy tényező a zöld átállás. A megújuló energiaforrások térnyerése miatt a vállalatoknak olyan mérnökökre és specialistákra lesz szükségük, akik képesek a gyakorlatban is megvalósítani például az elektromos közlekedésre való átállást vagy az energiarendszerek korszerűsítését. Ez a váltás közvetlenül növeli a keresletet a környezetmérnökök, a megújuló energiaforrásokra szakosodott technikusok és a fenntarthatósági stratégiák végrehajtásáért felelős szakemberek iránt.

A harmadik erő a demográfiai változás. Az öregedő társadalmakban egyre nagyobb szükség lesz egészségügyi, gondozási és szociális szakemberekre. Más régiókban, ahol fiatal és növekvő munkaképes korú népesség nagy számban lép be a munkaerőpiacra, az oktatás, képzés és munkaerőpiaci integráció válik kulcskérdéssé. A negyedik tényező a világgazdaság széttöredezése. A globális kereskedelmi feszültségek, az ellátási láncok átrendeződése és a geopolitikai bizonytalanság miatt sok vállalat újragondolja, hol termel, honnan szerez be alapanyagokat, és hogyan védi üzleti működését. Ez növelheti a keresletet a logisztikai, a kockázatkezelési, a beszerzési, a kiberbiztonsági és a stratégiai tervezési szakemberek iránt. Az ötödik hajtóerő a gazdasági bizonytalanság. Az infláció, a lassabb növekedés, a megélhetési költségek emelkedése és a beruházási környezet kiszámíthatatlansága óvatosabbá teheti a cégeket. Ilyen környezetben felértékelődnek azok a munkavállalók, akik gyorsan tanulnak, rugalmasan reagálnak, és bizonytalan helyzetben is képesek dönteni.

Az AI valódi szerepe

A mesterséges intelligencia kivált bizonyos feladatokat, különösen ott, ahol ismétlődő, szabályalapú vagy digitálisan könnyen leírható munkáról van szó. Ugyanakkor sok területen inkább kiegészíti az emberi munkát. A jelentéshez kapcsolódó kutatás több mint 2800 készséget vizsgált abból a szempontból, hogy a generatív AI mennyire képes helyettesíteni azokat. A vizsgált készségek között egyetlen olyan sem volt, amelynél a jelenlegi generatív AI-eszközök „nagyon magas” helyettesítési képességet mutattak volna. A többség esetében a helyettesítési képesség alacsony vagy nagyon alacsony volt. A jövő munkahelyén valószínűleg nem az lesz a fő kérdés, hogy ember vagy gép. Sokkal inkább az, hogy ember és technológia együtt mire képes.

A jelentés szerint a vállalatok számára nem feltétlenül a technológia hiánya jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy nincs elég megfelelő készségekkel rendelkező ember. A munkáltatók 63 százaléka a készséghiányt nevezi meg a vállalati átalakulás legfontosabb akadályaként.