Hol marad az ember a mesterséges intelligencia korában? – tanulságok az AI Summit Budapestről

A mesterséges intelligencia gyors terjedése egyszerre alakítja át a munkát, az oktatást, a gazdaságot és az emberi kapcsolatokat. Az AI Summit Budapest 2026 előadásai azt mutatták meg, milyen mélyre ér a változás: Magyarország bekapcsolódna az európai AI-számítási infrastruktúrába, az egyetemek újragondolják a diploma értékét, a fiatalok egy része lelki kérdésekkel chatbotokhoz fordul. Közben a munkahelyeken egyre nagyobb értéket kaphat az emberi ítélőképesség, az eredetiség és a jó kérdezés képessége.

Két nap, három helyszín, tíz színpad és több mint háromszáz hazai és nemzetközi előadó – az AI Summit Budapest 2026 mérete is jól mutatta, milyen gyorsan nőtt ki a mesterséges intelligencia a szűken vett technológiai témák közül. A szeptember 7–8-án, a Városligetben, a Magyar Zene Házában és a Néprajzi Múzeumban megrendezett konferencián a pénzügyektől az egészségügyön és az oktatáson át a munka jövőjéig számos területen vizsgálták az AI hatásait.

A szervezők idei mottója – „AI is now” – jól leírta a konferencia alaphangulatát. Mint elhangzott: a mesterséges intelligencia már kilépett a kísérleti projektek világából. Döntéseket támogat, adatokat elemez, ügyfeleket szolgál ki és folyamatokat automatizál, miközben az AI-ügynökök megjelenésével egyre több rendszer már önállóan is képes feladatokat megtervezni és végrehajtani.

Magyarország bekapcsolódna az európai AI-infrastruktúrába

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter nyitóelőadásában kiemelte, hogy Európa olyan nagy teljesítményű központok létrehozására készül, amelyek fejlett AI-modellek tanítására és futtatására is alkalmasak.

Magyarország egy Lengyelország vezette konzorciumhoz csatlakozna. A cél az európai számítási infrastruktúrához való hozzáférés erősítése, amely a hazai közigazgatás és a magyar vállalatok igényeit is kiszolgálhatja. Ezek a beruházások várhatóan 2028–2029 körül érhetnek el olyan állapotot, amikor a központok már teljes kapacitással működhetnek.

A miniszter ugyanakkor az emberi tudás fejlesztését is a stratégia központi elemének nevezte. A tervek között száz AI-professzori állás létrehozása, PhD-képzések és mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatócsoportok támogatása szerepel. A kormány emellett kapcsolatot keres a legnagyobb modellfejlesztőkkel, köztük a Google-lel, a Microsofttal és az Anthropic-kal.

Tanács Zoltán előadása az AI Summiton (Forrás: UNIside)

Tanács az európai versenystratégiában is a specializáció lehetőségét emelte ki. Szerinte a kontinensnek elsősorban azokra a területekre érdemes építenie, ahol már ma is erős ipari és tudományos háttérrel rendelkezik, például a gyártásban, a logisztikában vagy a gyógyszerkutatásban.

Az AI-szuverenitáshoz adatok és emberi tudás is kell

Tilesch György, a Phi Institute for Augmented Intelligence alapító elnöke az úgynevezett „közérdekű AI” gondolatát állította középpontba. A cél az, hogy az egészségügyben, az oktatásban vagy a közigazgatásban használt AI-rendszerek valódi segítséget jelentsenek, de a döntések feletti emberi ellenőrzés közben megmaradjon.

Európai példaként a svájci Apertus nyílt AI-modellt említette. A rendszert érzékeny kormányzati dokumentumok fordítására is használják, svájci újságírók pedig politikusok hosszabb idő alatt tett kijelentéseinek elemzésére alkalmazzák. Tilesch szerint az ilyen fejlesztések mutathatják meg, hogyan kaphat az AI közérdekű infrastruktúraként is szerepet.

A vállalatoknál közben másfajta akadály rajzolódik ki. Tilesch tapasztalata szerint sok szervezetben az egyéni AI-használat már elterjedt, miközben ennek termelékenységi előnye nehezebben jut el vállalati szintre. Ehhez folyamatokat, munkaköröket és döntési rendszereket is át kell alakítani.

Tilesch György Bombera Krisztinával beszélgetett az AI Summiton (Forrás: UNIside)

Az AI-jal dolgozó ember sem feltétlenül dolgozik gyorsabban

A munka jövőjét egészen más oldalról közelítette meg Div Shekhar, az Amazon Web Services generatív AI-jal foglalkozó üzletfejlesztési vezetője. Egy egyszerű hasonlattal írta le a technológiát: az AI szerinte olyan lehet, mint egy golfkocsi az agynak. Gyorsan eljuttat egyik pontból a másikba, miközben a használó saját képességeinek fejlődéséhez további munka szükséges.

Shekhar egy 2025-ös METR-kutatást is idézett. A vizsgálatban 16 tapasztalt nyílt forráskódú szoftverfejlesztő 246 valós feladatot végzett el. AI-eszközök használatával átlagosan 19 százalékkal több időt töltöttek a feladatokkal. A résztvevők közben úgy becsülték, hogy az AI mintegy 20 százalékkal felgyorsította őket. A METR 2026-os utánkövetése már arra utal, hogy az újabb eszközök gyorsíthatják a munkát, a pontos hatás mérését azonban módszertani problémák nehezítik.

A társadalmi különbségekre többféleképpen hathat az AI

A munkaerőpiaci kérdés egy másik vetülete jelent meg „Az AI felerősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket” című vitában. Pintér Róbert, a Budapesti Corvinus Egyetem docense óvatos értelmezést javasolt: a technológia társadalmi hatása erősen függ attól, kik, milyen eszközökhöz és milyen tudással férnek hozzá.

Pintér arra is felhívta a figyelmet, hogy az ingyenesen vagy olcsón hozzáférhető AI-eszközök bizonyos helyzetekben éppen felzárkózási lehetőséget teremthetnek. Egy kevésbé tapasztalt felhasználó arányaiban nagyobb segítséget kaphat egy jó rendszertől, mint az, aki eleve magas szintű tudással rendelkezik.

Ez a kérdés szorosan kapcsolódik az oktatáshoz: ha az AI széles körben hozzáférhetővé tesz korábban drága vagy nehezen elérhető információkat, akkor az előny egyre inkább azon múlik, ki tudja megfelelően értelmezni, ellenőrizni és továbbgondolni az AI válaszait.

A fiatalok lehetnek a „kanárik a bányában”

Aczél Petra kommunikációkutató „Kifütyült AI – korszakhatáron a mesterséges intelligencia” című előadásában azt vizsgálta, hogyan változik az AI társadalmi megítélése.

A szakember 2026-ot egyfajta fordulópontként írta le. A mesterséges intelligencia terjedésével párhuzamosan erősödik a kritikusabb viszony is, és ennek érdekes jeleit éppen a fiatalabb korosztályban látja. Az elmúlt évtizedek digitális technológiáit jellemzően a fiatalok fogadták be a leggyorsabban, ezért a mostani bizonytalanság különösen figyelemre méltó.

Innen származott az előadás egyik legerősebb képe is: Aczél a fiatalokat a bányákban egykor használt kanárikhoz hasonlította. Ezek az állatok korábban a veszélyes gázok jelenlétét jelezték a bányászoknak. A hasonlat szerint elképzelhető, hogy a fiatalok érzékelik elsőként az AI-jal járó társadalmi és kulturális változásokat, amelyek később jóval szélesebb körben válnak láthatóvá.

Aczél Petra előadása az AI Summiton (Forrás: UNIside)

Aczél szerint a munkaerőpiacon egyre nagyobb értéket kaphat az úgynevezett humán prémium: mindaz, amit egy szervezet vagy munkavállaló saját emberi hozzáadott értékként visz a technológia mellé. Ide sorolta a meggyőzés képességét, az eredetiséget, az etikai érzéket, a jó kérdezést és a kockázatvállalást.

Egy olyan környezetben, ahol sokan ugyanazokhoz a nyelvi modellekhez és hasonló információkhoz férnek hozzá, egyre nagyobb értéket kap az, hogy ki milyen kérdést tesz fel, milyen problémát ismer fel, és hogyan értelmezi az AI válaszait. Ezek a képességek teremthetnek valódi különbséget az egyes felhasználók között.

Aczél ezt az oktatásra is lefordította. A tanulás értékelésében szerinte nagyobb figyelmet érdemelhet a kérdezés, a problémamegoldás és az önálló gondolkodás. Ennek érzékeltetésére azt javasolta, hogy a megszokott „mi volt ma az iskolában?” kérdés mellett olyan kérdések is kerüljenek elő, mint: milyen jó kérdést tettél fel, milyen problémát oldottál meg, mit csinálnál holnap másképp?

Az előadás végül Magyarország lehetőségeihez is eljutott. Az egészségügy, a pénzügy és a kereskedelem világszerte az AI-fejlesztések kiemelt területei. Aczél ezért azt vetette fel, hogy érdemes olyan szektorokat is keresni, ahol saját magyar tudásra, kulturális hagyományokra vagy adottságokra lehet építeni. Példaként a kultúrát, az agráriumot és az oktatást említette.

Amikor az AI már az érzelmeink megfogalmazásába is belép

A rendezvényen Bryony Cole ausztrál kutató és a Future of Sex & Sextech School alapítója vitte tovább az emberi oldal kérdését. Előadásában azt járta körül, hogyan változhat meg az emberi kommunikáció, amikor már az érzéseink megfogalmazásában is segítségül hívjuk az AI-t.

Cole hétköznapi helyzetekből indult ki. Egy nehéz munkanap után valaki a barátja felhívása helyett a ChatGPT-nek meséli el, mi történt. Egy szülő AI-jal fogalmaztatja meg a gyermekének szánt üzenetet. Egy munkavállaló előbb a chatbotnak mondja el bizonytalanságát, és csak utána beszél a kollégájával. Egy chatbot megfogalmazhat egy bocsánatkérést, szerelmes üzenetet vagy szakítólevelet, és egy kapcsolat konfliktusának értelmezésében is irányt adhat.

Ebből következik az, amit Cole „érzelmi szerzőség” problémájának nevezett. Ha valaki tökéletesen megfogalmazott bocsánatkérést kap, fontos része az élménynek az a feltételezés, hogy a másik ember időt és energiát fordított a megfelelő szavak megtalálására. Ugyanez az üzenet más jelentést kaphat, amikor kiderül, hogy az egészet egy chatbot írta.

Cole egy másik kifejezést is használt: intimitásinfláció. Az AI segítségével mindenki türelmesebbnek, választékosabbnak, romantikusabbnak vagy érzelmileg érettebbnek tűnhet az üzeneteiben. Egy munkahelyi példában a vezető AI-jal készíti el a teljesítményértékelést, majd a munkavállaló szintén AI-jal írja meg a válaszát. A két ember között így papíron tökéletes párbeszéd jön létre, miközben a kommunikáció jelentős részét két rendszer végzi.

Csakhogy a konfliktusok, félreértések, rosszul sikerült bocsánatkérések és kínos beszélgetések hasznosak is lehetnek. Segíthetnek elsajátítani az empátiát és a türelmet. Cole szerint ezek a súrlódások egyben emberi készségeket is fejlesztenek. Ha a rizikós helyzeteket egyre gyakrabban az AI oldja meg helyettünk, kevesebb alkalmunk marad arra is, hogy tanuljunk belőlük.

Bryony Cole előadása az AI Summiton (Forrás: UNIside)

A fiatalok egy része már lelki problémákkal is chatbothoz fordul

Cole előadása különösen erős párhuzamot alkotott Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatójának prezentációjával. Szlankó egy egyelőre nem publikált, 14–19 évesek körében végzett reprezentatív kutatás előzetes eredményeit ismertette. Eszerint a megkérdezett fiatalok 33 százaléka fordul AI-platformokhoz mentális egészségi vagy magánéleti kérdésekkel. Súlyos lelki krízis esetén 18 százalékuk elsősorban ilyen eszköztől kérne támogatást.

A válaszokból az okok is kirajzolódtak. A chatbot bármikor elérhető, gyorsan válaszol, ingyenes, nincs szükség időpont-egyeztetésre vagy utazásra, és a fiatalok megélése szerint ítélkezés nélkül hallgatja meg őket. Ezek a szempontok egyúttal arról is sokat elárulnak, milyen segítségre lenne igényük a fiataloknak.

A társalgó AI-ok ugyanakkor rendkívül intenzív érzelmi kapcsolatot alakíthatnak ki. Szlankó olyan platformokról is beszélt, amelyek az alkalmazás bezárása után visszahívó üzenetekkel próbálják folytatni a beszélgetést. A fiatal felhasználó tisztában lehet azzal, hogy mesterséges szereplővel beszél, az átélt érzelmek ettől még valódiak lehetnek.

Különösen érzékeny kérdés az adatkezelés és a krízisek felismerése. Egy fiatal családi konfliktusról, bántalmazásról, önsértésről vagy öngyilkossági gondolatokról is beszámolhat egy kereskedelmi rendszernek. Szlankó ezért életkorhoz igazított, függetlenül tesztelt megoldásokat, a manipulatív funkciók visszaszorítását és a súlyos krízisek megbízható felismerését tartotta fontosnak.

Szlankó Viola előadása az AI Summiton (Forrás: UNIside)

Az egyetemeken felértékelődik az ítélőképesség

Az AI az egyetemeket is alapvető kérdés elé állítja: mit ér a megszerzett tudás akkor, amikor egy rendszer pillanatok alatt megírhat egy beadandót, összefoglalhat egy tanulmányt vagy akár programkódot is készíthet?

Erről beszélgetett Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora és Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese is. Mindketten az alapszaktudás jelentőségét emelték ki. Ahhoz ugyanis, hogy valaki felismerje az AI hibáit, értenie kell ahhoz a területhez, amelyen használja. A szakmai alapok mellett így a logikus gondolkodás, a kritikai érzék és a problémamegoldás is felértékelődik.

Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke ugyanezt a diploma értéke felől közelítette meg. Négy olyan „garanciát” emelt ki, amely szerinte hosszabb távon is értéket adhat a végzettségnek: a szakmai alapokat, a gyakorlati tudást, az ítélőképességgel párosuló felelősségvállalást, valamint a folyamatos megújulás képességét.

Dietz Ferenc előadása az AI Summiton (Forrás: UNIside)

Az ítélőképesség jelentőségét egy egyszerű példával érzékeltette. Két dolgozó ugyanazt az AI-rendszert használja ugyanarra a feladatra. Az egyik elfogadja az elkészült eredményt, a másik észreveszi a hibát, kijavítja, és azt is meg tudja indokolni, miért volt szükség a változtatásra. A munkaadó számára éppen ez a különbség lehet igazán értékes.

A diploma mellett ezért egyre többet számíthat az is, hogy valaki a gyakorlatban mire képes: milyen problémákat tud megoldani, hogyan hoz döntéseket, és mennyire tudja tudatosan használni az AI-eszközöket.

Az alkalmazkodás pszichológiai feladat is

Buda László pszichiáter és pszichoterapeuta még szélesebb emberi összefüggésbe helyezte a technológiai változást. Az AI gyors megjelenését olyan külső körülményhez hasonlította, amelyhez a legtöbb embernek alkalmazkodnia kell. Ennek része a technológia megismerése, a kritikus gondolkodás és a kreatív használat, ugyanakkor saját emberi és erkölcsi szempontjaink tudatosítása is.

Az előadásban már olyan lehetőségek is felmerültek, amelyek néhány éve még tudományos-fantasztikus ötletnek tűnhettek. Ilyen a digitális hagyatékból létrehozott avatár, amely egy elhunyt ember beszédmódját és személyiségjegyeit utánozza, így a hozzátartozók később is kommunikálhatnak vele. Buda szerint az ilyen megoldások a gyászhoz, az emberi kapcsolatokhoz és végső soron ahhoz a kérdéshez is elvezetnek, mit tekintünk emberinek.

Buda László előadása az AI Summiton (Forrás: UNIside)

A popzenében az emberi jelenlét lehet az egyik legnagyobb érték

Az AI társadalmi és gazdasági hatásai mellett a konferencia a kulturális iparágakig is eljutott. A „Backstagetől a nagyszínpadig – hogyan formálja át az AI a zene- és fesztiválipart?” című kerekasztalon Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója és Marsalkó Dávid, a Halott Pénz alapító-frontembere is részt vett.

Gerendai sajátos helyzetből beszélt az AI-ról: személyesen még nem használta ezeket az eszközöket, miközben vállalkozásaiban ösztönzi a kollégákat a lehetőségek kipróbálására. Piackutatásban, tervezésben és elemzésben is lát hasznos alkalmazásokat.

Az egyik legerősebb megjegyzése a versenyelőnyről szólt. Ha egy vállalkozás ugyanazt a kérdést teszi fel ugyanannak az AI-nak, mint valamennyi versenytársa, könnyen hasonló válaszokat kap. Gerendai szerint ezért azt érdemes keresni, amit az AI még nem súg meg, és amivel egy vállalkozás vagy alkotó valóban el tud térni a többiektől.

Marsalkó Dávid egy konkrét zenei példát hozott. A Halott Pénz Gyerekek című dalánál felmerült benne egy gyerekkórus használata. AI segítségével gyorsan ki tudta próbálni, hogyan hangzana az ötlet, majd keresett egy valódi gyerekkórust, és velük rögzítették a végleges változatot. Ebben az esetben a technológia gyors kísérleti eszközként segítette az alkotói folyamatot.

A beszélgetésből ugyanakkor az is kirajzolódott, hogy a zene és az élő koncert egyik meghatározó értéke éppen az előadó személyisége, kisugárzása és azonosíthatósága lehet. Marsalkó szerint a popzenében az emberek az előadóhoz is kapcsolódnak, ezért az élő jelenlét és a valódi személyiség az AI terjedésével akár még értékesebbé válhat.

„Backstagetől a nagyszínpadig – hogyan formálja át az AI a zene- és fesztiválipart?” című kerekasztal az AI Summiton (Forrás: UNIside)

Az idei konferencia „AI is now” mottója jól foglalta össze a két nap tanulságát: a mesterséges intelligencia már a mindennapok része. A következő években ezért egyre inkább az dönthet, ki tudja úgy használni ezeket az eszközöket, hogy közben a saját tudására, ítélőképességére, kreativitására és felelősségére is épít.