Innovátorok Napja címmel tartott közös konferenciát 2023. szeptember 14-éna magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A program fókuszában a mesterséges intelligencia (MI) trendjei álltak, különös tekintettel annak magyarországi vonatkozásaira. Egy kutatás is készült a magyarok és az MI viszonyáról, és számos hazai fejlesztés is bemutatkozott.
Kisebb környezetszennyezést, hatékonyabb energiafelhasználást és kényelmesebb mindennapokat várnak a magyarok a mesterséges intelligenciától – derült ki abból a friss kutatásból, ami arra kérdezett rá, hogyan látják a magyarok a technológia rohamos fejlődését és a mesterséges intelligencia szerepét?
Egyetemek és vállalatok összekapcsolódása
A magyar innovációs politikában az egyetemek és a vállalkozások összekapcsolása lehet a magyar gazdaság sikerének igazi záloga – emelte ki Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke nyitóbeszédében. Az elnök hozzátette: a mesterséges intelligencia (MI) a gőzgéphez, a belső égésű motorokhoz és az internethez hasonló horderejű innováció. Viszont miközben a gőzgép vagy a robbanómotorok gazdaságátalakító hatásai anno több évtized alatt épültek be a gazdaságba, addig az MI-t villámgyors, robbanásszerű terjedés és fejlődés jellemzi.
Szászi István, aki a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, történelmi párhuzamot vont a 19. században tizenegy év eltéréssel egy napon született Robert Bosch és Richter Gedeon között. Mint mondta: ezek a nagyszerű innovátorok mindketten felhasználták az adott korszak fejlesztéseit.
A Bosch vezetője az 1902-ben szabadalmaztatott Bosch nagyfeszültségű mágneses gyújtórendszert, illetve 1926-ban és 1927-ben a Bosch által kifejlesztett ablaktörlőt és irányjelzőt, azaz indexet hozta – egyebek mellett – példaként. Később Bosch-fejlesztésként pedig a blokkolásgátló (1969) és a XX. század vége felé, 1995-ben az elektronikus menetstabilizátor (ESC) jött létre. Szászi István pedig kiemelte: a mesterséges intelligencia révén a napjainkban érkező önvezetési funkciók újabb, a fentiekhez hasonló szintű ugrást jelentenek a közlekedésbiztonságban.
Másképpen, de a Richter fejlesztései is emberéleteket mentettek, egészséget hoztak, már a 20. század elejétől. Bogsch Erik, a Richter igazgatóságának elnöke elmondta: az első világháborúban a Hyperol fertőtlenítő mentette meg sok ezer katona életét, egészségét, a több mint száz éve kifejlesztett Kalmopyrin pedig élvonalbeli fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő volt már anno is. Később a Richer újabb slágerterméke lett a Cavinton értágító, ami a keringési zavarok kezelésében segít. Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója pedig a friss innovációk kapcsán kiemelte, hogy a magyar vállalat 2022-ben 75,1 milliárd forintot költött, idén pedig várhatóan több mint 80 milliárd forintot költ majd innovációra. 1200 kutató-fejlesztő munkatársuk – egyebek mellett – nőgyógyászati betegségek vagy neuropszichiátriai kórok kapcsán is fejleszt modern készítményeket. E munkát azonban egészen újfajta módon segítheti a mesterséges intelligencia.
Orbán Gábor szerint ugyanakkor az innováció nem elsődlegesen a vállalatok versenyképességéről szól, hanem az emberi élet jobbításáról. Kiemelte a Cariprazin gyógyszermolekulát, amit itt Budapesten fejlesztettek, és ami ma az Amerikai Egyesült Államok piacán az egyik legnépszerűbb antipszichotikum.
A Bosch az elmúlt öt esztendőben több mint ezer szabadalmi kérelmet nyújtott be csak az MI területén. A vállalatnál az MI-szakemberek ma hatvannál is több MI-felhasználáson dolgoznak, például a ChatGPT-hez hasonló, generatív mesterségesintelligencia-platform egy Boschon belüli változatán. A német óriásnál kidolgoztak egy „házon belüli” MI etikai kódexet, amely a Bosch termékeiben történő MI-felhasználást szabályozó elv.
A magyar lakosság többsége erősen bízik a technológiai újdonságokban, ugyanakkor egyelőre bizonytalan a mesterséges intelligencia (MI) hasznosságában, alkalmazásának jelenlegi helyzetéről pedig még kevéssé tájékozott – ez derül ki a Richter és a Bosch csoport közös felméréséből.
Az MI alkalmazása a többség szerint elsősorban az internetes keresőmotorok, az önvezető járművek és a gyárak működésének optimalizálása területén folyik, és kevésbé ismert, hogy a mesterséges intelligencia már jelen van az orvosi berendezések tervezésében, a biztonsági megoldásokban, a gyógyszerek, oltások fejlesztésében és az energiaellátás szabályozásában, illetve a különféle képfelismerő technológiákban. A Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából idén augusztusban az NRC végzett reprezentatív felmérést arról, hogyan látják a magyarok a rohamos technológiai fejlődést és a mesterséges intelligencia szerepét. Az online kutatásba a 18 és 65 év közötti magyar lakosok közül 1000 embert vontak be.
Bosch és Richter közös kutatás – fotó: boschmediaservice.hu
E felmérés szerint a válaszadók 73 százaléka a mindennapokban általános információkeresésre használja vagy használná a mesterséges intelligenciát, amit a megkérdezettek 66 százaléka viszont a betegségek diagnosztizálásába vonna be. A válaszadók 46 százaléka azt reméli, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárul majd a még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez. A fő célok között szerepel az orvosi diagnózisok pontosabbá tétele és a gyógyító munka megkönnyítése is. A megkérdezettek 37 százaléka a környezetvédelemben vár előrelépést, 34 százaléka az emberi munka hatékonyságának javítását várja, 31 százaléka pedig biztonságosabb közlekedést szeretne a mesterséges intelligenciától, pontosabban az önvezető járművek révén.
A cikket bővebben elolvashatja az alábbi linken.
