A Covid-járvány drasztikusan befolyásolta a nemzetközi felsőoktatási mobilitást és kapcsolatokat is. Világszerte jelentős korlátozásokat vezettek be. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2010–2011-es tanévhez képest a 2020–2021-es időszakban mégis kétszer annyi külföldi hallgató tanult a magyarországi felsőoktatásban.
Az említett időszakban a nappali felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzéseken a külföldi tanulók száma 15 ezerről 32 ezer főre, az összes hallgatón belüli arányuk pedig 6,9 százalékról 17-re nőtt. A legtöbben (32 százalékuk) az egészségügyi képzési területen folytatták tanulmányaikat, 12 százalékuk a műszaki, tizedük pedig a társadalomtudományok képzési területen volt jelen a hazai felsőoktatásban.
A külföldiek szívesen tanultak a nappali doktori képzéseken: itt a 2010–2011-es tanév óta a számuk a hétszeresére nőtt. Jelenleg csaknem háromezer külföldi diák vesz részt hazánkban doktori képzésben, így a nappali PhD-képzéseken tanulók közel harmada külföldi állampolgár – derül ki a KSH kiadványából.
Az OECD Education at a Glance 2021 kiadványa szerint a hazai felsőoktatásban a külföldiek aránya magasabb, mint az OECD-országok átlagában: Magyarországon nemzetközi összehasonlításban arányaiban is kimagasló a más államból érkező tanulók száma az egészségügyi és az agrárképzésben.
Minden ország, így hazánk számára is fontosak a külföldi főiskolai, egyetemi diákok, hiszen hozzájárulásuk a nemzetgazdasághoz komoly tényező. (Fotó: 123rf)
A Kulturális és Innovációs Minisztériumtól kérésünkre kapott tájékoztatás szerint a 2021–2022-es tanévben a felsőoktatási hallgatók összlétszámának a 14,2 százaléka külföldi volt. Ez 37 077 fiatalt jelentett a 260 799-ből.
Az ország 64 felsőoktatási intézményéből 61-ben tanulnak más országból érkezők. A 2021–2022-es tanév létszámadatai alapján a legtöbb, 6577 külföldi hallgatója a Debreceni Egyetemnek volt. Pécsett 4146, a budapesti Semmelweis Egyetemen 3968, az ELTE-n 3866, az SZTE-n 3767, a BME-n 2400, a Corvinuson 1728 külföldi tanult. A MATE-nal 1689, a BGE-nel 1085, az Állatorvostudományi Egyetemnek 1021, a Metropolitan Egyetemnek 970 külföldi hallgatója volt. De még a kisebb létszámmal működő egyházi intézményekben is voltak más országból érkezett hallgatók.
A legtöbb külföldi hallgatót az orvosképző intézmények, valamint főleg a nagyobb budapesti egyetemek fogadják.
Minden ország, így hazánk számára is fontosak a külföldi főiskolai, egyetemi diákok. Hozzájárulásuk a nemzetgazdasághoz komoly tényező. A tehetségek megszerzése mellett ma már a bevételszerzés is központi szerepet tölt be az egyetemek számára a más országokból érkező tanulók toborzásával. Kutatások sokasága szerint a külföldiek jelenléte egy egyetem, az annak székhelyéül szolgáló város és tágabb értelemben a célország számára egyértelmű gazdasági hasznot jelent. Mindez közvetlenül a tandíjakban és a megélhetés során elköltött összegekben realizálódik. A befelé irányuló felsőoktatási mobilitás gazdasági hatásainak mérése című kutatás erre is rámutat.
A felsőoktatás nemzetközi jelentőségének növelése tehát nemcsak az egyetemek, de a régiónk és az ország számára is fontos cél. A külföldi hallgatók fogadásához, létszámuk növeléséhez járulnak hozzá a mobilitást segítő intézkedések, programok. Ezek további fejlesztése szükséges ahhoz, hogy még több más országból érkező diák tanuljon hazánkban. Szintén vonzó lehet a külföldiek magyarországi tanulmányai szempontjából a nemzetközileg jegyzett, versenyképes hazai felsőoktatási intézményrendszer. Illetve a felsőoktatásra fordított kiadások jelentős növekedése.
A KSH adatai szerint a 2010–2011-es tanévhez képest a 2020–2021-esben kétszer annyi külföldi hallgató tanult a magyarországi felsőoktatásban. (Fotó: 123rf)
Az első, 2013–2014-es Times Higher Education (THE) világrangsorba – amely 400 felsőoktatási intézményt tartalmazott – még nem került be egyetlen magyar egyetem sem. A ranglisták jelentősége az utóbbi 6-8 évben nőtt meg, és azokon egyre jobban szerepelnek a hazai felsőoktatási intézmények. A THE 2022-es listáján már 11 itthoni univerzitás szerepel, a Semmelweis Egyetem pedig bekerült a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé.
Az Európai Egyetemi Szövetségekben való részvétel elősegíti a felsőoktatási intézmények bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe. Ez elengedhetetlen a magyar felsőoktatás versenyképességének növelése szempontjából.
Eddig 44 Európai Egyetemi Szövetség jött létre, amelyekben 340 felsőoktatási intézmény vesz részt 31 ország fővárosában és távoli régióiban, köztük az összes uniós tagállamban, valamint Izlandon, Norvégiában, Szerbiában és Törökországban.
E szövetségekben a hazai intézmények kiemelkedő számban vesznek részt. A 44 szövetségbe 11 kapcsolódott be, ami az újonnan létrejött szövetségekben részt vevő egyetemek számát tekintve a hatodik legjobb eredmény a tagállamok között.
A kormány kiemelten támogatja azon intézkedéseket, amelyek növelik a hazai és az európai felsőoktatás minőségét, teljesítményét, vonzerejét, valamint nemzetközi versenyképességét. Az első két pályázat után a 10 állami és vagyonkezelő alapítványi egyetem részére a kabinet 826 millió forint önrészt biztosított.
Az 1996-ban létrehozott Tempus Közalapítvány 2022-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium felügyelete alatt működő közhasznú szervezet, amely az általa kezelt programokon keresztül a legnagyobb mértékű mobilitást szervezi meg Magyarországon. A közalapítvány által kezelt pályázati programok az oktatás és a képzés minden szereplőjének kínálnak lehetőséget.
Ezek közül a legnagyobb az Európai Unió Erasmus+ program, amely mobilitási és partnerségi projekteket támogat valamennyi oktatási és képzési szektorban, valamint az ifjúságügy és a sport területén.
A Tempus Közalapítvány kezeli a közép-európai CEEPUS programot is, az EGT Alap Mobilitási ösztöndíjait, az államközi ösztöndíjakat, a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat, a Collegium Hungaricum programot, a DAAD programot, a külföldi hallgatók magyarországi tanulmányait támogató Stipendium Hungaricum programot, valamint a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramot.
A Nemzeti Europass Központ Study in Hungary címen információs honlapot tart fenn a hazánkba érkező külföldi tanulók és oktatók számára, valamint Alumni hálózatot működtet a volt ösztöndíjasoknak.
A Tempus Közalapítvány által kezelt Campus Mundi program ösztöndíjakkal járul hozzá a nemzetközi hallgatói mobilitás erősítéséhez, másrészt a hazai felsőoktatási intézmények diákvonzó képességének és nemzetköziesítésének támogatását szolgálja.
Magyar kormányzati eszköz a más országból érkező tanulók számának növeléséhez a Stipendium Hungaricum Program. Ennek célja, hogy elősegítse a hazai felsőoktatás nemzetköziesítését, minőségfejlesztését. Erősítse a tudományos elit nemzetközi kapcsolatait, növelje a felsőoktatási intézménynek kulturális sokszínűségét és népszerűsítse a világban a versenyképes magyar felsőoktatást. További fontos cél, hogy megalapozza a hazánkban végzett külföldiek személyes és szakmai kötődését Magyarországhoz. Potenciálisan elősegítve az itthoni sajátosságok és érdekek hazájuk elitjének körében való megismertetését, megértetését. Megalapozva ezáltal az adott országban hazánk gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez, piacra jutási törekvései támogatásához szükséges kapcsolati tőkét.
A 2020–21-es tanévben a Stipendium Hungaricum-ösztöndíjasok száma 10 793 volt. Ez a hazánkban tanuló nemzetközi hallgatók 28,5 százaléka. Az előző évhez képest ötszázalékos a részarány-növekedés. A külföldiek száma e programnak is köszönhetően 2013-hoz képest 2020-ig 65 százalékkal nőtt (a 2019–20-as tanévben 38 422 fő volt).
A Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram célja a magyar gyökerekkel büszkélkedő külföldi diákok magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányainak kiemelt támogatása teljes (alap-, mester-, doktori szint) és részképzésben egyaránt.
