Kutatások szerint minden hatodik 15–16 éves gyereknek volt már része online bántalmazásban, ezért kiemelten fontos a cyberbullying kérdéskörével foglalkozni. Az internetes zaklatás során ugyanúgy érvényesül a zaklatás három feltétele: erős, negatív tartalmat közvetít a bántalmazó a bántalmazottnak, rendszeresen ismétli a tevékenységet, és mindezt a hatalma fitogtatásával éri el. A neten gyakran úgy, hogy anonim módon, arctalanul tesz bántó megjegyzéseket különböző közösségi oldalakon, vagy egy általa készített előnytelen fotót, esetleg montázst oszt meg a zaklatás elszenvedőjéről.
Az online bántalmazás az egyik leggyakoribb internetes veszély, amellyel a gyermekek online találkozhatnak – tették hozzá.
A WHO egyáltalán nem javasolja, hogy 10 éves kor alatt okoseszközt használjanak a gyerekek. (Fotó: 123RF)
Az online bántalmazás nem ér véget az iskolával, nincsenek térbeli és időbeli korlátai, ráadásul bárki az áldozatává válhat akár rajta kívül álló okok miatt is. A bántalmazási folyamatnak rengeteg komoly és hosszú távú pszichológiai hatása lehet a bántalmazottra nézve – hívták fel a figyelmet a közleményben.
Előfordulhat, hogy a gyermekeknek sok esetben elsőre nem is egyértelmű, hogy egy bántalmazó-bántalmazotti szituációba kerültek, ugyanis vannak helyzetek, amikor nehéznek bizonyulhat megkülönböztetni az ártalmatlan baráti csipkelődést a tényleges bántalmazástól. Mindezek miatt különösen fontos, hogy a gyermekek saját maguk is megismerjék a jelenség természetét, tisztában legyenek vele, hogy mi számít cyberbullyingnak, milyen negatív hatásai és következményei lehetnek mind bántalmazotti, mind bántalmazói oldalról, illetve, hogy miként csökkenthető az online bántalmazásnak való kitettség és hová lehet fordulni baj esetén.-emelték ki a közleményben.
A korai eszközhasználat kapcsán szeptemberben a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat 13. Média– és Internetkonferenciáján hallgattunk meg előadásokat. Ott többek között elhangzott, hogy az amerikai WHO 10 éves kor alatt nem javasolja az okoseszközhasználatot, kétéves kor alatt pedig egyáltalán semmilyen képernyőidőt. Ezzel szemben ma Magyarországon az óvodások több mint 80-90 százaléka használ okostelefont, 30 százalékuk pedig már sajáttal is rendelkezik.
A cyberbullying veszélyeire való figyelemfelhívás mellett olyan kérdésekben ad támpontot a kiadvány, hogy: Kik a cyberbullying érintettjei? Milyen pszichológiai hatásai lehetnek? Milyen jogi következményei lehetnek? Mit tehetsz, hogy kevésbé légy kiszolgáltatott? Hová fordulhatsz, ha mégis baj van? Kinek jelezhetem?
A Mást bánatani nem menő címmel, 16 oldalon megjelent kiadvány annak érdekében jött létre, hogy a fiatalok minél nagyobb biztonságban érezhessék magukat az online térben, és tudatos médiahasználóként tisztában legyenek a rendelkezésükre álló lehetőségekkel.
A kiadvány innen tölthető le: https://gyerekaneten.hu/tema/Cyberbullying__Mast_bantani_nem_meno
