Az amerikai WHO 10 éves kor alatt nem javasolja az okoseszközhasználatot, kétéves kor alatt pedig egyáltalán semmilyen képernyőidőt. Ezzel szemben ma Magyarországon az óvodások több mint 80-90 százaléka használ okostelefont, 30 százalékuk pedig már sajáttal is rendelkezik. Szeptember 18-19-én a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat 13. Média– és Internetkonferenciáján ezért kiemelt figyelmet kapott a gyermekvédelemi szempont, hogy hogyan hat a gyerekekre az okoseszközhasználat. Több előadás aláhúzta, hogy tudományosan bizonyított jótékony hatása nincs. Még akkor is, ha nagyon jó fejlesztőjátékokat játszik csak a kisgyerek a közösségi játékban, szülői meséléskor, homokozás vagy játékos mozgás közben sokkal jobban fejlődik.
Kopasz Anikó, pedagógus, módszertani szakértő a kéthüvelykujjas motoros képességeket elemezte, amelyek gyorsan fejlődnek kisgyermekkorban. Meglepő, hogy a kétkezi játék teljesen másképp ügyesíti a gyerekek kezét, mint az okoseszközhasználat; azok a gyerekek, akiknek nem fejlődik ki a természetes kézügyességük, azok később alapvető kétkezi szakmákat kisebb eséllyel tudnak majd választani.
Konok Veronika, az ELTE Alfa Generáció Labor munkatársa beszámolt egy Alfi nevű fejlesztésről, amely azoknak a gyerekeknek készült, akik már használják a digitális eszközöket. Alfi abban segíti őket, hogy fejlesztő játékokat játszanak, lehetőleg a társaikkal és ne csak a géppel, töltsenek minél több időt offline, és hogy megakadályozza a túlzott használat miatti függőség kialakulását.
XIII. Média és Internetkonferencia, Magyar Telekom Székház, 2023. szeptember 18. Beszélgetők: Dr. Gaskóné Nagy Erika, Fekete Zsombor, Vörös Zsuzsanna, Solymos Ákos és Dr. Guld Ádám(Fotó: Uniside)
A mesterséges intelligencia kérdésköre már nem szenzációként volt kezelve, hanem olyan tényezőként, ami szerves része a jelenünknek és alapja lesz valószínűleg a jövőnknek is. A Föld 10 milliárd embert képes eltartani. Rab Árpád Szörény előadásában hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia segíthet az elkövetkező 2-3 évtizedben, hogy ne kizsákmányoljuk a Földet, mint eddig, hanem tudatossággal akár 10 milliárd embert is élni engedjünk rajta. A technológia mindig fejlődik az életminőség javítására, de az a narratológia, amit hozzáteszünk, az teszi károssá.
Az autógyártás példájával szemléltetve: az autó jó dolog, mert elvisz oda, ahová nem jutnánk el gyalog. Ha ez így van, akkor egyféle autót kellene gyártani, és az tökéletesen megfelelne mindenkinek. De mivel státuszszimbólum, rettentően túlterheli a környezetet és a gazdaságot az autóipar. A jövő – úgy látta az előadó –, digitális alapú kikényszerített együttműködés kell, hogy legyen.
A mesterséges intelligencia segíthet az elkövetkező 2-3 évtizedben, hogy ne kizsákmányoljuk a Földet, mint eddig, hanem tudatossággal akár 10 milliárd embert is élni engedjünk rajta. (Fotó: 123rf)
Sok előadás foglalkozott a digitalizáció okozta generációs szakadékokkal és különbségekkel. Azt mondhatjuk, hogy az X, az Y, a Z és Alfa generáció mind digitális környezetben nőtt fel; amíg az X a televízió előtt, az Y a tévé és számítógép előtt, a két legfiatalabb pedig az okoseszközök előtt. De ahogy a generációk között, úgy a médiumok között is óriási különbség van. Az a gyerek, akit a szülei a ’80-as és ’90-es években a tévé elé ültették délután, nem találkozott felnőtt tartalmakkal. Ma bárhol, bármilyen eszközön és bárkinek elérhetők ezek.
A gyerekeket fontos megtanítani az online világ veszélyeire; átverések, szerencsejáték, pedofília, zaklatás, identitáslopás, és főleg arra, hogy bármit, amit magukról megosztanak a közösségi médiában, az később felhasználható ellenük. A mai fiatalok küzdőtere az online világ. Amíg régen egy játszótéri verekedés után látszódtak a testi sebesülések a szülők számára, ma sokszor láthatatlanok a lelkiek.
Ma minden ötödik gyerek influenszer szeretne lenni. (Fotó: 123rf)
Ma minden ötödik gyerek influenszer szeretne lenni. Sőt, habár a közösségi média felületekre 13 éves kor alatt nem lehet regisztrálni, vannak kisgyerek influenszerek, akiket a szüleik menedzselnek. Klausz Melinda, közösségimédiaszakértő annak a veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy az influenszerek alapvetően minél több követőt szeretnének szerezni. A kutatásában megvizsgált 200 influenszer követőinek közel 20 százaléka álprofil volt, vagyis nem létező követő. Ráadásul egy átlagos hirdetés több fogyasztót hoz a piacra, mint egy influenszer (legyen az Kim Kardashian) médiakampánya.
A social media valótlanságát és túlfilterezettségét kritizálva jelent meg a BeReal mint „antiinsta” az online világban. Lényege, hogy a valóságot ábrázolva, spontán adjon naponta képet arról, hogyan is néz ki az életed. Dr. Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem docense a BeReal jelenség hátulütőit is megvizsgálta, mint az over sharing jelenségét, megosztási kényszert, a lokáció megadását és a szűrők hiányát. Ahogy a legtöbben, ő is hangsúlyozta, mennyire fontos megtanítani a serdülőket arra, hogy tudatosan használják a digitális világot, legyenek tudatában annak, hogy mit osztanak meg magukról.
