Diákként, egyetemi hallgatóként sokszor (jogosan) az az érzésünk, hogy olyan kevés pénzből gazdálkodunk, hogy semmi értelme beosztani, hiszen tulajdonképpen nincs is mit. Pedig legyen szó bármilyen kicsi összegről, ami az adott hónapban rendelkezésünkre áll, sokkal jobban járunk, ha kialakítjuk a személyes költségvetési rendszerünket. A nekünk való rendszer bármilyen lehet, hiszen csak az számít, hogy működjön és hosszú távon is követni tudjuk. Vannak azonban olyan alapdolgok, amelyekre érdemes odafigyelni és amelyeknek minden költségvetésben szerepelnie kell.
A legelső, amire gondolnunk kell az, amiből dolgozunk, vagyis a bevételeink. Diákként vagy pályakezdőként gyakran nem csak egy helyről származik bevételünk, sokszor több forrásból gazdálkodunk. Lehet, hogy van rendszeres munkánk, az is lehet, hogy többször vállalunk alkalmi munkát az egyetem mellett, és lehet, hogy a szüleink is besegítenek, vagy fedeznek nagyobb havi kiadásokat. Az igazán szerencséseknek még ösztöndíj is jár. Ha mindezeket összeírtad, akkor kezdődhet az igazi feladat, vagyis a bevételek beosztása.
Lehet, hogy furán hangzik, de a legjobban akkor jövünk ki (szó szerint), ha a bevételeink beosztását a megtakarításokkal kezdjük. Talán azt gondoljuk, hogy a megtakarítás olyasmi, amit akkor teszünk félre, ha a hónapban már mindenre költöttünk és még így is maradt feleslegünk. Azonban hamar rá fogunk jönni, hogy ilyen összeg nincs. A legtöbben ugyanis addig költünk, amíg van pénzünk (sőt vannak, akik tovább is). Ha azonban a megtakarításokat a legfontosabb kiadásainkkal együtt, a beosztás elején már félretesszük, akkor a fennmaradó összegből már úgy gazdálkodhatunk, hogy tudjuk, legalább egy keveset megspóroltunk.
Forrás: Pexels.com
Az általános tanács szerint a bevételünk 20 százalékát érdemes félretenni, az már rajtad áll, hogy mire. Érdemes lehet egy vészhelyzeti alapot létrehozni olyan váratlan nagyobb kiadásokra, amelyek könnyen nehéz helyzetbe hoznak, például egy hirtelen tönkrement laptop. A lényeg, hogy ne veszteségként éld meg a megtakarítást, hanem olyan pénzként, amit a jövőben fogsz elkölteni. Engedjük el azt a gondolkodásmódot, hogy havi pár ezer forint megtakarítással nem jutunk semmire. Rajtunk áll, hogy pár hónap elteltével van-e legalább 20 ezer forint félretett pénzünk, vagy még mindig nullán állunk. Arról nem is beszélve, hogy viszonylag kicsi összegeket is jól be lehet fektetni.
A megtakarítások mellett a nélkülözhetetlen szükségletekre is gondolnod kell, ilyen a lakbér, rezsi, telefon, internet, bevásárlás, közlekedés, gyógyszerek és bármilyen adósság kifizetése (például diákhitel). Ezek csak példák, bármilyen más kiadást is felvezethetsz ehhez a csoporthoz, ami minden hónapban elengedhetetlen számodra.
A nem feltétlenül szükséges kiadásaink beosztása azért a jó rész, mert itt arra szánhatjuk a pénzünket, amire csak akarjunk. Egy havi költségvetés kialakítása nem arról szól, hogy megvonjunk magunktól dolgokat, hiszen a személyes költségvetésünkbe bármit beírhatunk. Annyi a lényeg, hogy térképezzük fel a szokásainkat és legyünk tudatosak a kiadásainkkal kapcsolatban. Ha szeretünk drága, ízesített kávékat inni, akkor annak is tegyünk félre egy összeget a bevételünkből. Ha szeretnénk nagyobb leárazás alkalmával többet vásárolni, akkor készüljünk rá anyagilag már előre. Mindennek lehet helye a költségvetésünkben, ha megfelelően beépítjük.
