Dacára annak, hogy a frontális oktatási módszert, a tanári előadást az utóbbi évtizedekben kezdték lehagyni az egyéb módszerek, bizonyára mindenkinek volt vagy van olyan tanára, aki a tananyag nagy részét előadás formájában adja át.
Azonban 40 percnyi elbeszélés után, akkor is, ha történetesen lebilincselő témájú, energikus előadásmódú, izgalmas felépítésű, a diákok nagy része nagyon kevés információra emlékszik. Az úgynevezett ARTT – vagyis „Ask, rather than tell” – módszer (kérdezz, semmint beszélj) beépítése a tanításba sokkal mélyebb és tartósabb tudást adhat.
sokkal tartósabb és mélyebb tudást adhat az oktatási folyamatban a kérdezés, mint az elmesélés, előadás, elmondás (Fotó: 123rf)
A jól kérdezés tanulható dolog. A Forbes cikke szerint a felsővezetőket tapasztalatuk és tudásuk miatt mindenki tiszteli, és megszokja tőlük, hogy inkább mondanak vagy kijelentenek dolgokat, mintsem kérdeznek. Egy jó vezetőnek viszont óriási előnye lehet abból, ha nem a szakértelmét kívánja csak lerakni egy feladat során, hanem friss szemmel nézni a problémára. Ehhez pedig legjobb, ha tud kérdezni. A nyitott kérdések fokozzák a kreativitást és együttműködést és növelik az innováció lehetőségét. Vagyis új lehetőségek felé nyitnak ki ajtókat.
A nyitott kérdések fokozzák a kreativitást és együttműködést és növelik az innováció lehetőségét. (Fotó: 123rf)
A témát felvető angol nyelvű cikkben a következő személyes példát olvashatjuk tengerbiológia órát tartó tanártól. „Ahelyett, hogy jegyzetekbe merültem volna, és tanítványaimnak meséltem volna az „emlősök jellemzőiről”, feltettem a kérdést: „Mitől lesz egy emlős emlős?””. A válaszaikat arra használta a pedagógus, hogy egyrészt megerősítse, amiben igazuk volt, és másrészt tisztázza a bizonytalanságokat. A tévedések kijavítása után lehetett új és pontosabb fogalmakkal kiegészíteni a témakört.
