A megemlékezés ötletét egy zongoraművész, Fasang Árpád vetette fel 1985-ben. Azért január 22-én ünnepeljük 1989 óta a magyar kultúra napját, mert a Himnusz kéziratának tanúsága szerint Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be azt, még 1823-ban, Csekén.
Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye a nemzeti összetartozás egyik fontos sarokköve, a több mint ezeréves magyar államiság nemzeti jelképe”. (Forrás: Wikipédia)
2022. december 7-én a magyar Országgyűlés többek között erről is szavazott, és 191 igen, 1 nem arányban elfogadták azt a határozatot, amelynek értelmében hivatalos állami emléknappá nyilvánították ezt a napot, nemzeti himnuszunk születésének 200. évfordulójára emlékezve.
A határozat szövege szerint: „Országgyűlés támogatja és szorgalmazza a Magyar Kultúra Napján kulturális rendezvények szervezését, amelyek megjelenítik Magyarország gazdag kulturális életét, a magyar kultúra megtartó erejét, valamint előmozdítják a nemzeti kulturális hagyományok megőrzését””, illetve […] „hangsúlyozza, hogy Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye a nemzeti összetartozás egyik fontos sarokköve, a több mint ezeréves magyar államiság nemzeti jelképe”.
Már jóval az ünnep hivatalossá tétele előtt is minden évben tartottak megemlékezéseket ezen a napon a kultúra jegyében, országos és városi szinteken egyaránt. Szinte nincs is az országnak olyan művelődési központja, ahol ezen a napon ne tartanának kiemelt rendezvényt. Itt a meghívottak általában az adott település vezetői és legmagasabb rangú tisztségviselői. A programok között jellemzően koncertek, színházi előadások, irodalmi estek, kiállítások és könyvbemutatók szerepelnek.
Nem csupán Magyarországon emlékeznek meg azonban ezen a napon a magyar kulturális értékekről. A külföldön élő magyarság is rendszerint tervez programokat erre a napra.
