Sport, fejlődés és nemzetközi tapasztalatok a Nagyerdőben – Interjú Balogh Lászlóval
Szerző: UNIside - 2026.08.25.
„A jövő szempontjából az lesz a döntő, hogy a meglévő struktúrákat mennyire tudjuk minőségi tartalommal megtölteni, elsősorban jól képzett, elkötelezett szakembereken keresztül” – mondta el Balogh László, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet igazgatója.
Az interjú eredetileg az UNI in&out 2026 nyár kiadványában jelent meg.
Miket tart az intézet legfontosabb jellemzőinek? Mik a legnagyobb erősségei, miben emelkedik ki az itteni képzés?
A Sporttudományi Koordinációs Intézet alapvetően egy közvetlen rektori-kancellári, úgynevezett központi oktatási, kutatási és szolgáltató egység, amely az egyetemi sportélet és a sporttudományi képzések összehangolását végzi. Feladata a sporttal kapcsolatos tevékenységek koordinálása, úgy, mint az egyetemi testnevelés, a verseny- és szabadidősport szervezése, a sporttudományi és testkulturális képzések, a sporttudományi kutatások megvalósítása, a tehetséggondozás, a hazai és nemzetközi sporttudományos együttműködések erősítése, a hálózatépítés. Az egyik legnagyobb erőssége, hogy egyszerre képes integrálni az oktatást, a kutatást és a gyakorlati sportélet tapasztalatait. A hazai sportot illetően a jövő szempontjából az lesz a döntő, hogy a meglévő egyedülálló struktúránkat mennyire tudjuk minőségi tartalommal megtölteni elsősorban jól képzett, elkötelezett szakembereken keresztül. Szükség van tapasztalt edzőkre, vezetőkre, mentorokra, akik nemcsak irányítani tudnak, hanem példát is mutatnak a fiatalabb generációknak. A feltételek adottak, a szürkeállomány, az emberi erőforrás fogja meghatározni a hazai sportszakemberek eredményességét.
A Debreceni Egyetemen az elmúlt évtizedben jelentősen bővítettük a sporttudományi képzési kínálatot: új szakok indultak a testnevelőtanár-, a szakedzőképzéstől a sportmentáltréner-, a rekreáció, a sportszervezőképzésen át a sportanalitikáig. Jelenleg ma Magyarországon mi kínáljuk a legszélesebb sport-oktatási portfóliót. Sikerült egy teljes képzési vertikumot kiépíteni, ma már alapképzéstől a mesterszakokon át a doktori képzésig jelen van a sporttudomány az egyetemen, és a társtudományok – például a gazdasági, műszaki, egészségtudományi vagy jogi területek – bevonásával is egyre szélesebb kínálat áll a hallgatók rendelkezésére. Ennek köszönhetően több mint ezer diák vesz részt valamilyen sporthoz kapcsolódó képzésben. Egy ilyen fejlesztési folyamat azonban jóval több, mint adminisztratív feladat: hosszú távú építkezést, partnerségek kialakítását és sok esetben új szemlélet elfogadtatását igényli. Az intézet fejlődését ezért nemcsak szakmai, hanem személyes szinten is fontosnak érzem.
A tudományos háttér is jelentősen megerősödött. Kiemelt szerepet kap a tehetséggondozás, és ennek részeként jött létre az ország első akkreditált sporttudományi szakkollégiuma, a Nyirkos István Sporttudományi Szakkollégium, amely a tanulókat aktívan bevonja kutatási projektekbe és konferenciákba. Számunkra kiemelten fontos a tudományos utánpótlás nevelése. Az élsportból hozott gyakorlati szemlélet, a sporttudomány inter- és multidiszciplináris jellege lehetővé teszi, hogy komplex módon gondolkodjunk – egyszerre figyelve a teljesítményre az élsportban és az egészségmegőrzésre a rekreációban, de mindenekelőtt a sport személyiségfejlesztő és nevelő szerepére. Ennek jegyében kutatóműhelyeket és szakkollégiumot hoztunk létre, ahol diákok tucatjai kapcsolódhatnak be kutatási projektekbe, hazai és nemzetközi konferenciákba. Az elmúlt években többen nyertek OTDK-t, lettek PhD-hallgatók, szereztek tudományos fokozatot, és jelentős pályázati forrásokat is sikerült bevonni, amelyekből korszerű sporttudományi infrastruktúrát építettünk ki. Emellett saját tudományos folyóiratot indítottunk Stadium – Hungarian Journal of Sport Sciences néven, amely mára egy elismert, minősített szakmai fórummá vált.
Az elmúlt évek munkáját idén megkoronázta, hogy a Debreceni Egyetem márciusban elnyerte az Év Sportegyeteme díjat. Ez és a tapasztalatok megerősítették bennem, hogy a sporttudomány egyszerre jelent oktatási, kutatási és közösségépítő feladatot. Intézetigazgatóként ennek a komplex szemléletnek az érvényesítésére törekszem úgy, hogy közben folyamatosan reagáljunk a sport és a tudomány változó kihívásaira.
A képzések során milyen kapcsolódó gyakorlatot tud biztosítani az intézet akár külföldön is? Hogyan építi be az egyetem a hazai és nemzetközi munkaerőpiaci elvárásokat a képzésekbe?
Az intézet egyik fontos erőssége a kiterjedt szakmai kapcsolatrendszer. Szorosan együttműködünk sportszervezetekkel, egyesületekkel és különböző iparági szereplőkkel, így a tanulóink már a képzés során valós szakmai környezetben szerezhetnek tapasztalatot. Ebben kiemelt szerepet játszik az egyetem sportegyesülete a DEAC, amely több ezer igazolt sportolóval és számos első osztályú szakosztállyal működik. Ez ideális gyakorlóteret biztosít a diákok számára, hogy testközelből megismerhessék a sport működésének mindennapi folyamatait, legyenek akár sportszervezők, akár edzők. A tanárképzésben részt vevők számára emellett az egyetem gyakorlóiskolái biztosítanak strukturált, mentortanárok által támogatott szakmai gyakorlatot.
A tehetséggondozás szintén kapcsolódik a gyakorlati képzéshez. Már a képzés korai szakaszában lehetőség nyílik bekapcsolódni kutatásokba, amelyeket ösztöndíjrendszer is támogat. Külön figyelmet fordítunk azokra a projektekre, amelyeknek innovációs potenciáljuk van, és a későbbiekben piaci hasznosításra is alkalmasak lehetnek.
A nemzetközi beágyazottság szintén meghatározó. Számos külföldi egyetemmel működünk együtt közös kutatások és publikációk révén, így a hallgatók és az oktatók bekapcsolódhatnak nemzetközi szakmai hálózatokba. Ezek az együttműködések nemcsak a tudományos színvonalat erősítik, hanem segítenek abban is, hogy a képzések tartalma folyamatosan igazodjon a nemzetközi trendekhez és a munkaerőpiaci elvárásokhoz.
Jó néhány nagy nemzetközi sportversenyt is szervezünk, legutóbb például Miskolccal közösen az Európai Egyetemi Játékokat (EUG2024), amely a legnagyobb multisport- és felsőoktatási kulturális esemény a kontinensen. Európa ötven országából, ötszáz egyeteméről mintegy ötezer diák érkezett, és az önkéntes hallgatóink nélkül nem tudtuk volna megrendezni ezt. Kiváló gyakorlati tapasztalat volt.
Az egyetem korszerű sporttudományi infrastruktúrával büszkélkedhet: különböző laborok és diagnosztikai rendszerek segítik a tanulók és a kutatók munkáját a sportteljesítmény hátterében álló komplex pszichoszomatikus és élettani hatások vizsgálatában. Ez lehetővé teszi, hogy a legmodernebb eszközökkel dolgozzanak, és olyan tudást szerezzenek, amely nemzetközi szinten is versenyképes. Az a célunk, hogy a hallgatók ne csupán elméleti tudást, hanem már a képzés során valós tapasztalatokat szerezzenek, és olyan kompetenciákat fejlesszenek, amelyekkel itthon és nemzetközi környezetben egyaránt megállják a helyüket.
A mesterséges intelligencia használata mennyire van jelen az önök intézetében? Van-e specifikus szabályzat az alkalmazására vonatkozóan?
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap, és látjuk mind az előnyeit, mind a kihívásait. Fontos, hogy csak azok tudják igazán hasznosítani, akik tisztában vannak azzal, mire akarják használni, és mindig ellenőrzik az eredményt. Tapasztalataink szerint a hallgatók gyakran alkalmazzák a különböző beadandók, esszék elkészítésére, de problémát jelent, ha nem ellenőrzik a szakmai vagy tudományos helytállóságát, hiszen a mesterséges intelligencia által generált tartalom nem feltétlenül pontos. Ugyanez igaz a kutatói munkákra is: PhD-projektekben is használjuk, például ábrák és vizualizációk készítésére, de mindig komoly ellenőrzés követi a generált anyagot. Én például képszerkesztésre használom a sportpszichológiai oktatásban, komplex ábrák gyors előállítására, amelyeket korábban órákig tartott Photoshopban elkészíteni.
Az intézmény szabályzata szerint a mesterséges intelligencia használata engedélyezett, de minden esetben kötelező feltüntetni és hivatkozni rá mint bármilyen tudományos forrásra. Nem lehet teljes egészében MI által készített anyagot leadni, és a felhasznált részeket egyértelműen jelölni kell, így a diákok és az oktatók is felelősen tudják alkalmazni ezt az eszközt. A részletek és az elvárások karonként vagy doktori iskolánként eltérhetnek, de az alapelv mindenhol ugyanaz: használható, de átlátható módon és ellenőrzött formában.
A sporttudományi és testkulturális képzéseinkben több kurzus is érinti a mesterséges intelligencia alkalmazását. Például kutatásmódszertani órákon, az edzéselméleti vagy edzéstervezési kurzuson felmerül, hogy az MI képes edzésterveket készíteni a felhasználó paraméterei alapján – például a cél, a heti edzésmennyiség vagy az egy alkalommal rendelkezésre álló idő függvényében. Mi teszteltük ezeket a lehetőségeket, és azt látjuk, hogy ezek az automatizált javaslatok nem megbízhatók, ezért mindig szükség például az edző, a dietetikus vagy a sporttáplálkozási szakember értékelésére, kiegészítésére. Ez a téma nemcsak nálunk jelenik meg, hanem több sporttudományi képzési területen, és az egyetemen szabadon választható kurzusok is foglalkoznak a mesterséges intelligencia használatával. Nemzetközi példákból látjuk, hogy már vannak önálló mesterszakok az MI alkalmazására, például a mesterséges intelligencia szociológiája vagy pszichológiája területén. Az angolszász felsőoktatásban ezek szélesebb körben elérhetők, és várható, hogy előbb-utóbb hazánkban is megjelennek önálló programként, hiszen az MI használata kikerülhetetlen és hasznos, de ismerni kell a korlátait és a veszélyeit.
Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet?
A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata fantasztikus légkört teremt azoknak, akik idejönnek. Nagyon sokat számít, hogy a Nagyerdő környezetében minden közel van: a campus, a kollégiumok, a szórakozóhelyek, éttermek, kávézók – mind 10-15 perces sétára. Ez már önmagában egy olyan élmény, ami az amerikai felsőoktatási modellhez hasonlítható.
A hallgatói élet pezsgését erősítik a nagyrendezvényeink: a tanévindító YoUDay stadionshow a Nagyerdei Stadionban koncertekkel, Charlie-tól Wellhellóig, amely évente több mint 20 ezer egyetemistát vonz. Az esemény nemcsak a magyar, hanem a közel 8 ezer külföldi hallgató számára is közösségteremtő, hiszen a világ szinte minden pontjáról érkeznek hozzánk diákok. Kiemelt esemény a Campus Fesztivál nyáron, az ehhez kapcsolódó Campus Sportfesztivál több mint 2500 résztvevővel, valamint a Buzánszky Jenő kispályás labdarúgótorna, ahol vegyes csapatok – magyarok és külföldiek – játszanak együtt, ami szociális és konfliktuskezelési készségeket is fejleszt. A Food Day programon három napig főzik a saját országuk ételeit a hallgatók, és minden este tematikus beszélgetések zajlanak. Ez különösen népszerű, hiszen számos ország gasztronómiája jelenik meg, a Közel-Kelettől Észak-Európán át Dél-Amerikáig mindenhonnan vannak tanulóink.
Az oktatók és a diákok közötti kapcsolatot erősíti a sportösztöndíjrendszer és a mentor-tutor program. Az élsportolókat és a potenciális élsportolókat támogatjuk, hogy a tanulmányaikat és a sportkarrierjüket egyszerre tudják építeni. Mindegyiküknek van egy vezető oktató mentora és egy hallgatói tutora, akik segítik az előrehaladását és a napi operatív feladatokban való eligazodását.
Szintén egyedülálló kezdeményezés az egyetem Életmódfejlesztési Klubja, tagsági rendszerrel. Egy jelképes féléves összeggel jó néhány sportesemény, létesítmény, szolgáltatás vehető igénybe kedvezményes áron, vagy ingyenesen.
Összességében a hallgatói élet Debrecenben nemcsak a tanulásról, hanem a közösségről, a kulturális és sportélményekről, a nemzetközi környezettel való kapcsolódásról szól, mindezt egy biztonságos, támogatott, ugyanakkor multikulturális campuson belül. Tavaly év végén a budai Várban díjazták a magyar felsőoktatási intézményeket, és a leghallgatóbarátabb magyar egyetem elismerést a Debreceni Egyetem kapta. Talán nem véletlen, hogy a hazai egyetemek közül mi nyertük el elsőként a FISU Healthy Campus legmagasabb, platinafokozatát, amely száz szempont alapján értékeli egy egyetem életmód-, életminőség-, sport- és egészségi hátterét. Ezért mondhatom, hogy itt jó egyetemistának lenni: van elvárás, de a hallgatók szabadon tapasztalhatnak, fejlődhetnek, és teljes életet élhetnek a tanulmányok mellett.
Mely készségek elsajátítása a legfontosabb a fiataloknak, hogy a munkaerőpiacra lépéskor kitűnjenek?
Szerintem a legfontosabb, hogy szeressék, amit csinálnak, legyen belső motivációjuk. Olyan képzést válasszanak, ami érdekli őket, mert 18 évesen már körülbelül érezhető, mi az, ami leköti az embert, még ha a személyiség fejlődése nem is zárul le teljesen. Lehet böngészni statisztikákat, információkat a munkahelyi lehetőségekről, kezdő fizetésekről, home office-ról, de a legfontosabb, hogy végül azt válassza, amit szeret. Ha valaki sporttal szeretne foglalkozni, de még nem tudja pontosan, mi érdekli, a testnevelő vagy gyógytestnevelő tanári képzés a legjobb kiindulópont, mert itt a legszélesebb körű gyakorlati és elméleti ismereteket kapja, és utána eldöntheti, hogy edzői, kutatói, sporttáplálkozási vagy sportpszichológiai irányba megy-e tovább. Ha valaki tudja, hogy edző szeretne lenni, mehet az edző szakra, ha a szabadidősport érdekli, akkor a rekreáció irányába, vagy ha a sport szervezése, akkor a sportszervezésre. Van bőven kínálat.
Ami pedig a készségeket illeti, a fiataloknak nagyon erősnek kell lenniük a kommunikációban, és tudniuk kell önmagukat menedzselni bátorsággal és helyes önértékeléssel. Találkozni fognak olyan helyzetekkel, ahol hibázni lehet, és ez rendben is van, mert a hibákból tanulunk. Ehhez kapcsolódik a gyakorlatorientált tapasztalatszerzés, hogy a diákok élesben is kipróbálhassák magukat. Fontos a nyitottság az újra, a folyamatos tanulás, hogy mindig jobbak akarjunk lenni, és ha nem találunk választ az előadáson vagy a könyvben, utánanézzünk, kutassunk. A nyelvtudás, különösen az angol szintén alapvető, mert ez a kommunikációhoz és az önmenedzsmenthez is elengedhetetlen a nemzetközi környezetben. Emellett a szociális készségek, a csapatmunka, az érzelmi intelligencia is kiemelten fontos: tudjunk együtt dolgozni másokkal, tiszteljük és támogassuk a társainkat, bízzunk a csapatban, mert így sokkal sikeresebbek lehetünk, mintha egyedül próbálnánk haladni. Ha egy fiatal mindezt megvalósítja, nemcsak a munkaerőpiacon tűnhet ki, hanem hosszú távon sikeres lesz, és valóban élvezheti azt, amit csinál.
Balogh László
- 50 éves.
- Három sportoló gyermek édesapja, a felesége korábbi élsportoló, NB I.-es kosárlabdázó, testnevelő-gyógytestnevelő, edző.
- Középiskolai testnevelő tanárként diplomázott, emellett kézilabda- és teniszedzői képesítést is szerzett.
- Fő kutatási területe a sportteljesítmény hátterében álló pszichoszomatikus összetevők vizsgálata, kiemelten a kognitív képességek, a végrehajtó funkciók, a stressz és a döntés, valamint a tehetségkiválasztás és gondozás komplex elemzése akadémiákon, sportiskolákban.
- Sportpszichológiából doktorált, egészségtudományból habilitált, majd sporttudományt oktatott, a Magyar Rektori Konferencia Sporttudományi Bizottságának elnöke.
- Hazai és nemzetközi, válogatott, valamint BL-szinten az élsportban sporttudományi szakértő, a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet tudományos tanácsadója.
- 2010 és 2015 között a Szegedi Tudományegyetem Sporttudományi Intézetét vezette, 2015 óta pedig a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézetének igazgatója. A Nyirkos István Sporttudományi Szakkollégium alapító elnöke.
- Részt vesz hazai és nemzetközi tudományos és szakmai szervezetek munkájában, valamint képzések fejlesztésében.
- A hazai sporttudományi felsőoktatásért és egyetemi sportért végzett munkája elismeréseként Emmi és Hajós Alfréd-díjjal tüntették ki.
Még több értékes tartalom vár!
Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

