Kijelenthető, hogy az egyik legfontosabb terület minden cég életében a fejlesztés, amely nemcsak startup formában valósulhat meg, ugyanis ennek a témának számos aspektusát, értékeit és lehetőségeit járták körbe előadások és panelbeszélgetések segítségével – írta meg a Makronóm. A konferencián 35 előadó és tíz panelbeszélgetés hozta közelebb a résztvevőkhöz az innováció rendkívül szerteágazó témáit, kihívásait és sikertörténeteit.
Neked is érdemes egyszer ellátogatnod e konferencia ultramodern helyszínére. Az EU második legnagyobb kutatás-fejlesztési központja, a nálunk immár több mint 17 ezer főt foglalkoztató Bosch csoport Kőbányán, több ütemben épült Bosch Budapest Innovációs Kampusza szolgált helyszínül a JVSZ Innovációra Magyar! címmel április 21-én az idén már második alkalommal megrendezett konferenciájának. Az előadók közt voltak innovatív fiatal vállalkozások alapítói is.
Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében kiemelte: krízishelyzetekben különösen fontos az innovatív megközelítés és az innovációk ösztönzése, hiszen ez biztosíthatja a sikereink alapját a gyorsan változó időkben. Mint mondta, nincs olyan vállalati terület, ahol ne lenne szükség innovációra.
A konferencián nyitóbeszédében Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára bemutatta Magyarország 2030-ra kitűzött innovációs stratégiájának alapjait, mérföldköveit. Egyfelől hazánk célja, hogy az EU tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön, másfelől fontos cél, hogy ennek érdekében legalább egy magyar egyetemet a világ száz legjobbja között tartsanak számon, uniós szinten pedig hármat. Kijelentette, hogy a magyarok innovatívak, amit az eredményeink is mutatnak, hiszen 2010 óta duplájára nőtt a kutató-fejlesztők száma, ami az EU-n belül a legjobb eredmény.
Mint az államtitkár elmondta: ehhez fontos, hogy az egyetemeknek szorosabb kapcsolata legyen a gazdasággal, a gazdaság szereplőivel, tovább növekedjen a magyar kutatók száma a mostani egymillió lakosra jutó 6 ezer főről 9 ezerre, és például az is lényeges, hogy STEM-területeken egyre többen képezzék magukat, és végső soron minden harmadik hazai vállalkozás innováljon. Kiemelte, hogy a korábbi évekhez képest 2021-ben már 900 milliárd forint jutott az innováció támogatására. „A támogatási mértéket fontos, hogy ne csak tartsuk, hanem erősíteni is tudjuk” – fogalmazott.
Hanko Balázs államtitkár a konferencián (Fotó: JVSZ)
Az államtitkár rámutatott, hogy ezáltal nemcsak vágyott cél, hanem elérhető is lehet, hogy egy unikornissal szemben legalább 8-10 ilyen vállalatunk legyen az évtized végéig. (Az unikornis olyan nagyra nőtt startup [scale-up] vállalkozás, amelynek a tőkepiaci értéke legalább egymilliárd dollár – a szerk.) Hankó Balázs felidézte, hogy Neumann János születésének 120. évfordulóján – a világhírű tudós előtt tisztelegve – feladatunk, hogy a régiónkban kialakítsuk a legerősebb tudásgazdaságot. Úgy fogalmazott: tovább erősítik az innovációt, tovább dolgoznak azon, hogy az egyetemeket összekapcsolják a meghatározó gazdasági szereplőkkel, hogy az innovációs ökoszisztéma erősödjön.
Szászi István, a Bosch csoport magyarországi és adriai régiójának vezetője szerint hosszú úton kell végigmenni, rengeteg újítással, hogy a kitűzött célokat elérjék. A Bosch központjában jó néhány innovációt dolgoztak ki, viszont az autóiparnak ennél több kell, meg kell például teremteni a fenntartható autóipart és válaszolni szükséges az önvezetési technológia kihívásaira – hangsúlyozta.
Szerinte az új koncepciójuk modell lehet más iparágaknak, a mezőgazdaságnak vagy a gyógyszeriparnak is. Ez olyan startup-ökoszisztéma megvalósítását jelenti, amelyben közösen dolgoznak a startupok, az egyetemek, a kormányzat és az ipari szereplők.
Hozzátette: ma a magyarországi startupok nem tartoznak a világ élvonalába, egyetlen unikornist tudott felmutatni az ország.
Szászi István a Bosch csoport magyarországi és adriai régiójának vezetője bejelenti az új startup programot (Fotó: JVSZ)
Szászi István az egyik legégetőbb kihívásnak 2035-öt, azaz a belső égésű motorok gyártására vonatkozó szabályozás határdátumát jelölte meg. A Bosch számára egyértelmű cél, hogy 150 hónap alatt felkészüljenek a váltásra. „Azokat a megoldásokat keressük az autóiparban, amelyek lehetővé teszik a fenntartható közlekedést” – fogalmazott.
Az Al Gore volt amerikai alelnök által idézett afrikai mondásra, miszerint „ha gyorsan akarsz haladni, akkor menj egyedül, ha tovább akarsz érni, akkor keress társakat” hivatkozva azt mondta: a Boschnál is messzire akarnak elérni, persze a lehető leggyorsabban, ehhez keresnek társakat. Mint kifejtette, egyedülálló módon fejlesztenek innovációs ökoszisztémát, az ipar, a kormányzat és startupcégek együttműködésével, ami jó például szolgálhat a mezőgazdasági, gyógyszeripari vállalatok számára is.
A Jó gyakorlatok az innovációs ökoszisztéma kialakítására című szakértői panelbeszélgetésben a moderátor, Cserháti Gábor, a Makronóm Intézet vállalati és iparági elemzési csoportvezetője volt. A jó példák elmesélése mellett annak az ismertetésére is felkérte a panelbeszélgetés szakértőit, hogy miképp lehetséges a leghatékonyabb rendszert kialakítani az innovációra. A panelben elhangzott: a hatékonyság érdekében sokszor a nagyvállalatoknak fel kell adniuk a hierarchikus merevségükből, merni kell túllépni az addig jól bevált szervezeti struktúrákon. Az innováció kulcsszavai az inspiráció, a szenvedély, a lendület, a nyitott közeg és a hitelesség. Az egészséges, jól működő innovációs ökoszisztéma kialakulásához a pénz mellett nyitottságra és befogadó közegre is szükség van.
György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos előadásában a Dél-Koreában megvalósult digitalizációs átállás sikerét állította példaként. Arról beszélt, milyen innovációs stratégiával törhet ki hazánk a közepes jövedelmű országok csapdájából. Videoüzenetében elmondta: a Makronóm Intézet friss, a közeljövőben megjelenő elemzésében 43 lehetséges kitörési pontot, élvonalbeli technológiát azonosított, amelyek közül 14 lehet releváns Magyarország számára.
György László kormánybiztos videoüzenete (Fotó: JVSZ)
Ezek közül az elemzők hat élvonalbeli technológiát találtak a legígéretesebbnek, mint például az agrár- vagy az élelmiszer-technológiát, amelyekben megfelelő humán erőforrás, képzési kapacitás, ipari hagyományok, nemzetközi potenciál, vagyis a sikerre vitel lehetőségei is rendelkezésre állnak hazánkban.
A kormánybiztos példaként az agrártechnológiát kiemelve hangsúlyozta, hogy a terület fejlesztésébe tett erőforrásokkal már 2025-ben eredményeket lehet elérni. A kutatók az egyes területek lehetőségeit, az áttörés akadályait is összefoglalták és szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaztak. „Magyarországon arra törekszünk, hogy a felnövekvő generációk olyan klaszterekben legyenek képesek megvalósítani az álmaikat, amelyekben egymást segítő, rugalmas vállalkozások sikeresen és hatékonyan dolgoznak együtt” – fogalmazott.
A Joint Venture Szövetség új gazdasági mutatóját Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója ismertette. A szövetségnél úgy gondolták: fontos az innováció, ami előreviszi a gazdaságot, és így ezt mérni is lehet. Egy olyan új, negyedévente frissítendő, 26 részarányszámot tartalmazó kompozit mutatót hoztak létre, amely kifejezetten a hazai vállalatok szemüvegén keresztül nézi, hogy milyen környezetben működnek és kell helytállniuk. A mutató viszonylag jól lefedi a magyar vállalkozói kör véleményét, mivel a JVSZ tagságára alapoz, amely kiteszi a teljes hazai gazdaság több mint 15 százalékát.
