Tudástár

Így változik az érettségi 2024-ben

UNIside | 2024-04-11
A 2024-es tavaszi érettségi időszak lesz az első, amikor a diákok a megújult követelmények alapján vizsgáznak, hiszen befejezi a középiskolát az az évfolyam, aki 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv alapján kezdte meg tanulmányait.

Magyarérettségi

A magyarérettségi az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az eddigiekhez hasonlóan két részből áll, kitöltésére összesen 240 percet kapnak a diákok középszinten és emelt szinten egyaránt.

Középszinten az I. feladatlap kitöltésére 90 perc áll rendelkezésre, ehhez az érettségizők nyomtatott helyesírási szótárt igen, szöveggyűjteményt nem használhatnak. A vizsgalap egy szövegértési-nyelvi feladatsorból, és egy irodalmi feladatlapból áll. A korábbi években megszokott rövid gyakorlati szöveg megírása a 2024-es érettségin már nem szerepel a feladatok között. Az irodalmi feladatlap kérdései nemcsak műcímekre, műfajokra, költőkre és írókra kérdezhetnek rá, hanem a kötelezően megtanult memoriterekre is.

A II. vizsgarészben korábban három fajta szövegalkotás közül lehetett választani: érvelés, egy mű értelmezése, vagy egy összehasonlító elemzés. 2024-től a II. vizsgarész egy műértelmező szövegalkotás, ami középszinten egy irodalmi mű értelmezését, vagy egy témakifejtő esszé megírását takarja, ezek közül a vizsgázó szabadon választhat. A feladat megoldására a középszinten vizsgázóknak 150 perc áll rendelkezésére. Ennél a vizsgarésznél szabadon használható irodalmi szöveggyűjtemény is, amit az iskola biztosít a diákok számára. 

Emelt szinten a teljes vizsgafeladat megoldására 240 perc áll a diákok rendelkezésére, amit szabadon oszthatnak be. Míg az I. feladatrész a középszinthez hasonló feladatokból áll, a II. feladatrész egy adott mű több szempontú elemzését, vagy két mű több szempont szerinti összehasonlítását jelenti, emellett egy érvelő vagy véleménykifejtő szöveget is meg kell alkotniuk a vizsgázóknak. A magyarérettségivel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a helyesírási hibákért, valamint a csúnya írásképért pontlevonás jár.

A magyarérettségi az eddigiekhez hasonlóan két részből áll, kitöltésére összesen 240 percet kapnak a diákok középszinten és emelt szinten egyaránt. (Fotó: 123RF)

Történelemérettségi

A történelemérettségi a magyarhoz képest keveset változott, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan mind közép-, mind pedig emelt szinten két részből épül fel. 

Középszinten az I. vizsgarészben egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása vár a vizsgázókra, míg a II. vizsgarészben egy 100-130 szavas, rövid szöveg és egy 210-260 szavas hosszú szöveg megalkotása a feladat. A teljes vizsgára 180 perc áll a diákok rendelkezésére.

A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz. A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, és egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Arra azonban figyelni kell, hogy a két választott feladat a két különböző korszakhoz tartozó témáról szóljon. 

Emelt szinten a teljes vizsgára 240 perc áll rendelkezésre. Az I. feladatrészben a középszinthez hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldani 100 perc alatt. A II. feladatrészben hat esszéfeladat közül hármat kell választaniuk az emelt szinten vizsgázóknak: egy 110-130 szavas rövid esszét, ami az egyetemes történelemmel foglalkozik, egy 240-290 szavas hosszú esszét, ami a magyar történelemmel foglalkozik, valamint egy 290-340 szavas komplex esszét. Ez utóbbi esetében az ókortól napjainkig bármelyik időszakkal foglalkozhatnak a megadott témákból válogatva.

A középszinten vizsgázók az egész írásbeli vizsgához, míg az emelt szinten vizsgázók a II. feladatrészhez használhatnak kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszt. Ezt az iskola nem biztosítja, a vizsgázónak kell magával vinnie. 

Bár a vizsga felépítése a régi maradt, a témakörökben itt is voltak változások. A középszintű érettségiben előfordulhat többek között az amerikai függetlenségi háború vagy az Aranybulla, amelyek korábban az emelt szintű témakörök közé tartoztak. Emellett a munkajoggal és pénzügyi ismeretekkel foglalkozó tétel átkerült az állampolgári ismeretek érettségihez. Az emeltszinten érettségizőknek tudniuk kell az előre megadott plusz adatbázisban szereplő személyeket, fogalmakat, időpontokat és eseményeket is. 

A 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelmények szerinti mintafeladatok elérhetők az Oktatási Hivatal weboldalán. (Fotó: 123RF/Canva)

Matematikaérettségi

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a matekérettségi a korábbiakhoz hasonlóan két részből áll. Ennek kitöltésére középszinten 180 perc, míg emelt szinten 240 perc áll rendelkezésre.

A középszintű vizsgán az I. feladatlap kitöltésére 45 percet kapnak a vizsgázók, ezután a feladatlapokat a felügyelő tanár összegyűjti. A vizsgalap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A II. feladatlap megoldására 135 perc áll a diákok rendelkezésére. Az A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatból áll, míg a B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amiből a vizsgázóknak kettőt kell megoldania. 

Az emelt szintű vizsgán a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is szabadon választhatja. Az I. részfeladatsor négy feladatból áll, melyekkel a vizsgázó összesen 51 pontot szerezhet. A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontértékű feladatból áll, melyekből a vizsgázónak négyet kell kiválasztania és megoldania.

A matematikaérettségit illetően a történelemhez hasonlóan szerkezeti változás nem történt, az új NAT miatt a témakörökben történt változás, közép- és emelt szinten egyaránt. A középszintű matekérettségibe bekerültek olyan gazdasági számítások, mint a gyűjtőjáradék, a törlesztőrészlet, a megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségek és azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatok, valamint a kvartilisek, mint statisztikai fogalom. Az idei évtől a vizsgázóknak behatóbban ismerniük kell a különböző diagramtípusokat, valamint fel kell ismerniük a grafikus manipulációkat is.

A 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelmények szerinti mintafeladatok megtekinthetők a linkre kattintva, az Oktatási Hivatal weboldalán.