Az Eötvös Loránd Tudományegyetem segítséget nyújt azoknak a középiskolás diákoknak, akik az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar szakján szeretnének tanulni, vagy osztatlan tanári szakon a magyart választanák egyik szakjukként. A Magyar emelt magabiztosan című program  2024 februárjában az írásbeli feladatsorok megoldására való felkészüléshez tanácsokat adó videókkal, a továbbiakban pedig a szóbeli tételsorokhoz kapcsolódó anyagokkal nyújt segítséget: a jövőben a rendszeresen előforduló tételekhez, anyanyelvi témákhoz, kötelező irodalmi szerzőkhöz és művekhez kapcsolódó anyagokat is terveznek készíteni. 

Miért érdemes magyarból emelt szintű érettségit tenni?

Egyrészt az intézményi pontszámítás új rendszere, másrészt a megváltozott érettségi pontszámítási követelmények is átrajzolták az eddigi felvételi rendszert. Eddig magas szintű szövegértési és olvasási kompetenciával és begyakorolt szövegalkotási készséggel alapvetően jó középszintű érettségit lehetett írni, az emelt szint viszont tárgyi, fogalmi tudást is igényelt. Idén viszont a megváltoztak a követelmények, és azok felvételi értékelési is. Miért érdemes most emelt szintű magyar érettségit tenni?

• egyrészt intézményi pont (50 pont) jár az ELTE-n az emelt szintű érettségiért
• másrészt megváltozott az érettségi pontszámítás: ha valaki felvételi tárgyként választja, akkor most egy 100%-os középszintű érettségi 67 pontot ér, egy emelt szintű 100 pontot. 

Összesítve: felvételi tárgy esetén az érettségi vizsga középszinten 100%-os teljesítmény most 67 pontot ér, emelt szinten 100 pontot. Ráadásul az ELTE plusz 50 pontot ad az emelt szintért: így 67 pont kontra 150 pont a tét. Azt gondolod, hogy úgysem érnél el 100 százalékot. Egy 80%-os érettségi eredménynél középszinten 53 pontot, emelt szinten 80+50, azaz 130 pontot vihetsz az ELTE-re!

Az ELTE átfogó segédanyagot és információs videókat készített arról, miért érdemes magyarból az emelt szintet választani. (Fotó: 123rf)

Miben változott az érettségi követelmény?

Középszinten eddig nem kérdeztek rá konkrét tárgyi ismeretekre, a műelemzési, szövegértési feladatok megoldásában játszottak szerepet a fogalmi ismeretek. Idén megváltozott a középszintű érettségi feladatlap, mert kiegészült egy 20 pontos, irodalomtörténeti ismeretekre irányuló résszel. Így az emelt és középszintre történő felkészülés különbsége jelentősen csökkent. Emelt szinten egy írásbeli feladatlapot kapnak az érettségizők, amelynek kitöltésére 240 perc áll rendelkezésre. 

Hogyan érdemes felkészülni az emelt szintű érettségire?

Az ELTE videósorozata részletesen körbejárja a kérdést, és segít a felkészülésben. „Biztatni szeretnénk a hozzánk jelentkezni tervező végzős középiskolásokat, hogy ettől ne ijedjenek meg . Az emelt szintű érettségi magyarból nem népszerű: az elmúlt években történelemből átlagosan kb. háromszor annyian érettségiztek emelt szinten. Ezért is szeretnénk némi eligazítást adni a potenciális jövőbeli hallgatóinknak, hogy áttekintést kapjanak a követelményrendszerről és tanácsokat a felkészüléshez.” – írja az egyetem.

A videósorozat ötletgazdája Molnár Gábor Tamás, az ELTE BTK habilitált egyetemi docense. A videók anyagát Keisz Ágoston, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának vezetőtanára állította össze, és adta elő A projekt a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, valamint a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet együttműködésében, a Dékáni Hivatal támogatásával valósul meg.

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk már a felvételi pontszámítás változásaival, és azzal, hogyan lehet bekerülni az ELTE-re!