![UNIside](https://uniside.hu/wp-content/themes/bootstrapstarter/assets/web/ujlogo.png")
Az idén 661-en töltötték ki online a kérdőívünket, 91 százalékuk 18–25 év közötti volt, 7 százaléka 26–30 év közötti, míg 2 százaléka 30 év feletti. A tanulás, úgy tűnik, kortalan, és a fiatal felnőtt évek után sem áll meg. A kitöltők háromnegyede nő volt. Azt mondhatjuk, hogy a válaszadóinkat sikerült a legtöbb egyetemen elérnünk, szinte minden intézményből voltak kitöltőink.
A válaszok több mint fele a következő egyetemekről érkezett: Eötvös Loránd Tudományegyetem (17 százalék), Budapesti Corvinus Egyetem (15), Óbudai Egyetem (11), Pécsi Tudományegyetem (7). A válaszadók 58 százaléka budapesti volt, tehát az erőteljes fővárosi túlsúlyt egyre inkább kompenzálják a nagy, jelentős vidéki egyetemek, hiszen a kitöltők csaknem fele vidéki egyetemen tanul.
[kiemelt]A kitöltők 61 százaléka első és harmadéves diák, 33 százalékuk a gazdaságtudományi képzések valamelyikén tanul. 14 százalékuk informatikai képzésen, 9-9 százalékuk bölcsészettudományi vagy műszaki területre jár. A többi válaszadó más képzési területeken folytatja egyetemi tanulmányait.[/kiemelt]
Forrás: UNI in&out 2024 Nyár – „Így tanultok ti” kutatás
Az „Így tanultok ti” kutatással célunk, hogy évről évre megnézzük: mi veszi rá a fiatalokat a továbbtanulásra. A következő évben ebben a témában összehasonlító elemzést is végzünk, azaz trendvonalat mutatunk majd az évről évre megkérdezettekre adott válaszok tekintetében.
Az egyetemi továbbtanulás legnagyobb ösztönzője, hogy a fiatalt az hajtja, hogy további tudásokat sajátítson el, azaz, ahogy a kérdőívben megfogalmaztuk: „tovább szerettem volna magam képezni”. Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk a „diplomásként jobban érvényesülhetek” és a „diplomásként többet kereshetek” válaszok arányát, amely 22 és 17 százalék, akkor az ezek összegeként kapott 39 százalék mégis viszi a prímet. A következő fontos motiváció (19 százalék), hogy valaki szereti megélni az egyetemista létet. A lista végén 13 százalékkal a „nem szerettem volna még dolgozni” és a „pályához, amire készülök, erre volt szükség” (5 százalék) állt.
Forrás: UNI in&out 2024 Nyár – „Így tanultok ti” kutatás
Azt láthatjuk, hogy a továbbtanulni vágyók elsősorban az életben való érvényesülés és az egzisztenciális okok miatt döntenek a továbbtanulás mellett. Döntéseikben elsősorban az érdeklődési körük és a hobbik (az említések 53 százaléka jelölte meg teljes mértékben igaznak) dominálnak. Ugyanakkor a fiataloknak kifejezetten sokat segítenek a továbbtanulási szándékaik el- döntésében az intézményekről szerezhető információk (említések 25 százaléka szerint ez teljes mértékben igaz) is.
[kiemelt]Fontos számukra a képzőhely földrajzi elhelyezkedése (említések 22 százaléka volt teljes mértékben igaz) és a megszerezhető végzettség által várható jövedelem (17 százalék) is. A legkisebb említési gyakoriságot a tanáraim és barátaim adtak tanácsot opció kapta, a tanároknál fontosabb a megszerzett jegyeik és a szüleik tanácsa is.[/kiemelt]
A válaszadók 58 százaléka úgy érezte, hogy nem volt kihívás számára az érettségi, 40 százaléka nehéznek érezte a felkészülést rá, 2 százalékuk pedig nem szeretett volna válaszolni. Az érettségire való készülésben a hallgatók leginkább a nyelvvizsga megszerzése (26 százalék), az online platformok használata (pl. Mateking, 20 százalék), a külön tanár (19 százalék) és az iskolai előkészítők (15) által tettek plusz erőfeszítést felvételi esélyeik növelése érdekében.
Forrás: UNI in&out 2024 Nyár – „Így tanultok ti” kutatás
A kérdőívre választ adók 30 százalékának a matematika és a statisztika tárgy volt a kedvence, ami bár meglepőnek tűnik, tekintve, hogy a kitöltők több mint fele összesítve műszaki (9 százalék), informatika (14 százalék), gazdaságtudomány (33 százalék) képzési területen tanul, mindjárt érthetővé válik. Az egyéb választ megjelölők a válaszadók 26 százalékát tették ki, míg szintén 26 százaléknyian voltak azok, akik más természettudományos tárgyat jelöltek meg.
A tárgyaikat igen eltérő okok miatt szeretik a hallgatók, szenvedélyből, az általa elsajátított tudás aktuális helyzetekre való alkalmazhatósága, a benne rejlő intellektuális kihívások miatt. A válaszadók többsége otthon, vagy a szobájában tanul, legritkábban pedig egy közparkban.
Forrás: UNI in&out 2024 Nyár – „Így tanultok ti” kutatás
A válaszadók leginkább többször elolvassák az anyagot (az említések 39 százalékában teljes mértékben igaznak gondolták a válaszadók), olvasás közben jegyzeteket készítenek (37 százalékos említési gyakoriság), a csendben tanulást preferálják (31 százalék) és igyekeznek közben ábrákat, rajzokat készíteni (21 százalék).
Kis része az említésnek utal a tanulás közbeni mozgásra és a másokkal való közös tanulásra. A válaszadók többsége 3 és 5 óra közötti időt tölt hetente átlagosan tanulással (30 százalék), 28 százalékuk kevesebb mint heti 3-at, míg 27 százalékuk átlagosan heti 5 és 10 óra között.
Forrás: UNI in&out 2024 Nyár – „Így tanultok ti” kutatás
A kérdőívet kitöltők 78 százaléka szerint a tanulmányi követelmények inkább összhangban állnak a kezdeti elvárásaikkal a témák kapcsán, míg 81 százalékuk szerint a képességeihez képest mérten is összhangban állnak a választott képzési terület tanulmányi követelményei az előzetes elvárásaival.
[kiemelt]A hallgatók számára:
A válaszadók szerint a matematikatanulás elsősorban a logikus gondolkodás és a problémamegoldás készségét fejleszti, illetve egy szemléletmódot ad, ezért tartják fontosnak. Többen említették, hogy más tárgyakhoz is szükség van matematikára, a való életben az általános tudás és műveltség része, és azt is, hogy ez a kitöltők egy részének intellektuális kihívást jelent.
Az elemzés további részletei kiadványunkban, az UNI in&out 2024 Nyár magazinban olvashatók!
2022-es Így tanultok ti! kutatásunk:
Így tanultok ti! Innováció a tanulásban – hiánypótló kutatás
2023-as Így tanultok ti! kutatásunk:
