Így óvhatjuk szemünket a mindennapi képernyőhasználat során

A digitális eszközök mára életünk szerves részévé váltak: munkánkat, tanulásunkat és szórakozásunkat is képernyőkön keresztül végezzük. A folyamatos eszközhasználat azonban rövid- és hosszútávon is megterhelheti a szemet. Az LG felkérésére Szabóki Sarolta Gabriella, a Sasszemklinika szemész szakorvosa hívta fel a figyelmet a legfontosabb tudnivalókra.

A látás hónapja

Október a látás hónapja volt – ennek apropóján számos előadást, konferenciát tartottak országszerte. Ilyen volt például a Bethesda Gyermekkórház képernyőidő-csökkentéssel kapcsolatos rendezvénye is, ahol a következő adatokat mutatták be a magyar gyermekek képernyő előtt töltött idejéről:

• a 9–10 éveseknél hétvégente átlagosan közel három óra;
• a 15–16 éveseknél több mint négy óra a napi képernyőhasználat;
• a 4–6 éves korosztály mintegy 7 százalékának már saját eszköze van;
• a 10 éves kor elérésére a gyerekek közel háromnegyede birtokol saját mobiltelefont;
• a 7–12 évesek egyharmada már regisztrált közösségimédia-felhasználó.

Részben az ismert adatokra alapozva az LG is felkért egy szakembert, Szabóki Sarolta Gabriellát, hogy a Sasszemklinika szakorvosaként a legfontosabb tudnivalókat összegezze a szemvédelemről és a képernyőhasználatról, mind gyerekekre, mind felnőttekre vonatkozóan.

A képernyőhasználat hatásai – gyerekeknél és felnőtteknél

A szekember szerint a gyermekek esetében a túlzott képernyőhasználat már fiatal korban kockázatot jelenthet. „A 8–10 éves kor alatti rendszeres digitális eszközhasználat nem javasolt” – hangsúlyozta Szabóki Sarolta Gabriella. Hozzátette, hogy a napi egy órát meghaladó képernyőidő már növelheti a rövidlátás kialakulásának esélyét, különösen, ha kevés időt töltenek a gyerekek természetes fényben, szabadban.

Fotó: 123RF

A felnőtteknél a hosszabb idejű képernyőhasználat gyakran vezet szemszárazsághoz, irritációhoz vagy vörösséghez, különösen, ha a látás korrekciója elmarad. A szemek gyakori dörzsölése ugyan átmenetileg enyhítheti a kellemetlenséget, hosszabb távon viszont akár a szaruhártya szöveti elváltozásait is okozhatja – figyelmeztetett a szakember.

Digitális szemfáradtság és kék fény

A szakirodalomban már külön név is létezik a jelenségre: Computer Vision Syndrome, azaz digitális szemfáradtság. Tünetei közé tartozik a szemfáradtság, homályos látás, száraz szem, irritáció, súlyosabb esetben pedig a szaruhártya enyhe gyulladása is. A probléma megelőzése érdekében fontos a megfelelő látáskorrekció és a képernyők által kibocsátott kék fény hatásainak ismerete.

A kék fény – más néven nagy energiájú látható (HEV) fény – természetes forrása a napfény, ám a kijelzők hosszú távon megnövelik a szemünket érő mennyiséget. „A 380–440 nanométer közötti kék-ibolya tartomány különösen káros hatású” – emelte ki a szemész, aki hozzátette, hogy ez a fényrész okozhatja a fotoretinitisz, valamint a szemlencse- és retinakárosodás kialakulását. Mivel ezek a folyamatok hosszú évek alatt jelentkeznek, már most érdemes védeni a szemet a túlzott kékfény-terheléstől.

Hogyan védekezhetünk?

A káros hatások mérséklésére több lehetőség is adott. A kékfényszűrős szemüvegek és szoftveres megoldások segíthetnek, de a helyes képernyőhasználati szokások kialakítása is kulcsfontosságú.
Ideális esetben a monitort 70–100 cm, a laptopot, tabletet vagy telefont 30–40 cm távolságból érdemes nézni. A fényerőt mindenki a saját komfortérzetéhez igazítsa, mert a túl erős és a túl alacsony fény egyaránt megterheli a szemet.

Pislogjunk, hidratáljunk, pihenjünk

A hosszú képernyőhasználat alatt gyakran csökken a pislogások száma, ami a szem kiszáradásához vezet.
„A pislogás hidratálja a szemet” – emlékeztet a szakorvos. Aki égő, szúró érzést tapasztal, használjon műkönnyet; súlyosabb esetben érdemes tartósítószer-mentes készítményt választani, amely támogatja a szem felszínét védő könnyfilm mindhárom rétegét (lipid, vizes és mucinréteg).

Fotó: 123RF

Ha a panaszok nem múlnak, mindenképp ajánlott szemészeti vizsgálatot kérni.

Nem mindegy, milyen kijelző előtt ülünk

A szemünk védelmében a kijelző típusa sem elhanyagolható. A „szemkímélő” tanúsítvánnyal ellátott modellek – például az LG OLED monitorok – igazoltan alacsonyabb kékfény-kibocsátással működnek (mindössze 34%, szemben az 50%-os határértékkel), és szinte teljesen vibrálásmentesek. A német TÜV Rheinland és az Underwriter Laboratories (UL) vizsgálatai alapján ezek a kijelzők kíméletesek a szemhez, mivel a kékfény mellett a káprázást és a vibrálást is minimalizálják.

Mennyi képernyőidő az ideális?

Gyermekek esetében a napi egy órás képernyőidő tekinthető biztonságosnak. Felnőtteknek, akik munkájuk során sok időt töltenek monitor előtt, a szakember a 20–20–20 szabályt javasolja:
„Minden 20 perc után 20 másodpercig nézzünk 5–6 méter távolságba.”

Ez segít ellazítani a szemizmokat, és megelőzni a fáradtságot. Emellett érdemes óránként 10 perc képernyőmentes szünetet tartani, és szabadidőben lehetőség szerint távoli fókuszú tevékenységekkel pihentetni a szemet.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.