Azt látjuk, hogy a világban minden az automatizálás irányába megy, a technológiai fejlődés óriási lehetőségeket kínál az emberiség számára, és ez a meteorológiában is kulcsfontosságú. Azt viszont fontos tudni, hogy a légkör nem determinisztikus rendszer, jelen van egyfajta káosz, azaz van benne egy belső bizonytalanság. Ez azt jelenti, hogyha nagyon picit megváltoznak a kiindulási körülmények, az nagyon más időjárási helyzethez vezethet az idő múltával. Az időjárás-előrejelző modellek a légkör fizikai folyamatait írják le, de mindenképpen szükséges egyszerűsítéseket alkalmazni. A légkörben különböző skálájú folyamatok vannak, kezdve az út porát felverő apró örvényektől egészen a hatalmas trópusi és mérsékelt övi ciklonokig. Mindezeket nem lehet egy modellel kezelni úgy, hogy minden folyamat pontosan le legyen írva.
A légköri folyamatok modellezése sokat javult az évtizedek alatt, de mindenképpen van egy korlátja. Ma már hatalmas mennyiségű mérési adat, információ áll rendelkezésre a légkörről, természetesen ezek is pontosabbá teszik az előrejelzéseket, de a légkör bizonytalanságai és a modellezés korlátjai miatt sosem lesznek tökéletesek az időjárás-előrejelzések. Persze egyszer biztosan el fogunk jutni majd arra a pontra, amikor feltehetjük azt a kérdést, hogy az előrejelző modellekhez tud-e a szakember valami információt hozzátenni. Most még tud, mert vannak olyan időjárási helyzetek, amiket a modellek nem képesek jól előre jelezni, ilyenkor fontos szerephez jut az előrejelző szakember tapasztalata.
Fotó: 123rf
A természettudományok, a környezet és a Föld egyre hangsúlyosabb téma a fiatalok körében, és egyre inkább előtérbe kerül a globális éghajlatváltozás kérdése is. A mi képzésünknek ez kulcstémája, és sok olyan hallgatónk van, akik ezeket a folyamatokat szeretnék jobban megérteni, ezért választják a képzésünket. Persze vannak olyanok is, akik kiskoruk óta az időjárást figyelik, elsősorban az időjárás mindennapi alakulása, vagy akár a veszélyes időjárási helyzetek nyomon követése vonzza őket. A mai fiatalokat egyre jobban érdekli a Föld jövője, sokkal klímatudatosabbak, de a klímaszorongás is sokkal gyakoribb náluk. Azért tanulnak, hogy jobban ismerjék és megértsék a folyamatokat, és ezzel hozzá tudjanak tenni valamit a világhoz, a jövőhöz.
Manapság a mi szempontunkból nehézség, hogy aki jó matematikából és fizikából, az sokkal előbb választja a gazdasági vagy a mérnöki pályát, mert ott az anyagi jövőkép más víziót sugall.
Sok feladat és nagy potenciál van ezen a területen. Biztos munkahelyként ma is az Országos Meteorológiai Szolgálat a legnagyobb, de a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálata is nagyon vonzó a hallgatók számára. Továbbá vannak meteorológiai magáncégek is, akár az időjárás-előrejelzés, akár az éghajlati vagy levegőkörnyezeti tanácsadás területén. Emellett a közigazgatási területen is időről időre keresnek meteorológiai, éghajlati szakértőket. Mi több: a megújuló energiák térnyerésével az energiaszektor számára is kulcsfontosságúvá vált a pontos előrejelzések készítése. Meteorológus mesterképzés csak az ELTE Természettudományi Karán van, alapképzésben az ELTE-n és a Szegedi Egyetemen lehet specializációként meteorológiát választani a földtudományi alapszakon. A diploma megszerzését követően PhD képzést is biztosítunk azoknak, akiket a kutatói életpálya vonz.
Az előrejelzés terén nagyon megnőtt a társadalmi igény arra, hogy minél hosszabb távon, minél pontosabb legyen. Itt van egy korlát, nem lesz soha tökéletes, de ebben sok a kutatási lehetőség, a modellek fejlesztése kulcsfontosságú. Kiemelt figyelmet kap az éghajlatváltozás, és hogy ez hogyan fog hatni az utánunk jövő nemzedékekre. A napenergia-termelés becsléséhez szükséges előrejelzések pontosítása is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A légszennyezés és az egyéb környezeti terhelések megfigyelése, mérséklése szintén rendkívül fontos minden skálán, a beltéri légszennyezéstől egészen az esetleges globális katasztrófákhoz kapcsolódó szennyezőanyag-kibocsátásokig. Arra is fel kell készülni, ha valahol valami természeti vagy ipari katasztrófa történik, ott meglegyenek az ezek pontos monitorozásához és lehetséges mérsékléséhez szükséges eszközök és módszerek, hogy gyorsan tudjon reagálni a világ.
Fotó: 123rf
Már általános iskolás koromban éreztem, hogy a reál tárgyak vonzanak, és jó is vagyok bennük. Nagy kedvencem volt a földrajz, de szerettem az összes reál tárgyat. A meteorológiában éppen azt láttam meg, hogy abban minden természettudomány benne van valamennyire, és mindenki az érdeklődésének megfelelő témában mélyülhet el. Ha valaki részletesebben foglalkozik a meteorológiával, akkor megláthatja benne a sokszínűséget.
Oktatóként időjárás-előrejelzést tanítok, ami a meteorológiának olyan értelemben a szíve, hogy a társadalom a meteorológia szó hallatán elsősorban erre asszociál. Kutatás szintjén pedig városklimatológiával foglalkozom, a városi hősziget jelenségét, azaz a városokban megjelenő hőtöbbletet vizsgálom, elsősorban műholdas adatok felhasználásával. A 2000-es évek elején még hallgatóként kezdtem ezt a kutatást, akkor még rendkívül újszerű volt ez a módszer. Ma már természetes igény, hogy egy élhető, klimatikus szempontból is jól megtervezett környezetben élhessük le az életünket, és ma már szerencsére ezek a szempontok is megjelennek egy-egy új beruházás, építkezés kapcsán. Amikor elkezdtük ezeket a kutatásokat, még komoly falakba ütköztünk, de az ilyen jellegű kutatásoknak és a társadalmi igényeknek köszönhetően ez ma már kezd beépülni a köztudatba. Nem mindegy, milyen burkolatokkal borítják az utcákat, játszótereket, hogy van-e elegendő víz és zöldfelület a városban, melyek hatékonyan tudják mérsékelni a negatív éghajlati hatásokat.
Az én szűk munkahelyi környezetem mindig is támogatta a nagycsaládot. Már hallgatóként vonzott a kutatás, így hamar eldöntöttem, hogy doktori képzésre szeretnék menni. Szerencsés helyzetben voltam, mert a diploma megszerzése után azonnal kaptam egy tanársegédi állást, és ezzel párhuzamosan végezhettem a doktori képzést. Időközben férjhez mentem, és a következő hat év alatt született négy gyerekem, s ezalatt csináltam meg a doktorit. Egy hosszabb időszak után még két gyermekem született, mellettük már szinte végig benne tudtam maradni valamilyen szinten a munka világában, hisz időközben – például a home office elterjedésének és a családtámogatási rendszer bővülésének köszönhetően – még rugalmasabbak lettek a feltételek. Persze sok segítséget is kaptam a szűkebb és tágabb családomtól is, így a gyerekek miatt nem kellett feladnom a karrieremet. Azzal, hogy a gyerekeim ott nőttek fel a tanszéken, valahol példát is teremtettem.
NÉVJEGY
Soósné Dr. Dezső Zsuzsanna
Fotó: Eötvös Lóránd Tudományegyetem
férjezett, 6 gyermek édesanyja
1997-ben két tannyelvű érettségit szerzett a Perczel Mór Gimnáziumban Siófokon
2002-ben az ELTE TTK-n okleveles meteorológus és német szakfordító diplomát szerzett
2002-2005 között az ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskolát végezte el
2010-ben summa cum laude minősítéssel PhD fokozatot szerzett a földtudományokban
2002-2014-ig tanársegéd az ELTE Meteorológiai Tanszékén
2014-től adjunktus az ELTE Meteorológiai Tanszékén
2014-2019-ig elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat
2016-ban Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott
2022-2023 között elnyerte az MTA ösztöndíját, gyermeket nevelő kutatók támogatására
