Hankó Balázs államtitkárral készült interjú teljes egészében az UNI 2023 kiadványban olvasható, amely még megrendelhető.
A modellváltással párhuzamosan az egyházi fenntartású intézmények esetén is az alapítványiakhoz hasonló teljesítmény- és minőségalapú finanszírozási rendszert alakítottunk ki, amelyben az intézményeket oktatási, kutatási és harmadik missziós indikátorok mentén értékeljük. Olyan területek tartoznak ide, mint a lemorzsolódást csökkentő kezdeményezések, a kredit-előrehaladás gyorsítását célzó intézkedések vagy az, hogy az intézmény végzettjei a képesítésüknek megfelelően helyezkednek-e el a munkaerőpiacon. Azt is nézzük – természetesen intézményspecifikusan –, hogyan alakulnak az intézmények kutatás-fejlesztési-innovációs vagy vállalati bevételei. Milyen a tudományos teljesítményük, valamint hogyan működnek a társadalmi missziós vállalásaik teljesítésében, mint amilyen a tehetséggondozás vagy a hátrányos helyzetű hallgatók részvétele a felsőoktatásban. Ezen túl vannak az egyetemi sportélet támogatására és a nemzetköziesítésre vonatkozó indikátoraink is. Az intézményeknél az első évben a források 30, a következő évben a 40, majd az 50 százaléka függ a minőségi és teljesítménymutatóktól.
Folyamatban van az első év teljesítményértékelése, amely alapján azt állapíthatjuk meg, hogy
Ha kívülről, a nemzetközi rangsorok mércéjén át nézzük a magyar felsőoktatást, akkor is láthatók az előrelépések, hiszen míg két évvel ezelőtt hét intézményünk szerepelt a nemzetközi ranglistán a top öt százalékban. Most már tizenegy jutott be az elit körbe, ahová a hallgatók kétharmada jár. Kiemelkedően jó példa erre a Semmelweis Egyetem, amely a THE idei rangsorában a 236. helyen szerepel, az OECD-országok egyetemei között a 209., az EU-ban a 64., régiós összevetésben pedig az első.
Az elmúlt két évben alapvetően változott meg a magyar felsőoktatás szerkezete: már a diákok háromnegyede nem állami fenntartású intézménybe jár. Kétharmaduk a 21 modellváltott egyetem egyikében, harmincezren pedig egyházi fenntartású intézményekben tanulnak. A felvételi eddigi rendszere jellemzően az állami fenntartás melletti működéshez illeszkedett. Azonban mind a hallgatók, mind pedig az intézmények megelégedésére ismert volt néhány olyan gyakorlat, amely a művészet, művészetközvetítés-, sporttudomány képzési területen a gyakorlati vizsgákat részesítette előnyben.
Hankó Balázs: A felvételinél a legnagyobb változás a 100 intézményi pont, amelynél az intézmények szakonként eldönthetik, hogy mire adnak többletpontot. (Fotó: Uniside)
A változás lényege, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség. Tehát autonómiát adunk az intézményeknek, és ezzel együtt lehetőséget a diákoknak. Ezen elvi cél tulajdonképpen arról szól, hogy
Kicsit másképp fogalmazva: legyen meg a találkozási pont az intézmény és a diák között, amiből kialakulhat a „kémia”. Az olyan egymáshoz való kapcsolódás, amely az elkövetkező években számtalan helyzetben, a nehéz vizsgaidőszakban, a zh-időszakban tovább tudja segíteni a hallgatót. Ezeket a találkozásokat kívántuk megteremteni az új felvételivel.
Marad 2024-től is az 500 pontos felvételi rendszer, amely felett csak az önkéntes katonai szolgálat után járó 16/32/64 többletpont érvényesíthető. A 100 tanulmányi ponton belül a magyar, a matematika, a történelem és az idegennyelv megmarad. Azonban az ötödik tanulmányi tárgyat – vagy akár többet – az intézmény jelölheti meg. Legfeljebb 100 pont járhat az alapvető érettségi tárgyak teljesítésének százalékos átlaga alapján is, amelyek megegyeznek az előzőekben felsoroltakkal. Tehát azzal, hogy az ötödik érettségi tárgyat itt is a felsőoktatási intézmény jelölheti meg, a képzési területhez illeszkedően. Természetesen itt is több ötödik tárgyból választhat a jelentkező.
A 200 érettségi pont esetén ugyancsak az intézmények dönthetnek arról, hogy emelt vagy középszintet várnak el, valamint arról is, hogy milyen érettségi mátrixú tantárgyakat kérnek az adott szakra. Míg a 200 pontban egy emelt szintű érettségi egy százaléka egyenlő 1 felvételi ponttal, addig egy középszintű 1 százaléka egyenlő 0,67-tel. Ez azt jelenti, hogy egy 100 százalékos középszintű érettségi 67 pontot jelent, míg egy 100 százalékos emelt szintű 100-at. Az is megmarad, hogy mindig a jelentkezőnek legkedvezőbb pontszámítási módszert kell alkalmazni.
Esetleg a regionális, térségi specialitásokat, a sportaktivitást, a tudományos, tanulmányi versenyt súlyozzák vagy akár az emelt szintű érettségiért további pontokat adnak.
Minden az Oktatási Hivatal központi koordinációján keresztül történik. Az intézményi többletpontok esetén a pont meghatározója a felsőoktatási intézmény lesz, majd ennek a pontnak az értékét közlik az Oktatási Hivatallal. Ami változatlan maradt: ugyanúgy megmarad az Oktatási Hivatal koordinációja, a hat jelentkezési hely, amelyben lehet hat állami ösztöndíjas és hat önköltséges jelentkezés. Valamint ugyanúgy az OH felületén keresztül kell beadni a jelentkezéseket.
Igen, de ezeknek az alapvetése az, hogy a jelenlegihez képest csak könnyíteni lehet.
Az intézményeknek már 2023-tól lehetőségük van arra, hogy ott, ahol eddig emelt szintű érettségi volt a követelmény, középszintűt írjanak elő. Ahol eddig középszintűt írtak elő, ott nem lehet emelt szintűre váltani, csak 2024-től, hogy megfelelő felkészülési időt biztosítsanak a diákoknak. Értelemszerűen 2023-ban a 100 pontok rendszere nem változik a jelenlegihez képest.
A kabinet – szintén az intézményi autonómiát erősítve –, nyáron döntött arról, hogy a felsőoktatási intézmények és azok fenntartói határozhatják meg, hogy milyen nyelvi követelményeket írnak elő az egyes képzésekhez. Így a javasolt szabályozásban a diplomához kötelező középfokú nyelvvizsga helyett az adott intézmények képzési szabályozásának megfelelően határozzák meg a nyelvi követelményeket.
Az elmúlt évek során az érettségiben egyre magasabb nyelvi követelményeket és kompetenciát kérnek a fiataloktól, amelynek eredményeképpen az elsőévesek általános nyelvismerettel lépnek be a felsőoktatásba. Ezt követően nem a nyelvvizsga-követelmény előírása a fontos. Hanem az, hogy az adott hallgatónak a szakterületén releváns szakmai irodalmat feldolgozni képes, arról idegen nyelven véleményt írásban és szóban kialakítani tudó nyelvi kompetenciája legyen.
