Az egyetemek az innovációs ökoszisztéma mozgatórugói. Átalakított működési modelljük rugalmasabb kereteket teremtett, így még inkább alkalmassá váltak arra, hogy fokozzák innovációs teljesítményüket, ezáltal pedig a magyar gazdaság versenyképességét.

Magyarország innovációs stratégiája, a Neumann János Program az innovációs ökoszisztéma erősítését célozza. Ebben az SZTNH-nak is kiemelt feladata van: az egyetemekkel való még aktívabb együttműködés kialakítása és a korábbi munka folytatása nemcsak a hazai bejelentési számok növekedését szolgálja, hanem azt is, hogy a tech- és tudástranszfer, a hasznosítás minél hatékonyabb és gazdaságilag kimutatható legyen. Például a doktori előmenetelbe a publikációk mellett most már a gyakorlati eredmények, így például szabadalmak megléte is beleszámít.

A felsőoktatási intézményekkel való együttműködések alapja is a szemléletformálás és a szellemitulajdon-védelmi oktatás. A hivatal a változásokra és igényekre reagálva folyamatosan fejleszti képzéseit (most épp új e-learning tananyagot készít általános iparjogvédelmi ismeretek témában), amely közelebb hozza az IP, vagyis a szellemi tulajdon általános megértését – jelenleg évente több mint 2 ezren vesznek részt a távoktatási kurzusokon és nagyjából 1600-an a jelenléti oktatásban és egyéb céltanfolyamokon.

A felsőoktatási intézményekkel való együttműködések alapja is a szemléletformálás és a szellemitulajdon-védelmi oktatás. (Fotó: SZTNH)

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen például külön hangsúlyt kap a formatervezésiminta-oltalmak megszerzésének fontossága, egészen gyakorlati szintig visszük közel az érdeklődőkhöz a formatervezési-mintaoltalmat, hiszen a szárnyaikat bontogató designerek által megálmodott tárgyakból gyakran más vállalkozók húznak hasznot.

Bizony, a szellemitulajdon-védelemnek nemcsak az oktatás szintjén kell megjelennie az egyetemeken, hanem a gazdasági lehetőségek terén is. Ezért a hivatal kvantitatív felmérést indít: célja a magyarországi egyetemek szellemitulajdon-védelmi bejelentési és hasznosítási tapasztalatainak, gyakorlatainak feltérképezése, különös tekintettel az erősségekre, gyengeségekre, lehetőségekre, kihívásokra. Az eredmények segítenek azonosítani a beavatkozási pontokat az egyetemi, a hazai innovációs és a nemzetgazdasági lehetőségek hatékonyabb kiaknázása érdekében.

Az egyetemekre szabott szellemivagyon-diagnózis bevezetése is fontos elem. A diagnózis lényege az, hogy az adott intézmény meglévő IP-szabályzatának véleményezése mellett szellemi vagyonáról teljes képet, azok strukturálásáról, oltalmazásáról, hasznosításáról iránymutatást kapnak.

Az SZTNH tehát igyekszik platformot biztosítani a még élénkebb párbeszédhez és együttgondolkodáshoz a felsőoktatási intézményekkel és kutatóhálózatokkal. A közös cél a hazai innováció fellendítése, a tudástranszfer és a szellemivagyon-hasznosulás élénkítése, a jógyakorlatok, módszertanok megosztása és a szellemi javak hasznosítására való folyamatok kidolgozása és működtetése úgy, hogy azokból ne csak a piaci szereplők, de az egyetemek és a kutatók, feltalálók is megfelelő mértékben részesüljenek.

(x)