Elindult a Zeneakadémia idei Bartók Világversenye

Szeptember 1-jén az elődöntőkkel kezdetét vette a Zeneakadémia rangos Bartók Világversenye, amelynek során idén a zongoristáké a főszerep. A döntőt és a díjkiosztót szeptember 7-én tartják, ahol a versenyzők egy vadonatúj Bösendorfer 280VC koncertzongorán is bemutathatják tudásukat. Az összdíjazás meghaladja az 51 ezer eurót, azaz több mint 20 millió forintot.

A hagyományoknak megfelelően a legfiatalabb induló, a mindössze 15 éves kínai Michael Jiang húzta ki a sorsoláson az első fellépő nevét. Az orosz Anastasiia Kliuchereva kezdi a sort, utána betűrendben következnek a versenyzők. A mezőnyben japán, magyar, kínai, koreai, cseh, spanyol, olasz, német és orosz résztvevők is bemutatkoznak. Összesen 55 fiatal tehetség érkezett 19 országból.

Fotó: Zeneakadémia / Valuska Gábor

Nyitott a nagyközönség számára

A Bartók Világverseny elő- és középdöntői szeptember 1–4. között ingyenesen látogathatók, a szeptember 5-i szóló és a szeptember 7-i zenekari döntőkre pedig kedvezményes belépőjegyek válthatók a Zeneakadémián. A zenekari döntőben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséri a versenyzőket, Kovács János vezényletével.

A magyar állam támogatásával rendezett megmérettetés fővédnöke Sulyok Tamás köztársasági elnök, védnökei pedig Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, valamint Vásáry Tamás zongoraművész-karmester. A verseny a rangos Nemzetközi Zenei Versenyek Világszövetségének (WFIMC) is tagja.

Díjak és különdíjak

A győztes 22.000 eurót vihet haza, a második hely 14.000, a harmadik pedig 8.000 euróval jár. Különdíjakat is kiosztanak, például a legjobb Bartók-interpretáció (4.000 euró), a kortárs darabok legjobb előadása (2.000 euró), valamint a közönségdíj (1.500 euró).

Emellett együttműködő partnerek felajánlásainak köszönhetően is számos lehetőség nyílik meg a kiemelkedő tehetségek előtt. A Papageno és a Fidelio kulturális portálok médiacsomagja mellett fellépési lehetőségek szerepelnek a Filharmónia Magyarország, a Bartók Emlékház, a Müpa, továbbá számos zenekar – mint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Nemzeti Filharmonikusok, a Danubia Zenekar, a MÁV Szimfonikusok és több vidéki együttes – jóvoltából.

Fotó: Zeneakadémia / Erdős Dénes

A Yamaha Corporation, a Bartók Világverseny egyik fő támogatója és hosszú távú partnere, két évre a Zeneakadémia rendelkezésére bocsátott egy vadonatúj, Bösendorfer 280VC koncertzongorát, amely több tízmillió forint értékű. A bécsi manufaktúrából nemrég kikerült hangszert a Nagyteremben helyezik el, így a közeljövőben nemcsak neves művészek, hanem a diákok is játszhatnak rajta.

Nemzetközi zsűri és szakmai háttér

A zsűri élén Yoheved Kaplinsky, a New York-i The Juilliard School zongora tanszékének vezetője és előkészítő tagozatának művészeti igazgatója áll. Mellette olyan neves művészek bírálják a produkciókat, mint a török-amerikai Özgür Aydin, az ukrán-német Pavel Gililov vagy a kínai Zhe Tang. Magyarországról Dráfi Kálmán, Farkas Gábor, Ránki Dezső és Fekete Gyula képviselik a szakmát. A zsűritagok egyaránt a szenvedélyes, őszinte játék fontosságát hangsúlyozták.

A zsűri elnöke, Yoheved Kaplinsky köszöntőjében elmondta, hogy számára mindig különleges élmény Budapestre érkezni, amely gazdag kulturális örökségével inspiráló helyszín. A Bartók Világversenyt méltatva kiemelte, hogy annak felépítése és kötelező repertoárja egyedülálló a nemzetközi versenyek sorában. Hozzátette: a résztvevőknek őszintén, szenvedéllyel kell játszaniuk, és legfőképp élvezniük kell a színpadon töltött pillanatokat.

A Zeneakadémia rektorhelyettese és tanszékvezetője, Fekete Gyula zeneszerző, a nemzetközi zsűri egyik magyar tagjaként köszöntötte a jelenlévőket. Hangsúlyozta, hogy ő az egyetlen nem zongorista a testületben, ezért más szemszögből figyeli majd az előadásokat. Beszédében Beethoven szavait idézte: egy rossz hang lejátszása jelentéktelen, de szenvedély nélkül játszani megbocsáthatatlan. Ehhez kapcsolódva ő is minden versenyzőt arra biztatott, hogy valódi szenvedéllyel adja elő a műveket.

A tehetség bizonyítéka

A kötelező repertoár elsősorban Bartók zongoradarabjaira épül, de a versenyzőknek Liszt, Kodály, Dohnányi, Debussy, Ravel, Prokofjev és Stravinsky műveinek előadásával is bizonyítaniuk kell a tudásukat. Külön érdekesség, hogy a 2024-es zeneszerzés-forduló díjnyertes darabjai – Lee Hanuri Vertigineux (Szédülő) című műve és Papp Mátyás Kirakósa – szintén szerepelnek a repertoárban.

Az idei versenyre 55 fiatal tehetség nevezett 19 országból, köztük Japánból, Dél-Koreából, Kínából, az Egyesült Államokból, Kanadából és több európai államból. Ez különösen figyelemreméltó, tekintve a repertoár nehézségét: a résztvevőknek nem csupán a gyakran játszott darabokat kell magas színvonalon előadniuk.

Fotó: Zeneakadémia / ValuskaGábor

A Bartók Világversenyt különleges szerkezete teszi egyedülállóvá. 2017-ben indult, és azóta hatéves ciklusokban valósul meg, melyek Bartók életművének legjellemzőbb elemeit vonultatják fel: a zongorát, a hegedűt, a kamarazenét és a zeneszerzést. Az egyes hangszeres versenyeket a páratlan években rendezik, a köztes, páros években pedig zeneszerzői verseny zajlik, amely mindig a következő hangszeres kategóriához kapcsolódik. Ez a koncepció egyszerre alkalmas arra, hogy Bartók műveire irányítsa a felnövekvő zenészgeneráció legjobb hangszereseinek figyelmét, és arra, hogy fiatal komponistákat inspiráljon új, Bartók szellemében születő művek létrehozására.

A versenyhez kapcsolódóan a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékének Közép-európai Zenetörténeti Kutatócsoportja idén is megrendezi nemzetközi konferenciáját, immár második alkalommal.

A kiemelt kép forrása: Zeneakadémia / Dimény András.