A 21. század kihívásai az oktatásban és a munkaerőpiacon – Megjelent az UNIside 2026-os kiadványa

Felelősségvállalás, tudatosság, humánum, érzelmi intelligencia, kognitív készségek. Csak néhány azon kulcsszavak közül, amelyek az UNIside legfrissebb rangsorkiadványában a középpontba kerültek. Az UNI in&out 2026 bookazinban a hazai felsőoktatási intézmények rangsorai mellett elemzéseket, beszámolókat és interjúkat is hozunk, ezekkel segítve a pályaválasztást és motiválva a fiatalokat a továbbtanulásra. Egy másik aktuális témát pedig a Siemens-szel közös kutatásunk mentén jártunk körbe: mennyire fontos a „zöld” életmód az egyetemisták számára, és hogyan tesznek tudatosan a környezetvédelemért.

A rangsorok elkészítése mellett, szokás szerint ezúttal is számos felsőoktatási és oktatáspolitikai vezetővel, szakemberrel, cégtulajdonossal, továbbá diákokkal is beszélgettünk. Az interjúk fókuszában a jelenlegi technológiai és munkaerőpiaci környezet, az oktatás helyzete, a szükséges készségek, a mesterséges intelligencia és a jövő kihívásai álltak.

Elemzéseink és eseménybeszámolóink a technikumok előnyeit, a mesterséges intelligencia térnyerésére történő oktatási és tudományos felkészülést, az önbizalom és munkahelyi wellbeing kapcsolatát és a vállalati továbbképzések karrierépítésben betöltött szerepét tekintették át. A kiadvány szerkezetét a tizenhárom képzési terület és Magyarország egyetemeinek intézményi rangsorai határozzák meg. Mielőtt az izgalmas további témákat említenénk, lássuk, hogyan néznek ki a 2026-os év egyetemi rangsorai.

Belehúztak a vidéki egyetemek és a Corvinus

Az UNI in&out 2026 kiadvány összesített intézményi rangsora alapján ugyan idén is a Semmelweis Egyetem (SE) hazánk legkiválóbb felsőoktatási intézménye, megelőzve az Állatorvostudományi Egyetemet (ATE), és a harmadik helyen álló Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME). A lista további pozícióin voltak változások. Ezúttal a Corvinus lett a negyedik, a MATE az ötödik, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csak a hatodik, a Pannon Egyetem (PE) pedig a tavalyi (2025-ös) ranglistához képest 4 helyet jött előre a 11-ik helyről.

Ha a felvett hallgatók kiválóságát nézzük, akkor idén is a Corvinus a győztes, míg oktatási teljesítményben a PE és az SE vezeti a listát. A kutatási teljesítményben sorrendben a MATE, az Óbudai Egyetem (OE) és azonos pontszámmal az SE és a BME állnak az élmezőnyben.

Íme tehát az UNIside 2025-ös abszolút egyetemi rangsorának első 10 helyezettje:

• Semmelweis Egyetem (SE)
• Állatorvostudományi Egyetem (ATE)
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
• Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS)
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)
• Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
• Pannon Egyetem (PE)
• Debreceni Egyetem (DE)
• Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
• Pécsi Tudományegyetem (PTE)

Ha a különböző képzési területi rangsorokat nézzük, érdemes kiemelni, hogy az UNI in&out kiadványokban minden intézményt feltüntetünk, amelyek a módszertan szerint a végső listában megjelennek.

Az agrár képzési területi rangsorban az ATE és a Soproni Egyetem Erdőmérnöki karát (SOE-EMK) idén nem a MATE, hanem a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (DE-MÉK) követi és a szakos rangsorban is érdemes megfigyelni a változásokat.

Ha a bölcsészettudomány képzési terület eredményeit vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az SZTE lépett előre és a szakos listákon is.

A gazdaságtudományok képzési területet is érdemes megemlíteni, hisz a Corvinus itt nem csak a képzési területi rangsorban került az élre, hanem a gazdálkodás és menedzsment, és a nemzetközi gazdálkodás szakos rangsorokon is.

Az informatika képzési terület rangsorának élén sorban a Corvinus, az OE Keleti Károly Gazdasági Kara (OE-KGK) és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara (VIK) áll. A mérnökinformatika szakos listában továbbra is a BME-VIK vezet, mögötte azonban bár a második helyen továbbra is az OE Neumann János Informatikai Kara (NIK) áll, a harmadik idén az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara (TITK) lett.

A műszaki képzési terület rangsorát egyértelműen a BME karai vezetik, a tízes listába még a Miskolci Egyetem (ME) és a Pázmány (PPKE) tudott benne lenni. A szakos rangsorokban már nagyobb a diverzitás, az első néhány helyeken a BME, az OE, a PE, ME, SZTE megfelelő képzőhelyei versengenek.

Az orvos- és egészségtudomány képzési területet érdemes még kiemelni, ahol az SZTE-SZAOK került idén a második helyre az SE általános orvoskarát követően, és a DE orvosképzése is jött egy helyet előre a listán. Utóbbi egyetem a pedagósusképzésben is erősített: a képzési területi listán második helyre került idén, a tavalyi ötödikről.

Az UNIside rangsorainak értéke, hogy a szokásos kiválósági indikátorok mellett a nemzetközi kihívásokra való válaszkészséget is figyelme veszi, a tudományos idézetek számának, és azok hatásának rangsorba való építésével. A magyarországi felsőoktatási intézmények abszolút rangsorában a legtöbb intézmény szerepel, azok kivételével, amelyek nem indítanak alap- vagy osztatlan képzést és azok, amelyek csak hitéleti, művészeti és művészetközvetítési területen hirdetik képzéseiket. Ezeken kívül minden olyan intézményt rangsorolt az elemző csapat, amelyek a 2025. évi általános és pótfelvételi eljárásban meghirdettek alap- vagy osztatlan képzést, és összesen legalább 10 fő nappali munkarendre felvett hallgatójuk volt.

A kiadvány az Oktatási Hivatal Felvételi adatbázisának adataiból egyedi kérésre összeállított és csoportosított adatállomány és a web of science korábbi adatbázisának felhasználásával készült. A rangsorokat többféle bontás, közel 60 rangsortábla, 13 féle indikátor felhasználásával állították össze annak érdekében, hogy a többféle szempont több oldalról támogathassa az egyetemválasztási döntést. Ez utóbbit azonban sok tényező befolyásolja, ezért interjúkkal és további elemzéssel támogatjuk a tájékozódást.

Készségek és képességek a 21. században

A cégvezetők, pszichológusok és gyakorló pedagógusok tapasztalatai szerint ma a legnagyobb az igény az érzelmiintelligencia-készségekre, amelyek a legnagyobb veszélyben is vannak, hiszen az egyelőre alig-szabályozott, azaz gyakorlatilag szabadjára engedett személyes képernyőidő éppen ezen készségek kifejlődését gátolja leginkább.

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató kiemelte, hogy a sikerhez elengedhetetlenek a kommunikációs képességek, a rugalmas gondolkodás, a kreatív problémamegoldás, a kudarctűrés és az empátia, amelyek elsajátításához ő az organikus pedagógia eszköztárát tartja a leghatékonyabbnak. Ennek az eszköztárnak a fontosságát hangsúlyozza a vele készített interjúban Antonia Bai pszichológus és vállalkozó is, aki a generációk közötti kölcsönhatásra és az egymástól való tanulás pozitív hatásaira mutatott rá. Kiemelte, hogy a fiatalok innovatív szemlélete és az idősebbek bölcsessége minden területen értékes lehet.

Bármely korosztály számára értéket jelentő tulajdonságra hívta fel a figyelmet két interjúalanyunk is. Suppan Márton, a diszruptív technológiákban jártas Peak alapító–tulajdonosa szerint ugyanis alázat nélkül semmilyen munkát nem lehet elvégezni. Hozzátette: a nem konvencionális tudás és élmények szintén előnyt jelentenek a munkaerőpiacon, hiszen segítenek kitűnni a tömegből. Az alázat fontosságát emelte ki Prohászka Andrea is, aki a Tutti Kft. ügyvezetőjeként édesapjával egy jól sikerült generációváltáson vannak túl a cégben. Az interjúból megtudható, milyen K+F stratégiát követ a cég és hol van leginkább szükségük a fiatalokra.

A vendéglátás világában szerzett tapasztalatok rendkívül értékesek – fogalmazott Semsei Rudolf, a Semsei Gastronomy cégcsoport alapító–tulajdonosa. Az idén többször díjazott cégvezető beszél hitvallásról, fejlődésről és a fiatalokkal végzett munka szerepéről is a vele készített interjúban: mint mondja, a munka során komoly teherbírás, multitasking-képesség és kommunikációs készségek sajátíthatók el, és az ezekkel rendelkező munkaerőt más iparágak is keresik.

A művészeti pályákon, de minden más területen iselengedhetetlen – a ma talán még nehezebben megszerezhető – önismeret. Ezt hangsúlyozta beszélgetésünkben Szabó Sipos Barnabás érdemes művész, aki szerint először az énkép kialakítása a cél, a belső hangunk követésén keresztül, majd pedig az a bátor felfedezés, hogy melyik út és tevékenység nyújt valódi örömöt nekünk, és mások számára is.

Zala Ákos, a Human Telex Consulting Kft. ügyvezetője a munkaerőpiacra tekintve a vezetői szempontokat emelte ki: mitől lesz vonzó egy cég a munkavállalóknak? A fiatalok számára alapvető, hogy odafigyeljenek rájuk, lehetőségük legyen hozzájárulni valami közöshöz, visszajelzéseket kapjanak és sikerélményt éljenek át. Egy jó vezető kezdeményezésével a kollégák egymás számára támogató légkört teremtenek, ami minden vállalat működésének és vonzerejének kulcsa.

A humánum a mesterséges intelligencia korában

Karikó Katalin, Magyarország első női Nobel-díjasa az UNIside-nak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a lexikális tudás továbbra is fontos: „Nem tudsz két különböző dolog között összefüggést találni, ha nincs a fejedben semmi. Hiába van ott az internet, az MI, ha semmi tudásod nincs mögötte, sosem fogod tudni egymáshoz kapcsolni a dolgokat” – fogalmazott.

Az MCC szakmai és oktatási ügyekért felelős igazgatója, Constantinovits Milán az intézmény programjairól szólva kiemelte: a fiatalabb korosztály számára kifejezetten oktatják, hogyan használhatják tudatosan az MI-alapú lehetőségeket, és miként kerülhetik el a digitális függőséget. Kiemelte, hogy a humán készségek felértékelődnek: a diákoknak a saját képességeikre kell támaszkodniuk, fejlesztve azokat karrierjük során. A programokban nagy hangsúlyt kap az itt és most alkotás, a prezentációs technikák, a retorika és a verbalitás fejlesztése is.

Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős rektorhelyettese rámutatott, hogy bár az MI fontos, nem helyettesítheti a képzett szakembereket. „A magyar agrárium versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen a digitális technológiák alkalmazása, amelyekhez azonban jól képzett szakemberekre van szükség, akik a digitális információkat gyakorlatban is képesek hasznosítani” – fogalmazott.

Az ELTE ÁJK dékánja, Somssich Réka szerint az MI-t nem tiltani, hanem megfelelően alkalmazni kell. Mint mondta, eszközként szükséges tekinteni rá, amelynek használatát napjainkban muszáj elsajátítani, de „mögötte (vagy még inkább felette) mindig ott kell maradnia a humán tényezőnek, a méltányosságnak és igazságosságnak, ami nem lehet algoritmusok függvénye.”

Környezetvédelem az egyetemisták körében

Farkas Dániel HR- és szervezetfejlesztési stratégiai tanácsadó, a Change Agent Hungary Kft. cégvezetője a vállalati tréningek szerepét emelte ki a zöld szemléletű szakemberek képzésében. Tapasztalata szerint a cégeknél tudatosan oktatott és alkalmazott energiahatékonyság, valamint hulladékcsökkentés nemcsak költségmegtakarítást hoz, hanem az innovációt is elősegíti. A vállalati képzések kulcsfontosságúak a fenntartható jövő alakításában: a dolgozók edukálása és a környezettudatos szemlélet elsajátítása egyszerre erősíti az employer brandinget és növeli a munkavállalók munkaerőpiaci értékét.

Hasonló irányú vizsgálatot végzett az UNIside és a Siemens 2025 tavaszán, de abban nem a vállalatok, hanem az egyetemisták környezettudatosságát mérték fel. Ötszázötvenegy hallgatót kérdeztek meg különböző városokból, képzési területekről és élethelyzetekből, online felmérés keretében. A kutatás eredményei rámutatnak, hogy az egyetemisták a fenntarthatóságot meglehetősen szűken értelmezik: tízből nyolcan az erőforrásokkal való észszerű gazdálkodást és a megújuló energiát tartják a legfontosabbnak, míg olyan szempontok, mint a méltányos kereskedelem vagy a humánus munkahelyi környezet jóval kevesebb válaszadó számára jelentős.

A felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalok többsége látja az összefogás értékét: 39 százalékuk szerint, ha többen vennék komolyan a fenntarthatóságot, hatékonyabb lenne az együttműködés. Ugyanakkor 26 százalékuk fontosnak tartja a kérdést, de úgy érzi, az eredmény nem rajtuk múlik. A válaszadók 7 százaléka annyira elkötelezett, hogy tanulmányait is a környezetvédelem köré szervezi, és több tantárgya is ezzel foglalkozik. A környezetkárosító magatartások közül a szemetelés váltotta ki a legerősebb reakciót: a fiatalok fele az eldobott hulladékot nevezte meg a leginkább zavaró jelenségként. A pazarlást a válaszadók 6, a hulladékkezelési problémákat 5, az ipari szennyezést 4 százalékuk említette.

A kutatás azt mutatja, hogy a fiatalok elsősorban a közvetlenül látható, hétköznapi problémákra érzékenyek, míg a nagyobb, rendszerszintű környezeti kihívások kevésbé ragadják meg a figyelmüket. Összességében a felmérés eredményei azt jelzik, hogy a fiatalok környezettudatossága viszonylag magas, ugyanakkor az attitűdök és a tényleges viselkedés közötti eltérés továbbra is jelentős. A fenntarthatóság tudatosabb gyakorlásához elengedhetetlen a hiteles példamutatás, a társadalmi megerősítés, valamint a jól látható és értékelhető kezdeményezések mind az egyetemek, mind a vállalatok részéről.

Az UNI in&out 2026 elérhető és már rendelhető a shop.uniside.hu weboldalon, személyesen megvásárolható az Inmedio és Relay hálózat üzleteiben, és a legtöbb Auchan és Interspar áruházban is. A teljes kutatás, az inspiráló interjúk és a rangsorok részletei a magazinban olvashatók.