Új korszak kezdődhet a magyar felsőoktatásban

Megkezdődtek az egyeztetések a magyar felsőoktatás alapítványi rendszerének átalakításáról és a KEKVA-modell kivezetéséről – számolt be róla az oktatási miniszter.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter tegnap számolt be róla a közösségi oldalán, hogy Dr. Katz Sándor felsőoktatási államtitkárral közösen egyeztettek a rektorokkal a magyar felsőoktatás alapítványi rendszerének átalakításáról. Mint írta, a változtatás uniós követelmény, ugyanakkor összhangban áll az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium stratégiájával is.

A bejegyzés szerint a találkozón megkezdődött a párbeszéd a KEKVA-rendszer kivezetéséről és az egyetemi autonómia helyreállításáról. Lannert Judit kiemelte: a rektorok már az első alkalommal számos kérdéssel és hasznos javaslattal érkeztek. Hangsúlyozta, hogy a mostani átalakulásra széles körű szakmai egyeztetések mellett fog sor kerülni.

A felsőoktatás jövőjéről az egyetemi közösségekkel folytatott folyamatos párbeszéd mentén hoznának döntéseket. A cél olyan egyetemek működtetése, amelyek szakmai alapon, átláthatóan és autonóm módon dolgoznak. A tervezett változások Lannert Judit szerint lehetővé tehetik, hogy a magyar hallgatók, oktatók és kutatók ismét teljes körűen bekapcsolódjanak az Erasmus és a Horizon programokba, valamint újra hozzáférjenek a nemzetközi együttműködésekhez és európai uniós forrásokhoz. Az átalakítás tétje így nem csupán az egyetemek irányítási modellje, hanem a magyar felsőoktatás európai kapcsolatrendszerének és nemzetközi mozgásterének helyreállítása is.

A KEKVA-rendszer körüli vita előzménye, hogy az elmúlt években több korábban állami fenntartású egyetem közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába került. Az uniós intézmények részéről elsősorban az átláthatósággal, az összeférhetetlenségi szabályokkal és az uniós források felhasználásának garanciáival kapcsolatban merültek fel aggályok, miközben a felsőoktatási szakmai szervezetek az egyetemi autonómia szempontjait is hangsúlyozták.

A mostani folyamat kimenetele a hallgatók számára elsősorban a külföldi részképzések és ösztöndíj-lehetőségek miatt fontos, míg az oktatók és kutatók esetében a nemzetközi kutatási konzorciumokhoz, pályázatokhoz és szakmai hálózatokhoz való hozzáférés lehet a legnagyobb tét.