„Nem a pénz szűke a gond” – Business Fest a vállalkozói bizalomról és az AI koráról

Az AI magabiztosan tévedhet, az egyetemi ötlet pedig könnyen a laborban maradhat. A június 11-i Business Festen több beszélgetés is arról szólt, hol akad el ma az üzleti és innovációs rendszer — és mi kellene ahhoz, hogy továbbmozduljon.

„Azt reméltük, hogy nagyon sok adattal majd megérthetjük az embert, a családot, a vállalatot, a társadalmat – és ehelyett egy nagyon arrogáns, önmagában bízó hallucinátort kaptunk.” Dávid-Barrett Tamás kutató ezzel a mondattal gyorsan lehűtötte az AI körüli lelkesedést a június 11-i Business Festen. Nem temette a technológiát, inkább pontosította: az adat önmagában nem megértés. Egy nagy nyelvi modell tud mintázatokat találni, tud meggyőzően beszélni, de ha nincs mögötte megfelelő szerkezet, akkor könnyen csak magabiztosan téved.

„Nem az a kérdés, milyen adatokat kap, mert abból sok van. Az a kérdés, milyen szerkezetbe építjük” – mondta. Innen jutott el a szintetikus populációkhoz: digitális, „lehetséges emberekhez”, akiknek van élettörténetük, társadalmi helyzetük, kulturális hátterük, érzelmi mintázatuk. Nem konkrét emberek másolatai, hanem viselkedési modellek. „Emberiség a zsebedben” – fogalmazott.

Ez egyszerre hangzott izgalmasnak és nyugtalanítónak. Dávid-Barrett maga is jelezte: amikor elkezdték ebben gondolkodni, nem gondolta, hogy egyszer azon kell majd gondolkodnia, „szabad-e ezt csinálni”.

„Nem a pénz szűke a gond”

A gazdasági kerekasztal más terepre vitt, de ugyanazt a kérdést piszkálta: miért nem mozdulnak a dolgok, ha sok minden már rendelkezésre áll? „Az elmúlt egy-két évben nem a pénz szűke az, ami miatt nem volt gazdasági növekedés, hanem a bizalom és a biztonság hiánya miatt” – hangzott el. A magyar cégeknél van pénz, sokan mégis kivárnak. Nem újabb programra vagy csodahitelre várnak feltétlenül, hanem kiszámíthatóbb környezetre.

A vállalkozókról azt mondták: „nem ismernek lehetetlent”. De a beszélgetés gyorsan hozzátette: ehhez stabil pálya kell. Olyan szabályozás, ahol a mai jogszabály holnap is értelmezhető, és ahol az állam inkább kereteket ad, nem állandóan belenyúl a játékba.

„Magyar-magyar tolmács kell”

Az egyetemek és a gazdaság kapcsolatáról szóló beszélgetésben, melyen Charaf Hassan, a BME rektora is részt vett egy másik ismert probléma került elő: jó ötletből nem lesz automatikusan termék.

A kutató, az ipar és a befektető más nyelvet beszél. A kutató eredményben gondolkodik, az ipar problémában, a befektető megtérülésben. Ahogy az egyik megszólaló mondta: „magyar-magyar tolmácsolásra lenne szükség”. Ez találó kép, hisz nem angolról kell magyarra fordítani, hanem laborból piacra, publikációból prototípusra, ötletből üzletre. A beszélgetés szerint ehhez nemcsak jó kutatás kell, hanem ösztönző is. Ha az egyetemi világ csak a publikációt jutalmazza, sok ötlet bent marad a rendszerben. Ha a hasznosítás is érték, több kutató kezd el azon gondolkodni, mi történhet a labor után.

Ezért volt érdekes a Business Fest: nem újabb nagy jövőígéretet adott, hanem több területen is megmutatta az elakadás okait.