Az IVSZ előrejelzése szerint a következő években az informatikus diplomások száma ezres nagyságrendben növekedhet, ami némi enyhülést hozhat a munkaerőhiány terén. A hazai informatikai karokon belül a gazdaságinformatika az utóbbi 14 év legdinamikusabban növekvő képzési területévé vált.
Az IVSZ – Digitális vállalkozások szövetsége pozitív fejleménynek tartja, hogy 2023-ban tavalyhoz képest több mint 37 százalékkal több diákot vettek fel a hazai informatikai szakokra.
A 2023/2024-es tanévben csaknem harmadával, közel 31 százalékkal emelkedett Magyarországon a felsőoktatás informatika szakjaira jelentkezők száma: az informatikai karokra idén a jelentkezők 83,8 százaléka jutott be – utoljára tíz évvel ezelőtt volt hasonlóan kedvező a bejutási arány e szakokon.
Ugyanakkor az informatikai szakokra jelentkezők száma valamelyest még így is elmarad az összes alapszakra regisztrált, az előző évinél 38,4 százalékkal magasabb növekedési aránytól, vélhetően a pontszámítási szabályok változása, így az emelt szintű érettségi követelmény eltörlésének hatására jelentkeztek az utóbbi években tapasztaltnál összességében is jóval többen a hazai felsőoktatásba.
„Örvendetes, hogy 2022-höz képest mintegy kétezerrel több diák kezdi meg tanulmányait ősszel a hazai felsőoktatási intézményekben, az IVSZ várakozásai szerint így a következő években ezres nagyságrenddel több diplomás informatikus szakember kerülhet a munkaerőpiacra. Ez segíthet enyhíteni a munkaerőhiányt, támogatni fogja a digitális gazdaság fejlődését, az IKT-szektorban működő cégek bővülését. Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy ezek a hallgatók valóban piacképes tudással kerüljenek ki az egyetemekről és főiskolákról, ezért az IVSZ felajánlja támogatását a piaci szereplők és a felsőoktatási intézmények együttműködésének facilitálásában” – kommentálta a 2023-as felvételi statisztikákat Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.
Életkép egy informatikus otthonában – a kép illusztráció – fotó: unsplash.com
Az informatikai felsőoktatás iránt 2023-ban jól láthatóan megújult az érdeklődés, hiszen a szakot első helyen választók számának rekordszintű emelkedése tapasztalható az alapszakokon. Az előző évhez viszonyítva az első helyen jelentkezők száma közel 31 százalékkal emelkedett.
Az egyes képzési területek közül a gazdaságinformatikus és üzemmérnök-informatikus képzés váltott ki a tavalyinál nagyobb érdeklődést. Mindkét képzés esetében több mint 40 százalékkal több felvételiző jelölte meg első választásként az adott szakot, mint az előző évben. A mérnökinformatikus szak kiemelkedő népszerűsége 2023-ban is töretlen: a képzésre 33,5 százalékos emelkedést követően idén már háromezernél is több hallgatót vettek fel.
A hazai informatikai karokon belül a gazdaságinformatika 2009 óta a legdinamikusabban növekvő képzési területnek számít: az erre felvett hallgatók száma a szakok indulása óta kiemelkedő mértékben, 126 százalékkal nőtt, elérve ezzel az 1864 főt. Az itthon 2018-tól indított üzemmérnök-informatikus szakok viszonylag új képzési területnek számítanak: azonban 2023-ra már 387 hallgató választotta ezt az irányt. Ez az intézmény felvételi létszámának közel 81 százalékos növekedését jelenti a 2022-es évhez képest.
A 2023-as általános felvételi eljárás során az összes mesterszak tekintetében jelentős, 17,6 százalékos növekedés figyelhető meg a jelentkezők számában. Az informatika területén ennek megfelelően 16,4 százalékos növekedés tapasztalható a mesterszakokon. A jelentkezői növekedés ellenére a felvett hallgatók száma nem tudott olyan markánsan emelkedni, mint az alapszakok esetében. A mesterszakoknál a bejutási arány 61,2 százalékkal ugyan minimálisan meghaladta a tavalyi számokat, ennek ellenére továbbra is alacsonyabb maradt, mint az előző időszakokban – így elmaradva az alapszakok bejutási arányától. Ezzel párhuzamosan a felvettek száma is alacsonyabb mértékben nőtt, mindössze 18,4 százalékkal.
Tajthy Krisztina szerint az IVSZ fontos feladata marad tovább népszerűsíteni az informatikai pályát annak érdekében, hogy ne törjön meg az informatikai szakokra jelentkezők számának kedvező alakulása, és a jövőben is megfelelő mennyiségű és megfelelő szaktudással rendelkező digitális szakember kerüljön ki a munkaerőpiacra. Jelenleg is 26.000 digitális készségekkel rendelkező szakember hiányzik a gazdaságból, és a jövőben már szinte nem is lesznek olyan munkakörök, amelyek betöltéséhez nem lesz szükség digitális tudásra. Ezért az IVSZ szerint szükség van a Digitális Oktatási stratégia aktualizálására is, a digitális kompetenciák fejlesztésének erősítésére, hogy minden diák megfelelő módszerek mentén sajátíthassa el a jövője szempontjából létfontosságú készségeket.
Emellett a szövetség javasolja a Programozd a jövőd 2030 program elindítását is, amelynek célja, hogy középiskolás diákok élményszerűen, a területen dolgozó szakemberek segítségével ismerkedhessenek a programozás alapjaival.
