Fontos felzárkóznunk a kutatói létszámban az EU-átlaghoz – interjú Tóth Bencével, a NKFIH tudományos főtitkárával

A magyar kormány sokfajta ösztöndíjprogramot kínál a felsőoktatásban részt vevők vagy oda készülők számára, köztük olyanokat is, amelyeknek kifejezetten a kutatói utánpótlás nevelése a célja. Ezekről, illetve kiemelten az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programról ad átfogó képet az UNI2025 olvasóinak Tóth Bence, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos főtitkára.

Nagyon jelentős forrással, 10 milliárd forint megpályázható kerettel indította útjára a kormány 2024-ben az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programot (EKÖP), illetve annak alprogramjaként a Kooperatív Doktori Programot (EKÖP-KDP). Tekinthetjük ezt a jövő tudósaiba való befektetésnek?

Érdemes onnan indulni, hogy miért fontos a tudásalapú társadalom, és miért fontos olyan munkahelyek létrehozása, ahol tudományos tevékenység folyik, magas hozzáadott értékkel. Magyarországon jelenleg egymillió főre körülbelül 6200 olyan munkavállaló jut, aki kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. Az Európai Unióban átlagosan 9 ezer fő az egymillió főre vetített kutató-fejlesztői létszám, itt tehát van elmaradásunk. Kulcsfontosságú, hogy az EU-s átlaghoz felzárkózzunk.

Milyen korosztályokat céloznak meg az EKÖP-vel?

Azt mondhatjuk, hogy a legfiatalabbaktól, akik éppen bekerülnek a felsőoktatásba, az alap- és a mesterképzésben résztvevőkön át egészen a fiatal, a doktori fokozatot öt éven belül megszerzett kutatókig tart ez a skála. Természetesen eltérőek a finanszírozási lehetőségek, mások az elvárások is. Az alapképzésben résztvevőket még arra szeretnénk sarkallni, hogy hozzák ki magukból a maximumot az egyetemi évek alatt, és arra ösztönözzük őket, hogy gondolkodjanak a kutatói pályában. Itt jellemzően az az elvárás, hogy a Tudományos Diákköri Konferencián vagy más hasonló tudományos megmérettetésen mutassa be az ösztöndíjas az önálló kutatásának az eredményét. Ez felkészíti őt arra is, hogy hogyan kell konferencián előadni, szerepelni, hogyan kell írni. Ez akár az államvizsgánál, a diplomamunkánál is hasznos tapasztalat. A doktoranduszoknál már árnyaltabb a kép, tőlük jellemzően tudományos folyóiratban megjelent publikációkat várunk. Ez egy sokkal magasabb léc, amit meg kell ugrani, és magának a doktori képzésnek is az a célja, hogy a negyedik év végére a hallgató rendelkezzen önálló, új kutatási eredményekkel. Ennek ösztönzésére a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programban előírjuk azt, hogy ha egy szenior kutató négy évre elnyer egy 120-150 millió forintos projektet, akkor ez idő alatt foglalkoztasson legalább részmunkaidőben egy doktoranduszt. Az utóbbi számára ez egy kutatói státuszt és rengeteg kutatói tapasztalatot jelent. Nagyjából ugyanez a helyzet a fiatal kutatók esetében. Ebben az évben megkezdődött egy átmenet: míg korábban mind a négy korosztályt kifejezetten ösztöndíjakkal igyekeztünk támogatni, mostantól a doktori képzésben résztvevőket és fiatal kutatókat részben ösztöndíjakkal, részben kutatói álláshelyekkel igyekszünk segíteni.

Az EKÖP tehát mind a négy korosztályban elérhető, az EKÖP-KDP azonban csak a doktori hallgatók számára.

Így van. A Kooperatív Doktori Programnak az a lényege, hogy egy hallgató egyszerre tanul egy doktori iskolában, és ugyanabban a témában kutatást is végez egy vállalatnál, amellyel munkaviszonyban áll. Ezzel gyakorlatilag már a doktori képzés szintjén kialakulhat egy egyetemi-vállalati együttműködés, és a közös munka. A projekt végén az a cél, hogy a vállalat napi működése során hasznosítható végeredmény szülessen.

Vannak kiemelt szakterületek, amelyeket előnyben részesítenek?

Az EKÖP-nél nincsen preferált tudományterület. Itt az alkotó tevékenységet és a tehetséget szeretnénk jutalmazni. A Kooperatív Doktori Programban pedig azon területekről lehet pályázni, ahol a legnagyobb az innovációs potenciál. Itt mi a „kibővített” STEM definíciót használjuk, amibe beletartoznak a mérnöki és műszaki tudományok, az informatika és a matematika, a természettudományok, az orvosi és egészségtudományok, az agártudományok és a művészettudományok is.

A pályázatokat az egyetemekhez kell benyújtani, ők is bírálják el. De az hogyan dől el, hogy melyik egyetem mennyit kap az összkeretből, és az egyetemek milyen szempontokat vegyenek figyelembe az odaítélésnél?

Ebben az évben az EKÖP keret 6 milliárd forint, amelyet gyakorlatilag kiegészítenek a más K+F+I pályázatokban létrejövő kutatói álláshelyek. Arra, hogy ezen belül melyik egyetem mekkora összeggel gazdálkodhat, a Kutatási Kiválósági Tanács tesz javaslatot egy nyilvános módszertan alapján. Ehhez a vonatkozó kormányrendelet megad néhány peremfeltételt az összeg felhasználásáról – például, hogy mekkora ösztöndíj adható és mennyi időre, milyen korosztályokban kell a pályázatot meghirdetni. Az NKFI Hivatal készített az egyetemek számára egy útmutató sablont a pályázati felhíváshoz, de azt már minden intézmény maga dönti el, hogy neki mire van szüksége: több mesterképzéses hallgatót szeretne támogatni, vagy a doktoranduszokat erősítené. Azt is eldöntheti, hogy minden karnak, minden szaknak egyformán ad-e forrást, vagy egyes képzési területeket preferál. Az EKÖP programok teljes szervezését, kiírását a részt vevő felsőoktatási intézmények végzik. A pályázatokat az egyetemek általában április végén, májusban szokták meghirdetni, tehát május-júniusban lehet pályázni, az eredményhirdetés pedig augusztus közepén-végén van.

A magyar kormány összességében sokfajta ösztöndíjprogramot kínál a felsőoktatásban részt vevők vagy oda készülők számára, köztük olyanokat is, amelyeknek kifejezetten a kutatói utánpótlás nevelése a célja. Mennyi pénzt fordított az állam ezekre az elmúlt években?

2019 és 2024 között több mint 40 milliárd forintot költött az állam ezekre az ösztöndíjprogramokra, és több mint 13 300 fiatal kutatónak és egyetemistának nyújtottunk anyagi támogatást a kutatási projektjéhez. Fontos még megjegyezni, hogy 2025-től évente többszáz kutatói álláshely jön létre a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretében, illetve a HU-rizont Programban, ami a nemzetközi kutatási együttműködésben való részvételt ösztönzi. Nem mellesleg a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program ebben az évben soha nem látott, 40 milliárdos keretösszeggel indult el újra, és ebből minden tudományterület egyformán részesül. A harmadik lehetőség az úgynevezett kooperatív doktori álláshely, ami a vállalati K+F+I programokban jön létre. Ez azt jelenti, hogy ha egy cég pályázik és támogatást nyer az NKFI Alapból, például egy 3-4 éves projektre kap több százmillió forintot, akkor vele szemben követelmény, hogy a projektben foglalkoztasson egy olyan személyt, aki amellett, hogy náluk dolgozik az adott kutatás-fejlesztési projekten, doktori képzésben vesz részt ugyanazon témában. Ezt kétféleképpen lehet megtenni: vagy felvesznek az álláshelyre egy doktoranduszt, vagy egy saját munkavállalójukat iskolázzák be doktori képzésre. A KDP ösztöndíjprogram tapasztalatai azt mutatják, hogy inkább a fiatalok mennek az iparba is dolgozni, ettől a kezdeményezéstől pedig azt várjuk, hogy az iparban dolgozók is bekapcsolódjanak az egyetemi kutatás világába, így két irányból is támogatjuk a magyarországi kutatás-fejlesztést.

Tóth Bence, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és
nemzetközi elnökhelyettesének tudományos főtitkára.

• BA diplomáját 2017-ben az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karán közigazgatásszervezőként szerezte, majd az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon mesterdiplomázott államtudományokból 2022-ben, 2023 óta a MATE Regionális és környezeti gazdaságtan mesterdiplomáját is magáénak tudhatja. Jelenleg, 2023 óta az Óbudai Egyetem Innováció Menedzsment Doktori Iskolájának hallgatója.
• Karrierjét a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Kormányzati Ügyfélvonal Igazgatóságán kezdte mint ügyfélszolgálati szakértő 2018-ban, majd az NKFI Hivatalnál vállalt szakmai koordinátori pozíciót 2021-től 2023-ig, azóta pedig jelenlegi feladatkörét látja el.

AMIT AZ EKÖP-RŐL TUDNI ÉRDEMES

Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) keretében az alapképzésben, mesterképzésben (beleértve az osztatlan képzést), doktori képzésben részt vevő hallgatók, valamint fiatal oktatók, kutatók 5-12 hónapra szóló ösztöndíjban részesülhetnek.

A támogatottak havi nettó 125 000 és 250 000 forint közötti ösztöndíjat nyerhetnek el önálló kutatásuk támogatására. A konstrukció alprogramjaként működő Kooperatív Doktori Program (EKÖP-KDP) havi nettó 400 000 forintos ösztöndíjat kínál, amelyet 24-48 hónapra lehet elnyerni. A felsőoktatási intézmény pályázati felhívása ezen túlmenően egyéb juttatási lehetőséget is meghatározhat a kutatás résztvevőinek.

Idén az EKÖP-re 2,5 milliárd, az EKÖP-KDP-re 3,5 milliárd forint használható fel az érintett 29 egyetemen.

További információ a https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/aktualis-felhivasok/osztondijak oldalon és a résztvevő egyetemek honlapjain.

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

Támogatott tartalom (x)