Több pénzt a nők vezette szervezeteknek – az ENSZ szerint a béke is múlhat rajta

Miközben világszerte több százmillió nő és lány életét érintik a fegyveres konfliktusok, a békéről szóló tárgyalásokon alig jutnak szóhoz. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a nemek közötti egyenlőség megteremtése politikai döntés kérdése, amelyhez konkrét intézkedésekre van szükség. A legfrissebb ENSZ-adatok ráadásul azt mutatják, hogy a nők részvétele a békefolyamatokban tovább csökkent.

„Az egyenlőség nem álom, hanem döntés” – fogalmazott António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az ENSZ Biztonsági Tanácsának október 27-i ülésén. A nők béketeremtésben betöltött szerepéről szóló tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi közösség évtizedek óta hangoztatott vállalásai ellenére a nők továbbra is alig vesznek részt azokban a döntésekben, amelyek országuk és közösségeik jövőjét meghatározzák.

Száz béketárgyalóból mindössze öt nő

Az ENSZ 2026-os jelentése szerint a 2025-ben vizsgált 57 békefolyamatban a tárgyalók átlagosan mindössze 5 százaléka volt nő. Ez még a 2024-es 7 százalékos arányhoz képest is visszaesést jelent. A vizsgált tárgyalási folyamatok közel 80 százalékában egyetlen nő sem vett részt a tárgyalódelegációkban. A számok azért is figyelemre méltók, mert a kutatások szerint a nők részvételével létrejövő békemegállapodások nagyobb eséllyel valósulnak meg és maradnak tartósak. A 2025-ben világszerte megkötött 53 békemegállapodás közül mindössze tíz foglalkozott akár csak említés szintjén a nők, a lányok vagy a nemi alapú erőszak kérdésével.

A háborúk az oktatási lehetőségeket is veszélyeztetik

Az ENSZ adatai szerint 2025-ben mintegy 756 millió nő és lány élt fegyveres konfliktusok közvetlen közelében, vagyis a világ női népességének csaknem ötöde. A következmények messze túlmutatnak a harcok közvetlen veszélyein. A konfliktusok sújtotta térségekben a lányok két és félszer akkora valószínűséggel maradnak ki az iskolából, mint a stabil körülmények között élő társaik. A háborúk miatt megszakadó tanulmányok, a bezáró oktatási intézmények és a kényszerű lakóhelyelhagyás hosszú évekre meghatározhatják a fiatalok lehetőségeit. Afganisztán különösen súlyos példa: a lányok és nők közép- és felsőfokú oktatáshoz való hozzáférésének korlátozása egész generációk jövőjére hatással van.

Több pénzt és valódi beleszólást sürgetnek

Guterres három területen sürgetett előrelépést. A nőknek érdemi szerepet kell kapniuk a béketárgyalásokon, növelni kell a női vezetésű civil szervezetek támogatását, és következetesen fel kell lépni a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak ellen. Az ENSZ célja, hogy a szervezet által vezetett békefolyamatok résztvevőinek legalább egyharmada nő legyen. A 2025-ös adatok szerint azonban még az ENSZ által vezetett vagy társvezetett tárgyalásokon is csak 22 százalékos volt az arányuk.

A finanszírozás szintén komoly probléma. Az UN Women felmérésében a válságövezetekben működő női szervezetek 61 százaléka számolt be arról, hogy pénzügyi helyzete romlott az előző évhez képest, 45 százalékuk pedig hat hónapnál rövidebb időre elegendő forrással rendelkezett. Pedig ezek a szervezetek sok helyen kulcsszerepet játszanak a helyi konfliktusok rendezésében, a humanitárius segítségnyújtásban és a háború utáni újjáépítésben. Az ENSZ Nők Békéjéért és Humanitárius Alapja 2025-ben mintegy 15 ezer béketeremtő nő munkáját támogatta.

A mostani felszólalás egy 26 éves nemzetközi vállalásra is visszautalt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2000-ben fogadta el az 1325-ös határozatot, amely először ismerte el átfogóan, hogy a nők részvétele alapvető fontosságú a konfliktusok megelőzésében, rendezésében és a béke fenntartásában. Guterres szerint a következő időszak legfontosabb feladata, hogy a korábbi ígéretek kézzelfogható eredményekké váljanak. Mint hangsúlyozta, az ENSZ a saját működésében már döntött a nemek közötti egyenlőség előmozdításáról, és ez erősebb szervezetté tette. Most a tagállamokon a sor, hogy a békefolyamatokban is érvényesítsék ugyanezt az elvet.