„A legtöbb korlát bennünk van” – Női vezetők a digitalizáció és az anyaság kihívásairól

A digitalizáció, a hibrid munkavégzés és a mesterséges intelligencia alapjaiban alakította át a vállalati működést az elmúlt években – erről beszélgettek női vezetők a MediaMarkt Women in Tech – Női nézőpont a technológia világában című szakmai eseményén. A résztvevők saját tapasztalataikon keresztül meséltek arról, hogyan gyorsítják a digitális eszközök a munkafolyamatokat, milyen új kihívásokat hozott az MI térnyerése, és milyen belső, illetve külső elvárásokkal szembesülnek nőként és édesanyaként a munka világában.

A kétrészes kerekasztal-beszélgetés résztvevői között volt Ribár Mariann pénzügyi igazgató, Karczub-Lehoczky Fanni marketing igazgató, Sipos-Mohai Réka szolgáltatásmenedzsment-vezető és Nagy Mónika pénzügyi és számviteli vezető is.

Az információ gyorsabb lett – és sokkal több

A beszélgetés egyik visszatérő témája az volt, hogy az elmúlt öt évben nemcsak a technológia fejlődött látványosan, hanem a kommunikáció mennyisége is drasztikusan megnőtt. A korábban különálló rendszerek helyét integrált platformok vették át: a Teams, a projektmenedzsment-eszközök vagy a dokumentummegosztó felületek ma már egyszerre szolgálják a kommunikációt, a szervezést és az együttműködést.

A résztvevők szerint ugyanakkor a gyorsaság ára az információs túlterhelés. Az e-mailek, meetingek és digitális értesítések tömege új vezetői készségeket követel meg: ma már kulcskérdés, hogy ki mennyire tud fókuszálni és priorizálni. Minden nap sok száz inger éri az embereket, ezért ma már nemcsak a gyors döntéshozatal, hanem az információk szűrése is alapvető kompetencia.

A rossz adat gyorsan rossz döntéshez vezet

A digitalizáció a döntéshozatalt is felgyorsította, de a résztvevők hangsúlyozták: a gyorsaság önmagában nem érték. Különösen pénzügyi területen létfontosságú az adatok ellenőrzése és a megfelelő minőségbiztosítás.

Többen kiemelték, hogy a digitális rendszerek elsősorban az információgyűjtést és rendszerezést támogatják, a valóban fontos döntésekhez azonban továbbra is szükség van személyes egyeztetésre, szakértői tudásra és emberi intuícióra. „Ha nem jó az információ, akkor gyorsan fog megszületni a rossz döntés is” – hangzott el a beszélgetés során.

Az MI már itt van – de tudni kell jól használni

A mesterséges intelligencia szinte minden területen megjelent, legyen szó marketingről, HR-ről, pénzügyről vagy fenntarthatóságról. A résztvevők szerint az MI ma elsősorban az adminisztráció, az adatfeldolgozás, az ötletelés és az információrendszerezés terén jelent valódi segítséget.

A marketingben például brainstorminghoz, szövegötletekhez vagy rövidítésekhez használják, míg fenntarthatósági területen hatalmas adatmennyiségek feldolgozását segíti. A HR-ben és az ügyfélszolgálaton pedig már az is érezhető, hogy a munkavállalók és vásárlók tudatosabban érkeznek: gyakran előre utánanéznek jogaiknak, lehetőségeiknek vagy termékinformációknak.

A beszélgetés résztvevői ugyanakkor óvatosságra is intettek. Többen hangsúlyozták, hogy az MI magabiztos válaszai könnyen félrevezetők lehetnek, ezért a kritikus gondolkodás és az úgynevezett prompting – vagyis a megfelelő kérdezéstechnika – egyre fontosabb készséggé válik. Egyes cégeknél az MI-használat már az álláshirdetésekben is megjelent elvárásként.

Folyamatos tanulás nélkül ma már nem lehet lépést tartani

A vezetők egyetértettek abban, hogy a tanulás ma már nem időszakos feladat, hanem folyamatos alkalmazkodás. Többen meséltek arról, hogy a technológiai fejlődés annyira gyors, hogy akár néhány év kihagyás után is szinte teljesen új munkakörnyezet fogadja a visszatérő kollégákat.

Volt, aki arról számolt be, hogy egy több év után visszatérő munkatársnak szinte ugyanannyi időre volt szüksége a betanuláshoz, mint egy teljesen új dolgozónak. A generációk közötti tudásmegosztás ugyanakkor egyre természetesebb: a fiatalabb munkatársak gyakran digitális készségekben segítik idősebb kollégáikat, miközben a tapasztalat és a szakmai rutin továbbra is kulcsfontosságú érték marad. Mint elhangzott, nem feltétlenül életkor kérdése, hogy valaki nyitott-e a digitális megoldásokra, hanem inkább az attitűdön múlik.

Anyaság után minden újraértelmeződik

A kerekasztal egyik legszemélyesebb része az anyaság és a karrier összehangolásáról szólt. A résztvevők őszintén beszéltek arról, hogy a gyermekvállalás sokszor nemcsak az életvitelt, hanem az önmagukhoz való viszonyt is teljesen átalakítja.

Többen kiemelték: a munka világába való visszatérés gyakran nehéz, mert közben a technológia, a folyamatok és a szervezeti működés is jelentősen megváltozik. Emellett sok nő belső nyomásként éli meg, hogy egyszerre szeretne helytállni vezetőként, anyaként és partnerként is.

„A legtöbb korlát bennünk van” – hangzott el többször is a beszélgetés során. A résztvevők szerint kulcsfontosságú a támogató háttér – otthon és a munkahelyen egyaránt. Többen hangsúlyozták, hogy egy támogató partner és egy befogadó munkahelyi közeg nélkül sokkal nehezebb lenne egyensúlyt teremteni.

Az önbizalom továbbra is kérdés

A beszélgetés végén a résztvevők arról is beszéltek, szerintük mi segíthetné, hogy több nő kerüljön vezetői szerepbe. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a szakmai tudás önmagában nem elég: szükség van önismeretre, önbizalomra és arra, hogy a nők merjenek élni a lehetőségeikkel.

Többen úgy látják, a nők gyakran csak akkor érzik magukat készen egy új feladatra, amikor már jóval túl vannak azon a ponton, ahol valójában alkalmasak lennének rá.

A kerekasztal zárásaként a résztvevők egy közös üzenetet fogalmaztak meg: a technológiai fejlődéstől nem félni kell, hanem nyitottan közelíteni felé. Mint mondták: „Sokkal frusztrálóbb nem tudni valamit, mint megtanulni.” A tanulás, a kérdezés és a hibázás lehetősége pedig minden fejlődés természetes része.

——

A kiemelt kép forrása: UNIside.