Fejlett technológiák és megújuló energia: a felsőoktatás jövője a magyar iparban

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2024 Innováció kiadványában jelent meg.

Az ipari automatizálás, a fejlett technológiák és a megújuló energia lehet a jövő legfontosabb ágazata nemcsak globálisan, de itthon is. Egy friss hazai kutatás szerint az ipar 4.0, azaz az ipari digitalizáció forradalma csak pár éve pörgött fel, mégis nagy változásokat hozott a magyar gazdaságba, növelve a termelékenységet és a versenyképességet. Többféle kihívásnak kell megfelelnie a vállalkozásoknak, amelyben az egyik kulcs lehet az oktatással való együttműködés, a fejlesztési projektekben való részvétel és a folyamatos innováció.

Mivel a magas technológiai intenzitású iparágak a fejlettebb régiókban koncentrálódnak, így az ipari vállalatok 60 százaléka nem tudja teljesen kiaknázni az általa birtokolt adatok potenciálját, a digitalizáció terjesztése pedig folyamatos oktatást, továbbképzést igényel, ezért a felsőoktatás és a vállalatok együttműködését kell még inkább erősíteni.

A digitalizáció a 21. század elejének vitathatatlanul az egyik legfontosabb trendje, amelynek ipari, logisztikai, nagyvállalati vetületét korábban ipar 4.0 néven emlegették, mára inkább az átfogóbb, ipari digitalizáció kifejezés terjedt el. Néhány konkrét felhasználási terület segítségével igyekszünk rávilágítani a változás különböző aspektusaira.

A zöldgazdaság, a megújulók és az ipari digitalizáció

A jövő elektromos hálózatainak fejlesztése nem csupán a fizikai infrastruktúra bővítését igényli, hanem a digitalizáció eszközeinek bevezetését is – nyilatkozta Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője. Magyarországon a napelemek aránya az energiamixben 2035-re akár a jelenlegi két és félszeresére is nőhet, ami komoly kihívásokat jelent az elektromos hálózatok számára. Itthon a napenergia aránya az áramtermelésben a világon a harmadik, Európában pedig a második legmagasabb. A napelemek Magyarország teljes áramtermelésének több mint a 18 százalékát teszik ki, mert a napelemes kapacitások bővítése már 2024 tavaszára elérte a korábban 2030-ra kitűzött 6 gigawattos célt.

Az egyre növekvő, 2030-ra akár 50 százalékkal növekvő terhelés és az új technológiai kihívások, mint az elektromos járművek töltése, kezelése érdekében szükség van adatalapú, intelligens mérésre és okos hálózati elemek alkalmazására. Erre remek megoldást adnak az úgynevezett intelligens villamos hálózatok, amelyek valós időben monitorozzák az alrendszereiket, ezáltal megmutatják, hol vannak extra kapacitások és hol szükséges új kapacitások kiépítése – tette hozzá Balasa Levente. Az elektromos járművek akkumulátorai a háztartások, az intézmények számára hatalmas energiatároló eszközként is szolgálhatnak, amiket összekötve az épületmenedzsment-rendszerekkel, kiegyenlítettebb, stabilabb lokális villamosenergia-gazdálkodást eredményezhet az olyan V2G-hálózatok révén, amelyeket Nyugat-Európában már több helyen kiépítettek – igaz, egyelőre ott is kísérleti jelleggel.

A mesterséges intelligencia (MI) és az öntanuló szoftverek használata segíthet az automatizált hálózati műveletekben, a fogyasztási minták és anomáliák előrejelzésében, valamint az energiaelosztás optimalizálásában. Az MI alkalmazása révén gyorsabban felismerhetők a rendellenes működések és hatékonyabb lehet a válaszadás. Balasa Levente szerint a hatalmas mennyiségű adat tárolása és feldolgozása, valamint a hálózati erőforrások rugalmas kezelése a kiberbiztonsági követelményeknek megfelelő szoftveres technológiák révén valósítható meg. Az előttünk álló időszakban tehát új képességeket és megoldásokat kell bevezetni a villamosenergia-elosztási szektorban (is) azért, hogy a környezeti, megfizethetőségi és energiabiztonsági szempontok figyelembevételével fenntarthatóvá váljon az áramellátás – vont konklúziót a szakember.

A hazai ipar és a negyedik ipari forradalom

Egy 2024 nyarán megjelent tanulmányban a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársai, Páger Balázs és Kiss Éva (a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének munkatársa) arról írnak A feldolgozóipar és az ipar 4.0-technológiák területi összefüggései Magyarországon a negyedik ipari forradalom elején című tanulmányukban, hogy az ipar 4.0-technológiák bevezetése jelentős hatással van a magyar feldolgozóipar területi eloszlására és versenyképességére.

Mint kifejtik: a fejlettebb régiókban koncentrálódó magas technológiai intenzitású iparágak hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, míg a kevésbé fejlett területeken való technológiai fejlesztések elősegítik a regionális egyenlőtlenségek csökkentését. Az állami és a helyi fejlesztési stratégiák pedig kulcsfontosságúak az ipar 4.0 sikeres integrációjában, különös tekintettel a munkaerőpiaci kihívások kezelésére és a kkv-k támogatására.

A tanulmány kimutatta, hogy a magas és közepesen magas technológiai intenzitású iparágak jellemzően a fejlettebb régiókban koncentrálódnak, míg az alacsonyak inkább a kevésbé fejlett területeken találhatók. Ez a területi eloszlás jól tükrözi a gazdasági fejlettség és az innovációs képességek közötti különbségeket.

Az adatok szerint az ipar 4.0-technológiák elterjedése és a digitális infrastruktúra fejlettsége szorosan összefügg. Azok a régiók, ahol a magas és közepesen magas technológiai intenzitású iparágak vannak jelen, ott a digitális infrastruktúra is fejlettebb. Ezzel szemben az alacsony technológiai intenzitású iparágak koncentrációja a digitális infrastruktúra kevésbé fejlett régióiban jellemző.

Az ipari digitalizáció gyors terjedése

Az ipar 4.0-technológiák, mint a robotika, az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az Internet of Things (IoT), egyre inkább terjednek a magyar feldolgozóiparban, még akkor is, ha mindennapi használatuk csak évről évre lesz egyre szélesebb körű. Az ipari robotok használatának aránya szoros kapcsolatban áll ezekkel az iparágakkal, ami arra utal, hogy a kevésbé fejlett iparágakban is jelentős az automatizálás mértéke. Ezek az új technológiák nemcsak növelik a termelékenységet, hanem hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez is. Az adatok szerint azok a vállalatok, amelyek korán adaptálták ezeket a technológiákat, jelentős versenyelőnyre tettek szert.

Munkaerőpiac: folyamatos képzés szükséges

A mintegy 8-10 éve erősödésnek induló ipari digitalizációs trendek egyik legjelentősebb hatása a munkaerőpiacon érzékelhető. A technológiai fejlődés új állásokat teremtett, ugyanakkor volt, amelyek megszűntek a hagyományos iparágakban. Az új technológiák bevezetése pedig megköveteli a munkavállalók folyamatos továbbképzését és a digitális készségeik fejlesztését.

Az említett tanulmány adatai szerint a munkaerőpiaci változások regionális szinten is jelentősek. A fejlettebb régiókban, ahol a technológiai intenzitás magasabb, a munkaerőpiac is gyorsabban alkalmazkodik az új technológiákhoz. Az alacsonyabb technológiai intenzitású régiókban azonban lassabb az átalakulás, ami további kihívásokat jelent a vállalati és az oktatási rendszer szemszögéből is.

Lényegesek a helyi, digitális fejlesztések

A kormányzat és a helyi önkormányzatok a digitalizáció terjedését sok eszközzel támogatják. Ezek közé tartoznak a pénzügyi ösztönzők, a kutatási és fejlesztési támogatások, valamint a képzési programok, amelyek célja a munkaerőpiaci alkalmazkodás elősegítése. Különösen fontos a kkv-k támogatása, amelyeknek gyakran korlátozott az erőforrásaik a valódi, jól hasznosítható technológiai átállás hatékony végrehajtásához.

Sok vidéki régióban szükséges a széles sávú 5G-mobilnetes hálózatok lefedettségének növelése. Különösen az ipari és kereskedelmi automatizálás, vagy akár a mezőgazdaság digitalizációja, azaz az okoseszközök kellően stabil netkapcsolat hiányában még lehetőséget sem adnak a fejlődésre, elsősorban a nagyvárosoktól távolabb eső régiókban.

A HUN-REN tanulmányának adatai szerint tehát a digitális infrastruktúra fejlettsége jelentős hatással van az ipar 4.0-technológiák elterjedésére is, ezért a kormányzat célzott beruházásokkal segíti a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását.

A teljes elemzés ide kattintva olvasható el.

Megjelent az UNI Innováció 2025

Érdekel, idén milyen újítások, fejlesztések kerültek napirendre? Mi a helyzet a munkaerőpiacon? Mikor segít és mikor árt a ChatGPT? Melyek a legnépszerűbb szakok idén az informatika képzési területen? Mindez, és még sok más értékes tartalom vár az UNI Innováció 2025-ös rangsorkiadványában.

Legfrissebb bookazinunkat már megtaláljátok középiskolákban, egyetemeken, az Inmedio és Relay hálózat üzleteiben, és a legtöbb Auchan és Interspar áruházban is, valamint rendezvényeken és online, a webshopunkban.