A Nemzeti Fotóművészeti Múzeumot a város egyik ikonikus épületében, az egykori Klösz-villa épületében helyezik el, melynek területe több mint 3000 négyzetmétert foglal majd magába.
Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa hangsúlyozta, hogy a fotóművészet hosszú évek óta várt nemzeti intézményének megvalósítása kiemelt fontosságú cél volt a Liget Budapest projekt keretein belül.
Az új múzeum nem csupán helyet ad a Magyar Fotográfiai Múzeum 143 éves gyűjteményének, mely több mint 700 ezer darabot foglal magában, hanem a magyar fotográfia gazdag örökségét is méltó módon fogja bemutatni.
A gyűjteményben olyan neves fotográfusok alkotásai szerepelnek, mint André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai, Martin Munkácsi vagy éppen Robert Capa művei.
A múzeum tervei szerint nem csupán kiállítótérként fog funkcionálni, hanem helyet ad szakkönyvtárnak, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak és szakmai rendezvényeknek is.
A Magyar Fotográfiai Múzeum új otthonául szolgáló Klösz-villa felújításával és átalakításával egy modern, világszínvonalú múzeum létrehozására törekszenek, mely a Liget Budapest projekt részeként a város kulturális intézményrendszerének fontos elemévé válik.
A múzeum létrejötte hosszú évek óta dédelgetett álom, melynek megvalósításával a fotográfiai szakma régóta fogalmazott meg igényt.
A fotóművészet hazai és nemzetközi jelentőségét elismerve, a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum kiemelt szerepet fog játszani a magyar kulturális életben, és méltó módon fogja bemutatni a fotóművészet gazdag örökségét a nagyközönség számára.
A Nemzeti Fotóművészeti Múzeum belső látványterve. (Forrás: Liget Budapest honlapja)
Az új Nemzeti Fotóművészeti Múzeum megnyitása nem csupán egy új intézmény létrehozását jelenti, hanem hosszú múltra tekint vissza a magyar fotográfia múzeológiai törekvéseiben. A fotóművészeti gyűjtemények elhelyezése és intézményesítése kapcsán évtizedekig tartó próbálkozások előzték meg a mostani lépést.
Az 1881-es évben már megfogalmazódott az igény egy állandó kiállítótér létrehozására a Budapesti Hírlap hasábjain. Veress Ferenc, a híres fotográfus, ebben az időszakban javasolta egy budapesti fotográfiai múzeum létrehozását. Azonban ezek a kezdeményezések évtizedekig nem vezettek konkrét intézkedésekhez, és a fotóművészet elhelyezése a magyar művészeti intézményrendszerben továbbra is kérdéses maradt.
Az 1957-es évben a Magyar Fotóművészek Szövetsége lépéseket tett azért, hogy a fotográfiai gyűjtemény a Magyar Nemzeti Galéria keretein belül kapjon helyet. Azonban akkor a válasz határozott elutasítás volt, és azt állították, hogy a fotóművészet nem tartozik a képzőművészetek közé. Ezek az akadályok és ellentmondások hosszú időn át hátráltatták a magyar fotóművészeti gyűjtemények intézményesítését és elhelyezését.
Végül, a 90-es évek elején a Magyar Fotográfiai Múzeum Kecskeméten kapott otthont egykori ortodox zsinagóga épületében, ám ez az intézmény nem tudott megfelelni a fotográfia gazdag örökségének bemutatására és kutatására vonatkozó elvárásoknak. A múzeum kevesebb mint 300 négyzetméteren működött alapítványi fenntartásban, és nem tudott teljes mértékben kiemelkedő módon hozzájárulni a fotóművészeti értékek megőrzéséhez és bemutatásához.
Nyitókép forrása: Palkó György – Liget Budapest honlapja
