A második nap záróbeszélgetésének résztvevői: Juhász Anna (Petőfi Kulturális Ügynökség programigazgatója, irodalmár), Somossy Barbara (műsorvezető, rendező), és Méry Rebeka (népdalénekes, etnográfus) voltak.
Juhász Anna a beszélgetés kezdetén hangsúlyozta, hogy kultúra nélkül nincs életünk, ez az identitásunk része. Ma rengeteg dolog lecserélhető az életben, de azok az alapelvek és azok az emberek, akik a felnövésünket meghatározták, nem lecserélhetők.
Változik a világ, változnak a szavaink, és az is, hogy mennyire tudunk a másikra odafigyelni. Tudunk-e még figyelni akár egy 90 perces filmre. A változásokat nem szabad ellenségként kezelnünk, mert a változó életben is továbbadhatók a kulturális kincsek.
Somossy Barbara meglátása szerint a kultúra közvetíti magát az életet, az emberi sorsokat. A mesterséges intelligencia kapcsán megjegyezte, hogy szuper dologra képes, de a lélek hiányzik belőle. Az élethez azért tudunk a filmeken és a zenén keresztül kapcsolódni, mert abból születnek.
Méry Rebeka a népi kultúrával kapcsolatban elmondta, hogy örök érvényű dolgokról szól, hiszen mindig lehet kapcsolódni a szimbólumokkal. A népdalok a múltra építenek, és összekötő hidat jelentenek a múlt és a jelen között. Jelentősége van annak, hogy örökérvényűek és minden korosztály tud belőlük meríteni.
A Clout Culture záróbeszélgetésén arról is szó esett, hogyan hat a ChatGPT a mai kultúra alakulására. (Fotó: UNIside)
Somossy Barbara hangsúlyozta, hogy ismertebbek leszünk, ha az alkotásunk népszerű, de ez nem lehet cél. A mesterséges intelligencia nem élt át emberi érzéseket, ezért fontos, hogy egy alkotótevékenységnél az embernek mindig ott kell lennie. Csoda az, amire képesek a kulturális alkotások, mert őszinte, valóságos érzelmet tudnak kiváltani.
Juhász Anna szerint a könyveket semmi sem tudja pótolni, viszont az folyamatosan változik, hogy mit hogyan fogalmazunk meg. Az írásban a költő a jövőnek is dolgozik. Egy kézzel írt levélben is végig gondolt érzelmek, idő és várakozás van; az olvasás is arról szól, hogy időt adunk valakinek. Azért, mert érdekel. Nem jelekkel és rövidítésekkel fogalmazunk meg valamit, így felértékelődik a négyszemközti világ.
Juhász Anna szerint a ChatGPT nem veheti el az emberi tényezőt az irodalomból, hiszen a mesterséges intelligencia képes lehet arra, hogy megírjon egy szerződést, de ha belegondolunk egy fontos versbe, azt csak egy olyan ember tudja leírni, aki érez. Erre születnek az alkotók.
Somossy Barbara azt mondta, hogy bár sokan elefántcsonttoronyként gondolnak a népzenére, mégis minden magyar embert megmozgat, mert bennünk van, és egy felgyorsult világban is működik. Befogadható, minden magyar ember vérében ott van. Ez a mesterséges intelligenciával nem pótolható, mert érezhető benne az ember, és attól van olyan hatása.
Méry Rebeka szerint a COVID-19 bizonyította, hogy mennyire szükség van az élő kultúrára, legyen az akár egy koncertélmény, ahol egyszerre érzünk az előadóval.
Juhász Anna a szórványban élő magyarok megszólítását tartja célnak, hogy ha Magyarországon van egy kulturális előadás, azt bárhol, ahol magyarok élnek, ugyanúgy megkaphassák. Ne csak Budapesten., hanem vidéken és Kárpát-medence területén is elérhetővé váljon az élő kultúra. A magyar irodalomfordítással elérhető a világ minden pontján, és akár a XX. századi, akár a kortárs irodalmat nézzük, van elismertsége. Fontos a fordítástámogatás is, meg kell mutatni, hogy kik vagyunk, és minél több helyre el kell menni, ahol magyarok élnek, hogy aki nyitott a magyar irodalomra, az megkapja.
Somossy Barbara úgy fogalmazott. hogy a művészet híd az emberek között. Mert az érzések, amiket közvetít, univerzálisak.
Méri Rebeka a népdalokkal, a magyar nyelvű zenével kapcsolatban elmondta, hogy úgy közvetít érzelmeket, hogy azt nem szükséges más nyelvre lefordítani, de ugyanez vonatkozik a népi kultúrára is. Ez minden nép nemzeti kultúrájával kapcsolatban így van, hiszen a sajátosságai miatt lesz kuriózum.
