Nem elég diplomát szerezni: a következő évek kulcsszava az átképzés lesz

A mesterséges intelligencia, a zöld átállás és a gazdasági bizonytalanság egyszerre írják újra, milyen tudásra lesz szükség a következő években. A Világgazdasági Fórum szerint 2030-ig a jelenlegi állások 22 százaléka változhat meg. 

Nehéz megítélni melyik szakma van igazán biztonságban: a következő években bármikor előbukkanhat egy AI-megoldás vagy egy újfajta robot, ami egyes állásokat esetleg tömegével tesz majd múlt időbe. A Világgazdasági Fórum szerint 2030-ig a jelenlegi állások 22 százaléka alakulhat át, miközben 170 millió új munkakör jelenhet meg, és 92 millió megszűnhet. Ez elsőre akár biztatóan is hangozhat: hisz több új munkahely keletkezhet, mint amennyi eltűnik. A kép azonban ennél jóval bonyolultabb. Az előrejelzések szerint a mostani átalakuló világban emberek százmillióinak kellene gyorsan és hatékonyan új készségeket elsajátítaniuk. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) erre a kihívásra építette fel Reskilling Revolution nevű kezdeményezését, amelynek célja, hogy 2030-ig egymilliárd embernek segítsenek abban, hogy piacképesebb készségekre tegyen szert. A program mögött több mint 350 szervezet áll.

Nemcsak a technológia számít

Amikor az átképzésről beszélünk, könnyű rögtön a programozásra, az adatelemzésre vagy az AI-ismeretekre gondolni. Ezek valóban fontos területek. A kezdeményezés eddigi projektjeinek jelentős része digitális készségekre épül. A Fórum anyaga azonban hangsúlyozza, hogy a munkáltatók nem csupán technikai tudást keresnek. Egyre fontosabbá válnak az olyan készségek, amelyek segítenek abban, hogy a dolgozók alkalmazkodjanak a változásokhoz: ide tartozik például a problémamegoldás, a jó ítélőképesség és az együttműködésre való hajlam is. A WEF szerint a munkaerőpiac olyan gyorsan alakul át, hogy az iskolák, az egyetemek, a felnőttképzési rendszerek vagy a vállalati képzések túlnyomó része ehhez nem is tud alkalmazkodni.

Mindezt tovább nehezíti, hogy a dolgozók alapkészségei sem mindenhol erősödnek. A szövegértés, a számolási készség és az alapvető problémamegoldás több államban stagnál vagy romlik, vagyis éppen azok az alapok gyengülnek, amelyekre az egész életen át tartó tanulás épülhetne. Ez különösen rossz hír egy olyan korszakban, amikor már nem elég egy diploma vagy egy szakma egy életre.

A felnőttképzés most még alulfinanszírozott

Az egyik legbeszédesebb adat, hogy jelenleg a globális GDP mindössze 0,5 százaléka van becsatornázva a felnőttek tanítására. Ez meglepően alacsony arány ahhoz képest, hogy a gazdaságok versenyképessége egyre inkább azon múlik, mennyire tudnak gyorsan új tudást átadni a munkaerőnek. Viszont a Reskilling Revolution nemcsak célokat fogalmaz meg, hanem konkrét programokat is összefog. Brazíliában például a kezdeményezés a SENAI ipari szervezettel együttműködve szakmai képzési útvonalakat, tanulószerződéses lehetőségeket és digitális, illetve szakképzési elemeket épít be az oktatásba. Az országban 2022 óta 4,4 millió tanulót értek el, 2030-ig pedig 8 millió a cél. Lettországban egy mesterséges intelligenciára épülő platformot indítottak, amely több száz karrierlehetőségről, több ezer munkáltatóról, a szükséges készségekről, a várható bérekről és a regionális keresletről ad személyre szabott információt a diákoknak.

A Fórum anyagának egyik legfontosabb tanulsága, hogy az átképzés nem kezelhető pusztán egyéni felelősségként. Nem lehet egyszerűen azt mondani a dolgozóknak, hogy „tanuljanak meg valami újat”, miközben a képzések drágák, nehezen hozzáférhetők, vagy nem kapcsolódnak valós munkaerőpiaci igényekhez. A WEF anyaga is arra épít, hogy a kormányoknak, a cégeknek, az oktatási intézményeknek és a civil szereplőknek együtt kell dolgozniuk, mert ekkora léptékű átállást egyetlen szereplő sem tud önállóan végigvinni.