Az AI megkönnyítheti a tanulást – éppen ez lehet vele a baj

Hogyan lehet mesterséges intelligenciát használni a házi feladathoz úgy, hogy közben ne szokjunk le a gondolkodásról? És miért érdemes éveken át tanulni, ha az AI egyre több feladatot képes elvégezni helyettünk? Többek között ezekkel a kérdésekkel fordult 700 diák a szakértőkhöz az UNESCO párizsi rendezvényén. A válaszokból az rajzolódott ki, hogy az oktatás egyik nagy kihívása már nem az AI távoltartása, hanem annak megtanítása, hogyan használjuk anélkül, hogy átadnánk neki a gondolkodást is.

A mesterséges intelligencia néhány év alatt a mindennapok részévé vált. Egy chatbot pillanatok alatt összefoglal egy hosszabb szöveget, ötleteket ad egy esszéhez, elmagyaráz egy nehéz fogalmat, vagy akár egy teljes házi feladatot is elkészít. Éppen ez a kényelem vet fel egyre több kérdést az oktatásban. Szeptemberben 700 diák gyűlt össze az UNESCO párizsi központjában, hogy kutatókkal és oktatási szakemberekkel beszéljen arról, hogyan alakítja át az AI és a digitális technológia a tanulást. Az UNESCO beszámolója szerint a fiatalokat a tanulás mellett már saját munkaerőpiaci jövőjük és a közösségi média hatása is erősen foglalkoztatja.

Az AI kétélű fegyver lett

Margarida Romero, a Côte d’Azur Egyetem oktatója szerint a digitális technológia önmagában nem teszi könnyebbé a tanulást. Inkább az erőfeszítést teszi könnyebben megkerülhetővé. Ha valaki valóban meg akar érteni egy témát, az AI hasznos segítség lehet: magyarázhat, kérdéseket tehet fel, más megközelítést mutathat, vagy segíthet eligazodni az információk között. Ha viszont a cél kizárólag az, hogy minél gyorsabban elkészüljön a feladat, ugyanaz az eszköz éppen a tanulás útjában állhat. Romero szerint az is különbséget jelent, hogy valaki valóban tud-e valamit, vagy egyszerűen csak tudja, hol találja meg az információt. Az AI terjedésével ez a határ egyre könnyebben elmosódhat.

Hogyan használjuk az AI-t a házi feladathoz?

A diákok az egyik legkézenfekvőbb kérdést is feltették: hogyan lehet AI-t használni a házi feladathoz úgy, hogy közben megmaradjon a tanulás? A szakértő tanácsa egyszerű volt: érdemes segítséget kérni tőle, kész válasz helyett.

Egy matematikai feladatnál például más tanulási helyzetet teremt, ha a chatbot azonnal közli a megoldást, és mást, ha csak arra ad támpontot, merre érdemes elindulni. Ugyanez igaz egy esszére vagy egy idegen nyelvi feladatra is. Az AI segíthet feltárni a hibát vagy új szempontot adhat, miközben a tényleges gondolkodás a diáknál marad. A rendezvényen a kritikus gondolkodás és a források ellenőrzése is többször előkerült. A szakértők szerint az AI által adott válaszokat ugyanúgy vizsgálni kell, mint bármely más internetes információt.

„Miért tanuljunk, ha az AI elveszi a munkánkat?”

A diákok kérdéseiből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia már a pályaválasztásról és a jövőbeli munkáról alkotott képükre is hatással van. Az egyik felvetés lényegében úgy szólt: miért érdemes keményen tanulni, ha később egyes munkákat úgyis átvesz az AI? Romero szerint éppen az AI terjedése miatt válhat még fontosabbá a valódi szaktudás. Arra biztatta a fiatalokat, hogy mélyítsék ismereteiket, képezzék tovább magukat, őrizzék meg a kritikus gondolkodásukat, és támaszkodjanak az emberi együttműködésre.

A kérdés azért is aktuális, mert az AI oktatási használata már korántsem néhány kísérletező diák ügye. Az UNESCO Digital Learning Week 2026 rendezvényén ismertetett nemzetközi felmérésben a megkérdezett felsőoktatási szakemberek 93 százaléka úgy vélte, hallgatóik generatív AI-t használnak beadandók elkészítéséhez.

A felsőoktatásban is érzik a változást

Az UNESCO felmérésének egy másik eredménye még figyelemreméltóbb: a válaszadók 63 százaléka úgy érzékelte, hogy romlottak a hallgatók gondolkodási képességei az AI terjedésével párhuzamosan. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a változást a mesterséges intelligencia okozta, hiszen a felmérés a résztvevők tapasztalatait és véleményét mérte. A szám mégis jól mutatja, milyen erősen foglalkoztatja a felsőoktatást az önálló gondolkodás kérdése.

A teljes tiltás ugyanakkor alig kapott támogatást. A megkérdezettek kevesebb mint egy százaléka tiltaná meg teljesen az AI használatát, a többség inkább meghatározott feladatoknál vagy a használat feltüntetése mellett engedné azt.

Az UNESCO szeptemberi miniszteri találkozóján több mint 25 ország oktatásért felelős miniszterei és képviselői közös nyilatkozatban is azt hangsúlyozták: olyan AI-eszközökre van szükség az oktatásban, amelyek gondolkodásra késztetik a tanulókat, és nem végzik el helyettük a szellemi munkát. A dokumentum szerint a tanárok döntési szerepét is meg kell őrizni, az AI feladata pedig az oktató támogatása, nem a helyettesítése.

A rendezvény végén egészen hétköznapi kérdésekig jutott a beszélgetés. Szóba került a közösségi média állandó értesítéseinek hatása, a figyelem szétszóródása és az is, mennyire nehéz kiszakadni a folyamatos információáramlásból. A szakértők több egyszerű megoldást is felvetettek: kevesebb értesítés, a felesleges alkalmazások törlése, saját időkorlátok felállítása, vagy akár az, hogy éjszakára a telefon egy másik szobába kerüljön.