Magasak az elvárások, de nagy figyelmet tudnak fordítani a hallgatókra, a végzettek alakítják is a munkaerő piacot. Molnár Péter az elsőévesek nehézségeiről, a MOME projekt központú oktatásáról és a művészeti pálya szépségeiről mesélt.
Ismert, hogy Önökhöz nehéz felvételt nyerni, hogyan lehet felkészülni a MOMÉ-ra?
Nem lehetetlen bejutni, szerintem a legfontosabb itt a tudatosság és az elhivatottság. Legyen tisztában a hallgató azzal, hogy mit vár ettől az intézménytől, hiszen mi is így tudjuk igazán hozzásegíteni a céljai megvalósításához. A tehetség lényeges, de nem megkerülhetetlen.
Tanulni és gyakorolni kell, de nem várunk el olyan extra tehetséget, ami bárkit is kizárna. Legalább egy évvel a felvételi előtt érdemes elkezdeni a felkészülést és akkor ezeket el lehet sajátítani. Emellett egyre nagyobb súllyal szerepelnek a felvételin a kognitív képességek, intelligencia, általános műveltség.
„A MOMÉ-n kicsik az osztálylétszámok, jellemzően 12-15 fősek, így nagy figyelmet tudunk fordítani az egyes hallgatókra.”
Tudatosan érkeznek Önökhöz?
Hozzánk biztos nagyobb arányban érkeznek tudatosabb felvételizők mint máshova. Tudatosság nélkül eleve nehéz eljutni a MOMÉ-ig. Eddig nem voltunk nagyon szem előtt, most sokat dolgozunk rajta, hogy meglátogassunk középiskolákat és bemutassuk ezt a pályát, az itt rejlő lehetőségeket, előnyöket és kihívásokat.
A design megkíván egyfajta végtelenített kreativitást, de meddig vihető ez? Nem égnek ki hamarabb azok, akik ezen a területen helyezkednek el?
Ez inkább feltölt és erőt ad. Tervezőknél például jellemző, hogy a munkájuk a hobbijuk, vagy fordítva, de ettől nem lehet kiégni. Viszont ahhoz, hogy az ember ezt a tevékenységet életvitelszerűen folytathassa, rengeteg más dolgot is mellé kell tenni és ezek egy idő után már okozhatnak kiégést.
Ön milyennek ítéli meg az első évet?
Nehéznek. Mi nagyobb terhelést adunk az elején, hogy gyorsan szintre hozzuk a hallgatókat és amikor a tervezési tárgyaik elindulnak, akkor már kellő eszköztárral és tapasztalattal rendelkezzenek. Alapvetően itt projekt központú oktatás zajlik, vagyis az elméleti ismereteket gyakorlati ismeretekkel és a kapcsolódó kompetenciákkal projekt feladatokon keresztül adjuk át és erre adunk visszajelzést. Ahhoz, hogy egy projekt meg tudjon valósulni, jó néhány előzetes ismeretre van szükség, amiket igyekszünk az első félévben átadni.
Ennyire gyakorlatorientált képzésnél eleve a munkaerőpiaci igényekre készítik fel őket?
A design intézeten belül igyekszünk minél több együttműködést kialakítani cégekkel és már ideje korán becsatornázni a hallgatókat olyan helyekre, ahol tudnak dolgozni, majd később ott is tudnak maradni. Fontos azonban azt is látni, hogy ezen a területen, illetve
Az utóbbi két évben elindítottunk egy “Business to design” nevű programot is, ami már az első éves hallgatóktól kezdve felmenő rendszerben három szemeszteren keresztül praktikus vállalkozási és üzleti ismereteket ad a hallgatóknak, amelyek birtokában akár már alapkézés megszerzése után bele tudnak vágni egy vállalkozásba. Ha mégis úgy döntenek, hogy alkalmazottként dolgoznak, akkor is sokkal felkészületebben és érettebb fejjel tudják azt megtenni.
Bele is vágnak a végzett hallgatók azonnal?
Egy részük elhelyezkedik, egy részük pedig saját vállalkozást indít, de vannak hibrid megoldások is, amikor elhelyezkedik valaki valahol és mellette a vállalkozását is elindítja; én magam is így csináltam egyetem után. Nem jellemző, hogy valaki a végzés után ne tudna elhelyezkedni.
Molnár Péter válaszolt arra is, hogy mekkora lemorzsolódésra lehet számítani a MOMÉ-n, ő hogyan keveredett művészi pályára és mi az, ami intézetigazgatóként a legnehezebb.
Interjúnkat teljes terjedelmében friss kiadványunkban olvashatod, amit itt, hírlevél feliratkozás után, kedvezményesen rendelhetsz meg:
NÉVJEGY
