A Miskolci Egyetemen egymást érik a beruházások – Interjú Horváth Zitával, az ME rektorával

„Egyetemünk egyik legfontosabb fókuszterülete az élhető és versenyképes régió. Olyan programokat működtetünk, amelyek világszínvonalon járulnak hozzá az észak-magyarországi térség fejlődéséhez, és ebben nemcsak a műszaki, hanem az egyéb karok is aktívan részt vesznek” – árulta el Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora.

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Ezúton gratulálunk az új rektori ciklushoz, az újabb választáshoz. A korábbi eredményei magukért beszélnek. Mit emelne ki ebből?

Az elmúlt évek egyszerre voltak rendkívül nehezek és felemelők. 2020-ban vettem át a rektori feladatokat, épp akkor, amikor az egyetem a modellváltás folyamatába lépett. A körülmények sem könnyítették meg a munkát: a Covid-járványból kilábalva azonnal szembesültünk a háború következményeivel és a gazdasági válsággal, amely drasztikusan megnövelte az energiakitettségünket. A rektorságom első fél éve szinte teljes egészében online zajlott, emellett le kellett vezényelni a közalkalmazotti státuszból való átállást és kezelni a dolgozók változásból eredő bizonytalanságait. Mindezek tükrében különösen büszke vagyok arra, hogy az akadályokat sikerrel vettük. Jelentős bér fejlesztéseket hajtottunk végre, és én voltam az első a modellváltó egyetemek vezetői közül, aki kollektív szerződést kötött a szakszervezettel – ezt azóta meg is újítottuk. Számos jóléti programot indítottunk, amely érezhetően javította a munkatársak elégedettségét. Fontos célom volt az is, hogy a Miskolci Egyetemet ne csak a régióban, hanem országos szinten is meghatározó intézménnyé tegyük, és hogy a nemzetközi térben is láthatóbbá váljunk. Úgy érzem, ezt sikerült megvalósítani.

Ami az egyetem pozíciójának a meg erősítését illeti: ezen a téren milyen eredményeket emelne ki?

Komoly eredménynek tartom, hogy nemcsak a nemzetközi rangsorokban léptünk előre, hanem a hallgatói létszámunk is jelentősen nőtt. Míg 2020-ban 8900 diákunk volt, ma az aktív hallgatói létszám 12 ezer, a passzív tanulókat is beleszámítva pedig megközelíti a 14 ezret. Ezzel párhuzamosan tovább erősítettük a vállalati kapcsolatainkat is a kkv-któl a multinacionális cégekig minden olyan szereplővel, ahol a végzettek elhelyezkednek. A szakirányú továbbképzések száma az elmúlt években megháromszorozódott, és ezek nagy része kifejezetten vállalati igényre jött létre. A jelenlegi 277 szak körülbelül 30 százalékát 2020 után akkreditáltattuk – minden új képzés mögött átgondolt stratégia áll. Szeretném, ha a hallgatók az egyetemen töltött éveik alatt minden támogatást megkapnának, ami elősegíti a tanulmányaik sikeres teljesítését. Ezért az állami ösztöndíjak mellett saját kuratóriumi ösztöndíjakat is létrehoztunk, amelyek a rászoruló, de kiválóan teljesítő tanulóinkat segítik.

Infrastrukturális fejlesztések is voltak, a menza felújítása például nem rég fejeződött be.

Az elmúlt időszakban látványos fejlesztések valósultak meg. Korszerűsítettük a tantermeinket, valamint kialakítottuk a távoli és hibrid oktatás feltételeit – csak az idén tavasszal 30 tanterem újult meg. A könyvtárunk kívül-belül modern központtá vált, digitalizáltuk a szakirodalmat és bevezettük a hétvégi nyitvatartást, hogy a hallgatók rugalmasabban használhassák, és aki szeretne a könyvtári miliőben tanulni, készülni, az szinte bármikor megtehesse. A kollégiumok szisztematikus felújítása is előrehaladt: a hat épületből öt teljesen megújult, a hatodik fel újítása folyamatban van. A befejezés után 1800 korszerű férőhely áll majd rendelkezésre. Emellett létrehoztuk az egyetemi Egészségügyi Centrumot, amely ingyenes szakrendeléseket biztosít az egyetem polgárai számára. Nemrég átadtuk az egyetemi Éttermet és Rendezvényközpontot is (menza), amely nagy fesztiválok megrendezésére is alkalmas – az idei Miskolci Egyetemi Napokat már itt tarthattuk meg. Elkészült egy család barát épület is, amely a fiatal párok önálló életkezdését segíti.

Milyen fejlesztési tervek vannak még a jövőre nézve?

Rövidesen kiírjuk a közbeszerzést egy 3000 négyzetméteres műhelycsarnokra, ahol új műszaki laborokat alakítunk ki. Tervezzük a teljes úthálózat felújítását, és hogy csökkentsük az energiaáraknak való kitettségünket, napelemparkot is létesítünk. Az intézmény több területen is elköteleződött a zöldenergia mellett, például elektromos járműveket is használunk. Amikor a rektori ciklusom 2031-ben lezárul, olyan egyetemet szeretnék átadni, amely teljesen megújult infrastruktúrával, stabil hallgatói létszámmal és továbbra is vonzó, versenyképes felsőoktatási intézményként folytatja az útját. Ez a legfontosabb célom.

Az egyetemhez tartozik a Földes Ferenc Gyakorlógimnázium és a Ferenczi Sándor Egészségügyi Technikum. Mit jelent ez az intézmény számára, és miért volt fontos, hogy fenntartóként ez a két középfokú oktatási intézmény az egyetemhez ilyen szorosan kapcsolódjon?

A Ferenczi Sándor Egészségügyi Technikum 2019 óta tartozik hozzánk, és magas színvonalú egészségtudományi képzést nyújt. A karunkkal együttműködésben okleveles technikusképzést működtetünk, és együtt biztosítjuk az ország egyik legnagyobb vidéki vármegyei kórházának utánpótlását. A Földes Ferenc Gimnázium 2023 augusztusában került a fenntartásunkba. Ennek szimbolikus jelentősége is van: 1949-ben, az egyetem indulásakor a Földes adott otthont az intézménynek. Az idén augusztus 1-jétől a Földes hivatalosan is gyakorló gimnáziumunk lett.

Mi az egyetem missziója?

Egyetemünk egyik legfontosabb fókuszterülete az élhető és verseny képes régió. Olyan programokat működtetünk, amelyek világszínvonalon járulnak hozzá az észak-magyarországi térség fejlődéséhez, és ebben nemcsak a műszaki, hanem az egyéb karok is aktívan részt vesznek.

Az egyetem zenei képzésben is erős. Miért fontos ez a kar?

Külön öröm számomra, hogy a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet az én rektorságom alatt vált karrá. A zenetanárképzés mellé előadómű vész szakokat is indítottunk, és igazán unikális, hogy elindíthattuk a kortárs könnyűzenei alapszakot is. A második évfolyam megy már 60, azaz évfolyamonként 30 hallgatóval, komoly felvételi procedúrával, kiváló oktatókkal.

A mesterséges intelligencia szerepét hogyan látja az oktatásban?

A mi egyetemünkön is egyre hang súlyosabb. Elkészítettük az egyetem MI-szabályzatát, és munkacsoportot is létrehoztunk a hatásainak és a lehetőségeinek vizsgálatára. Továbbá mi is csatlakoztunk ahhoz a pilot projekthez, amelynek keretében Miskolcon az MI segítségével jön létre egy intelligens városmenedzsment, ahogy azt Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos is bejelentette. Jelzi az innováció iránti nyitottságunkat az is, hogy angol nyelven meghirdettük az űrmérnök mester szakot – ilyen képzés az országban csak a BME-n és nálunk érhető el.

Horváth Zita

• Zalaegerszegen született, több mint 30 éve él Miskolcon. 1997-ben diplomázott a Miskolci Egyetemen történelem szakos bölcsész és középiskolai tanár ként, majd 2001-ben PhD-fokozatot is szerzett, 2016-ban habilitált, 2019-től egyetemi tanár. Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító (német) szakirányú to vábbképzésen 2015-ben szerzett oklevelet.
• 2009 és 2013 között a Miskolci Egyetem Bölcsé szettudományi Karának általános és tanulmányi dékánhelyettese.
• 2013 és 2017 között a Miskolci Egyetem általá nos rektorhelyettese.
• 2017 és 2020 között felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.
• 2020-tól rektori felada tokat ellátó általános rektorhelyettes a Miskolci Egyetemen, majd 2021 től a Miskolci Egyetem rektora.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!