Mélyebb változások előtt áll a magyar felsőoktatás
Szerző: UNIside - 2026.07.07.
Újabb fordulóponthoz érkezhet a magyar felsőoktatás: 2026. június 29-én hatályba lépett az a törvényi rendelkezés, amely szerint a felsőoktatási intézményeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA) legkésőbb 2027. augusztus 1-jéig meg kell szüntetni. A fenntartói rendszer átalakítása ugyan jelenleg a közbeszéd egyik legfontosabb témája, szakértők szerint azonban ennél jóval összetettebb kihívások várnak a magyar egyetemekre.
A BDO Corporate Finance elemzése szerint a felsőoktatás jövőjét nem elsősorban az határozza meg, hogy milyen fenntartói modellben működnek az intézmények, hanem az, hogy képesek-e alkalmazkodni a demográfiai, gazdasági és munkaerőpiaci változásokhoz. Az új kormány céljai között szerepel az alapítványi modell megszüntetése, valamint az uniós forrásokhoz és az Erasmus-programhoz való teljes körű hozzáférés helyreállítása, ugyanakkor a hosszú távú versenyképesség ennél átfogóbb reformokat igényel.
Egyre kevesebb a hallgató, miközben nő a diplomások iránti igény
A szakértők szerint a magyar felsőoktatást egyszerre két kedvezőtlen tendencia alakítja. Egyrészt Magyarország továbbra is elmarad az Európai Unió átlagától a diplomások arányát tekintve: az Eurostat adatai alapján a 25–34 évesek körében 2025-ben 32,6 százalék rendelkezett felsőfokú végzettséggel, miközben az uniós átlag megközelítette a 45 százalékot.
Másrészt a demográfiai folyamatok is egyre nagyobb nyomást helyeznek az intézményekre. A születések száma 2024-ben történelmi mélypontra csökkent, ami néhány évtizeden belül jelentősen szűkítheti a felsőoktatásba belépő fiatalok körét. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011-ben még több mint százezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, míg 2025-ben már csak mintegy 84 ezren.
A BDO Corporate Finance stratégiai tanácsadásért felelős üzletágvezetője, Siti Johanna szerint a felsőoktatás már nem növekedési, hanem alkalmazkodási pályán mozog. Úgy véli, a következő évek legfontosabb kérdése nem az lesz, hogyan lehet tovább bővíteni a rendszert, hanem az, hogyan használhatók fel hatékonyabban a rendelkezésre álló erőforrások.
Fejleszd magad a legjobb verziódra! – Interjú Tóth Ágnessel, a Prohuman Zrt. vezérigazgatójával
Nem minden egyetemnek kell ugyanazt a szerepet betöltenie
A szakértők szerint a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a sikeres felsőoktatási rendszerekben jól elkülönülnek az egyes intézménytípusok feladatai. A kutatóegyetemek elsődleges célja a tudományos kiválóság és a nemzetközi versenyképesség, a regionális tudásközpontok a helyi gazdaságot és társadalmi mobilitást támogatják, míg az alkalmazott tudományokra épülő intézmények a vállalatok gyakorlati igényeire reagálnak.
Ehhez igazodva a finanszírozási rendszert is differenciáltabbá kellene tenni. A BDO három pillérre épülő modellt javasol: egy stabil alapfinanszírozásra, a hallgatói létszámhoz kötött forrásokra, valamint egy teljesítményalapú elemre, amely az oktatási és kutatási eredményeket ösztönözné. Az egyes intézménytípusok esetében ezek eltérő arányban jelennének meg.
Több önállóságra is szükség lehet
Az elemzés szerint a jövőben az egyetemeknek nagyobb mozgásteret kellene kapniuk bevételi forrásaik diverzifikálására. Míg a kutatóegyetemek számára a nemzetközi kutatási pályázatok és innovációs projektek jelenthetik a fő bevételi forrást, addig a regionális intézmények esetében továbbra is meghatározó maradhat az állami finanszírozás. Az alkalmazott tudományok egyetemei pedig elsősorban vállalati együttműködésekből és ipari projektekből erősíthetik gazdálkodásukat.
A BDO szakértői szerint a most induló átalakulás lehetőséget kínál arra, hogy a felsőoktatásról szóló szakmai vita túllépjen a fenntartói modell kérdésén. Hosszú távon az jelentheti a rendszer sikerét, ha az egyetemek társadalmi szerepe, finanszírozása és működési modellje összhangba kerül egymással, így hatékonyabban tudnak reagálni a demográfiai és gazdasági kihívásokra.
Felkészülés a jövő felsőoktatására
A magyar felsőoktatás jövőjét meghatározó kérdések – az intézményi szerepek újragondolása, az egyetemek és a vállalati szféra együttműködése, a finanszírozás, az innováció vagy éppen a nemzetközi versenyképesség – az UNIside kiemelt témái közé tartoznak. Az elmúlt időszakban számos egyetemi vezetővel, vállalatvezetővel és innovációs szakemberrel beszélgettünk arról, milyen irányba fejlődhet a hazai felsőoktatás, milyen készségekre lesz szükségük a jövő hallgatóinak, és hogyan válhatnak az egyetemek még meghatározóbb szereplőivé a tudásalapú gazdaságnak. Az alábbi interjúk több ponton is árnyalják és kiegészítik a BDO Corporate Finance elemzésében megfogalmazott szakmai felvetéseket.
A Széchenyi István Egyetem: az ipari együttműködés a versenyképesség alapja
A felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának erősítését jól példázza a Széchenyi István Egyetem gyakorlata is. Az UNIside-nak adott interjúban Lőrincz Gergő, az intézmény szolgáltatási és brandigazgatója arról beszélt, hogy az egyetem tudatosan épít olyan ökoszisztémát, amelyben az oktatás, a kutatás és az ipar szorosan összekapcsolódik. Az intézmény számos hazai és nemzetközi vállalattal dolgozik együtt, így képzéseit folyamatosan a munkaerőpiaci igényekhez igazítja. A hallgatók már tanulmányaik alatt bekapcsolódhatnak kutatás-fejlesztési projektekbe, startupkezdeményezésekbe és duális képzésekbe, miközben a vállalati partnerektől közvetlen visszajelzések érkeznek arról, milyen kompetenciákra van szükségük a jövő szakembereitől. Az interjú szerint ez a gyakorlatorientált szemlélet nemcsak a hallgatók elhelyezkedési esélyeit javítja, hanem az egyetem nemzetközi versenyképességét is erősíti.
ELTE: a nemzetközi versenyképesség új szemléletet kíván
Az ELTE versenyképességi megújulásáról szóló UNIside-interjúban Darázs Lénárd arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsőoktatás nemzetközi környezete alapvetően megváltozott, ezért az egyetemeknek tudatos stratégiával kell reagálniuk a globális versenyre. A beszélgetés szerint a kiváló kutatás, a magas színvonalú oktatás és a nemzetközi kapcsolatok mellett egyre nagyobb jelentősége van annak is, hogy az intézmények gyorsan tudjanak alkalmazkodni a gazdasági és technológiai változásokhoz. A cél nem pusztán a rangsorokban való előrelépés, hanem olyan működési modell kialakítása, amely egyszerre szolgálja a tudományos kiválóságot, a hallgatók fejlődését és a társadalmi-gazdasági igényeket. Ez jól összecseng azokkal a szakértői véleményekkel, amelyek szerint a felsőoktatás jövőjét nem a fenntartói forma, hanem az intézményi stratégia és alkalmazkodóképesség határozza meg.
Szegedi Tudományegyetem: az egyetem a régió fejlődésének motorja
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja az UNIside-nak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az egyetem szerepe ma már messze túlmutat az oktatáson. Az intézmény egyszerre tudásközpont, innovációs partner és regionális gazdaságfejlesztő szereplő, amely aktívan kapcsolódik a térségbe érkező nagyvállalatokhoz és beruházásokhoz. A BYD, a Rheinmetall és más ipari szereplők megjelenése új lehetőségeket teremt a hallgatók számára, miközben egyre többen választják azt, hogy diploma után is a régióban maradnak. Az egyetem emellett kiemelt figyelmet fordít a mesterséges intelligencia oktatására és saját működésében is alkalmazza az MI-megoldásokat. Az interjú jól szemlélteti, hogy egy regionális tudásközpont miként járulhat hozzá egyszerre a gazdasági fejlődéshez, az innovációhoz és a helyi munkaerő megtartásához.
NIÜ: az innováció csak együttműködésben hatékony
Barabás Réka, a Nemzeti Innovációs Ügynökség képviselője arról beszélt, hogy Magyarország innovációs teljesítményének javításához elengedhetetlen az egyetemek, a kutatóhelyek és a vállalati szféra szorosabb együttműködése. Kiemelte, hogy a kutatási eredmények önmagukban nem elegendők: azok akkor teremtenek valódi gazdasági értéket, ha eljutnak a piaci szereplőkhöz, és hasznosulnak a vállalkozások működésében. Az interjú szerint ezért egyre fontosabbak azok a programok és ökoszisztémák, amelyek közös projektekre, tudástranszferre és nemzetközi kapcsolatok építésére ösztönzik az egyetemeket és az ipart. Ez a megközelítés egybecseng azokkal a szakmai javaslatokkal, amelyek szerint a jövő felsőoktatásának egyik legfontosabb feladata a tudás gazdasági hasznosítása.
Bosch: a vállalatoknak is érdekük az erős felsőoktatás
Dr. Szászi István, a Bosch korábbi magyarországi vezetője az UNIside interjújában arról beszélt, hogy a vállalat hosszú távú versenyképessége elképzelhetetlen a felsőoktatással kialakított partnerségek nélkül. Hangsúlyozta, hogy a mérnökképzés fejlesztése, a közös kutatás-fejlesztési projektek és a fiatal tehetségek támogatása nemcsak az egyetemek, hanem a vállalatok érdeke is. A Bosch ennek megfelelően ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal, mesterséges intelligenciához kapcsolódó oktatási kezdeményezésekkel és közös kutatóközpontok létrehozásával segíti a felsőoktatást. Az interjú egyik központi üzenete, hogy a jövő innovációi olyan ökoszisztémában születnek meg, ahol az egyetemek, a vállalatok és a kutatók folyamatosan együtt dolgoznak. Ez jól alátámasztja azt a szemléletet, hogy a felsőoktatás gazdasági szerepe ma már jóval túlmutat a hagyományos oktatási feladatokon.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
Ez is érdekelhet
