A magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban a tanárok számának és utánpótlásának kérdése évtizedek óta szerves része a közbeszédnek, az utóbbi két évben még inkább fókuszba került. A tanárhiány nemzetközi összehasonlításának érdekében elkészítettük az egy általános-és középiskolai pedagógusra jutó diákok arányának uniós rangsorát. Eszerint Magyarországon nemcsak az EU-s átlagnál, de még a sokszor mintaként emlegetett Finnországnál is alacsonyabb az egy pedagógusra jutó tanulók száma.
Az Oeconomus náhány napja közzétett kutatása alapján az oktatási rendszer fenntarthatóságának vizsgálatakor a pedagógusok számánál relevánsabb kérdés az egy oktatóra jutó tanulók száma. Ha kevesebb diákot kell oktatni az iskolákban, kevesebb tanárra is lesz szükség, így a tanárhiány megítéléséhez és a nemzetközi összehasonlításhoz alkalmasabb mutatószám az egy pedagógusra jutó tanulók száma. Az egy tanárra jutó diákok számának csökkenésével a pedagógusok leterheltsége is csökken, és a diákok is minőségibb, koncentráltabb oktatásban részesülnek.
Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) által készített felmérés szerint Magyarországon 10,6 diák jutott egy tanárra, míg az uniós átlag 12,1. Az integrációs szervezet tagállamai közül Görögországban, Máltán és Horvátországban a leginkább kedvező a tanárok leterheltségét jelző mutató értéke, rendre 8,2, 8,7 és 9,1 fő. A V4 országok közül hazánk teljesít a legjobban, majd a szintén az uniós átlag alatti Lengyelország (10,9 diák/tanár). Ezzel szemben Csehországban és Szlovákiában az EU-s átlagnál magasabb az egy tanárra jutó diákok aránya; 13,2, illetve 14,3 fő. Az Európai Unió tagállamai közül Hollandiában és Franciaországban a legrosszabb a mutatószám értéke; 16,4, illetve 14,9.
Hollandiában a tanárhiány enyhítésének érdekében önkormányzati szinten egyezséget kötöttek, hogy nem fognak egymással versengeni az oktatókért, inkább összefogva keresik a tanárszám növelésének lehetőségeit. Franciaországban a tavaly kezdődött tanév előtt 4000 tanár hiányzott az oktatási rendszerből. A probléma enyhítésének érdekében 2023 szeptemberétől a pedagógusok adózás utáni minimális fizetését 2000 euróra emelték.
Emellett egy „helyettesítő tanár toborzási” programot is indítottak, hogy csökkentsék a tanárhiány miatt elmaradó órák számát. Az intézkedést a szakszervezetek erőteljesen kritizálták, a nem megfelelő képesítés miatt. A helyettesítő tanárok száma az elmúlt tizenöt évben közel megduplázódott. Az új, nem hivatásos tanárok számára a képzés gyakran csak négy napot vesz igénybe, amelyből két nap kifejezetten arra összpontosít, hogy hogyan adják elő az „alapvető” (matematika és francia) tantárgyakat az általános iskolában. Munkaidejük alatt évi 20 napos továbbképzést is teljesíteniük kell és a tanfelügyelőség monitorozza teljesítményüket. Számos egyéb uniós országban is komoly probléma a tanárhiány, Olaszországban például 150 ezer pedagógusi állást nem hivatásos tanárok töltenek be, Svédországban pedig 153 ezer tanárt kell kiképezni 2035-ig. Azonban a tanárok alacsony száma még a legjobban teljesítő uniós tagállamban, Görögországban is nehézségeket okoz. 2021-ben a felmondási szabályok szigorításával próbálták orvosolni a helyzetet, amely intézkedés széles körű ellenállást váltott ki.
