Új távlatok a korai betegségfelismerésben: lézerlaboratóriumot avattak fel Szegeden

A létesítményt Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezeti, aki elmondta, hogy a kutatóközpont tudományos koncepciójának kidolgozása 2018-ban kezdődött. Céljuk egy olyan költséghatékony vizsgálati módszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a betegségek korai felismerését, így boldogabb és egészségesebb életet biztosítva.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a CMF ügyvezető igazgatója (b) bemutatja a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting – CMF) új lézerlaboratóriumát a megnyitó alkalmából Szegeden 2024. június 17-én. MTI/Szigetváry Zsolt)

Magyarország legnagyobb hosszú távú orvosi kutatási programja

A pandémia lezárásait követően kezdődött meg a vérminták gyűjtése önkéntesektől. A központ eddig 10 ezer, főként magyar önkéntest vont be a programba, akik rendszeresen adnak mintát. Ezzel Magyarország történetének legnagyobb hosszú távú orvosi kutatási programja indult el, és már 47 ezer mintát gyűjtöttek össze, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem biobankjában tárolnak.

A CMF új lézerlaboratóriuma, amelynek a szegedi ELI ALPS ad otthont, Magyarországon az első és a világon is csupán a második ilyen létesítmény. A labor több tízezer vérplazmaminta vizsgálatát teszi lehetővé.

Krausz Ferenc az eljárás tudományos hátteréről elmondta, hogy az infravörös spektroszkópia érzékenysége javítható a zaj kiküszöbölésével, ezért lézerfényt használnak a minták elemzéséhez. A folyamat hasonlít ahhoz, mint amikor megütünk egy hangvillát és figyeljük, ahogy a rezgések elcsendesednek. A molekuláris rezgések rögzítéséhez speciális lézerberendezésekre van szükség. Ezek a rezgések alkotják a molekuláris ujjlenyomatot, amely megmutatja a vérminta összetételének legkisebb változásait.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a CMF ügyvezető igazgatója, Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus, biokémikus és Gérard Mourou Nobel-díjas francia fizikus (b-j) a CMF új lézerlaboratóriumának megnyitója alkalmából rendezett konferencián Szegeden 2024. június 17-én. (MTI/Szigetváry Zsolt)

A mesterséges intelligencia kiválóan alkalmazható a kutatásban

Krausz Ferenc bemutatta egy kutatásuk eredményeit is, amelyben 470 tüdőrákos beteg és ugyanennyi kontrollcsoport mintáit vizsgálták. A tüdőrákos betegek molekuláris ujjlenyomata szignifikánsan különbözött a kontrollcsoportétól, és ez az eltérés a betegség előrehaladtával növekszik. A mesterséges intelligencia kiválóan alkalmazható ezeknek az eltéréseknek a felismerésére – mondta a Nobel-díjas fizikus.

A kutató hangsúlyozta, hogy a módszerük jelentősen csökkenti a fals pozitív és negatív leletek arányát a hagyományos tesztekkel szemben. Az eljárás pontossága tovább növelhető az egészséges páciensektől rendszeresen gyűjtött minták vizsgálatával.

A megnyitó alkalmából szervezett CMF Summit 2024 – A betegségprofilozás élvonalában című tudományos konferencián további két Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin, az SZTE professzora és Gérard Mourou, az SZTE kutatóprofesszora tart előadást kutatómunkája legfőbb eredményeiről.

Csák János leköszönő kulturális és innovációs miniszter és utódja, Hankó Balázs is részt vett a laboratórium átadásán. Arról beszélt, a kormány nem tud tudományos eredményeket elérni, erre csak a tudományos közösség képes. A tudományos élet szereplőinek részt kell vállalniuk a minőségbiztosításban, a támogatásra méltó kutatások kiválasztásában, erőfeszítéseket kell tenniük eredményeik széles körű bemutatása, valamint a tudományos utánpótlás nevelés érdekében.

Hankó Balázs és Csák János a laboratórium átadóján.

MTI