Szándékosan nem adna kész válaszokat a diákoknak az új MI-tanár

Miközben a diákok egyre gyakrabban fordulnak a mesterséges intelligenciához, hogy gyorsan megoldjanak egy-egy feladatot, dán kutatók egészen más megközelítéssel kísérleteznének. Olyan oktatási chatbotot fejlesztenek, amely időnként szándékosan nem ad egyértelmű választ a kérdésekre. A cél, hogy a fiatalokat önálló gondolkodásra ösztönözzék, és megakadályozzák, hogy a mesterséges intelligencia átvegye tőlük a tanulás érdemi részét.

A ChatGPT és a hozzá hasonló rendszerek egyik legnagyobb vonzereje a gyorsaság. Egy bonyolult kérdésre másodpercek alatt érkezhet részletes magyarázat, egy nehéz házi feladathoz pedig akár teljes megoldás is. A koppenhágai IT Egyetem (ITU) kutatói azonban arra kíváncsiak, hogy valóban ez-e a leghatékonyabb módja a mesterséges intelligenciával támogatott tanulásnak. Az egyetem november 9-én jelentette be azt az ötéves kutatási programot, amelyhez 7,1 millió dán korona támogatást nyertek el a dán állami kutatásfinanszírozási alaptól.

Mi történik, ha az MI nem könnyíti meg a dolgunkat?

A projekt alapgondolata az úgynevezett pozitív súrlódás. A kutatók szerint a tanulási folyamatnak hasznára válhat, ha a diákok időnként nehézségekbe ütköznek, több lehetséges értelmezéssel találkoznak, vagy saját maguknak kell kidolgozniuk a megoldáshoz vezető gondolatmenetet. Az elképzelés szerint a mesterséges intelligencia bizonyos helyzetekben szándékosan nyitott kérdésekkel, részleges válaszokkal vagy további mérlegelést igénylő szempontokkal reagálna. Ez különösen az olyan tantárgyaknál lehet hasznos, amelyekben a problémákra többféle elfogadható megoldás létezhet. Ilyen például az etika, amely a kutatás elsődleges területe lesz. A fejlesztés alatt álló, Diffrakt nevű chatbot a szókratészi módszerből merít. Ennek lényege, hogy a tanuló újabb kérdések és szempontok segítségével maga jut el a következtetésig.

A túl sok segítség visszaüthet

Jichen Zhu professzor, a projekt vezetője szerint a jelenlegi oktatási MI-rendszerek jelentős része a hatékonyságra és a gyors eredményekre összpontosít. A tanulás azonban a gondolkodás, a kérdésfeltevés és a megértés folyamatát is magában foglalja. A kutatás első szakaszában a koppenhágai intézmény hallgatóival vizsgálnák az új módszert. A szakemberek azt szeretnék megérteni, hogyan reagálnak a diákok azokra a mesterségesintelligencia-rendszerekre, amelyek tudatosan több gondolkodást igénylő válaszokat adnak.

Azt is vizsgálják, miként szabályozható technológiailag a válaszok bizonytalanságának és nyitottságának mértéke. Egyelőre kutatási elképzelésről van szó, amelynek tanulási eredményességét a következő években tesztelik.