A külföldi mobilitás mindenképp hozzátesz az emberhez, és egy életre szóló élményt jelent

Mi most az aktualitás az Erasmus+-pályázatok kapcsán?

Hankó Balázs államtitkár november végén bejelentette, hogy egy nemzetköziesítési program indul, amit a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Tempus Közalapítvánnyal, valamint a Semmelweis Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, az Óbudai Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Széchenyi István Egyetemmel közösen dolgozott ki. Ez egy kifelé irányuló mobilitási program, amit január 15-én nyitunk meg, és előreláthatólag 8000 mobilitást tesz lehetővé. Az Erasmus+-program kapcsán elmondható, hogy 2022. december 16-a óta nem lehetett új szerződést kötni a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézményekkel. Viszont a korábban megkötött kontraktusokat végig lehet vinni, azok teljességében megvalósíthatók. A 2022-es szerződések 2024. június 30-ig biztosan tartanak, ami azt jelenti, hogy a 2024-es tavaszi félévben is lehetőségük van a modellváltott intézményeknek arra, hogy kifelé irányuló hallgatói mobilitásokat valósítsanak meg, tehát küldő intézményként lépjenek fel. Ezt egészítette ki a kormány nemzeti forrással, így teljes mértékben biztosított az őszi és a tavaszi mobilitások teljes körű lebonyolítása. A november 23-ai ülésen pedig a tavaszi forrásokkal kapcsolatos döntések is megszülettek, úgyhogy azok rendelkezésre állnak a tavaszi mobilitásokhoz is.

Miért volt még jelentős ez a november 23-ai dátum?

Mielőtt ez a döntés megszületett, összegyűjtöttük a modellváltott egyetemek igényeit, és ez alapján készült az előterjesztés, amelyről a kuratórium dönthetett. Ez egy rögzített dátum, meghatároztuk, hogy a pályázat lezárását követően kilenc hónap áll rendelkezésre arra, hogy megkössük a nyertesekkel a szerződéseket. Ez november 23-án lejárt, és addig nem tudtuk megkötni a kontraktusokat a modellváltott intézményekkel. Ehhez kapcsolódik, hogy a kormány azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy hosszabbítsák meg a szerződéskötési határidőt. Bármi is lesz, ettől függetlenül a források rendelkezésre állnak. És arra is felkészülünk, hogy azokat a forrásokat, amiket nem tudtunk odaadni a 2023-as pályázati keretből a modellváltó intézményeknek, ne vesszenek el, hanem egy jelentősebb részét a felsőoktatási szektorban hagyjuk.

Milyen elemei vannak az Erasmus+-programnak?

Az idén 36 éve, hogy az Erasmus elindult, az évek alatt folyamatosan szélesedett, minél többeknek lehetőséget adva a nemzetközi színtérbe való csatlakozáshoz. A kibővült Erasmus+-program már nemcsak a felsőoktatás szektorban kínál mobilitási és együttműködési lehetőségeket, hanem a szakképzés, a köznevelés, a felnőtt tanulás, az ifjúság és a sport terén is. Ennek köszönhetően a projekt a hallgatókon túl gyakornokok, önkéntesek, fiatalok, tanulók, felnőtt tanulók, tanárok, pedagógusok, egyetemi oktatók, trénerek, ifjúsági munkások, oktatási, képzési vagy ifjúsági területen működő szervezetek munkatársai számára is elérhető.

A szakképzési centrumok és az általuk fenntartott intézmények is kifejezetten aktív és sikeres pályázói az Erasmusnak. A felnőtt tanulás kapcsán vannak jó gyakorlatok, adott esetben a hátrányosabb helyzetű országrészekről is. Az ifjúságban a szervezeteken keresztül lehet pályázni, és ifjúságsegítők részvételét is lehetővé teszi a mobilitási pályázat. 

Milyen fő tevékenységei vannak a Tempus Közalapítványnak? 

Magyarországon az Erasmus+-program megvalósítását nemzeti irodaként a Tempus Közalapítvány koordinálja. Ahhoz, hogy az Erasmus+ minden részt vevő országban a lehető leghatékonyabban működjön, az Európai Bizottság a program irányítását nemzeti irodák közreműködésével végzi. Kapcsolatban állunk mindegyik felsőoktatási intézmény Erasmusért felelős koordinátorával, akik felelősek a megvalósításért, őket pedig folyamatosan ellátjuk információkkal. November elején tartottuk Szegeden az Országos Koordinátori Találkozót, valamint meghívás alapján különböző szektorok kapcsán tartunk tájékoztató, információs eseményeket és nyílt napot. Mi, a közalapítványnál azért dolgozunk, hogy a projektmegvalósítók által végzett munkát is minél inkább láthatóvá tegyük, például Erasmus+ Nívódíjjal ismerjük el a legjobb kezdeményezéseket, és minden októberben bekapcsolódunk az Erasmus Days rendezvénysorozatba, amikor a háromnapos programsorozat során minden projektmegvalósító szervezet megmutathatja magát különféle események szervezésével, a projekt iránt érdeklődők pedig ellátogathatnak vagy online csatlakozhatnak azokra. Aktívan jelen vagyunk a közösségi platformokon is. Nemrég indítottunk egy köznevelési projektet, amelynek keretében országjáráson vettek részt a kollégáink, ahol pedagógusokkal, tanárokkal találkoztak köznevelési és szakképzési intézményekből, így felmérték, hogy miként tudnánk számukra elérhetőbbé tenni az Erasmus+-programokat. Fontos cél, hogy ne csak Budapesten legyen jelen a projekt, hanem diverzifikáljuk a pályázóink körét. Törekszünk arra, hogy hátrányosabb helyzetű területeken is jobban megjelenjen az Erasmus+. Emellett indítottunk egy fejlesztőprogramot, amelynek a fókuszában a köznevelés és a szakképzési szektor nemzetköziesítése van. Szeretnénk, ha a nemzetköziesítés a pedagógusképzésben is megjelenne, hogy a frissen végzett pedagógusoknak meglegyen az a tudása, hogy hogyan lehet a mobilitási programokra motiválni a fiatalokat már a középiskolában.

Az Erasmus eddig nem említett eleme a DiscoverEU, ami 18 éves fiataloknak szól, és egy vonatjegy keretében segíti őket ahhoz, hogy jobban megismerjék Európát. E projekt esélyegyenlőségi pályázata pedig azt a célt szolgálja, hogy például a hátrányos helyzetű településeken dolgozó ifjúsági vagy civil szervezetek segítőként elvigyenek több fiatalt, és támogassák őket abban, hogy részt vegyenek a DiscoverEU programban. A projekt 2018-as indulása óta közel 3000 magyar részesült InterRail vonatjegyben, az idén pedig további 1000 főnek nyílik lehetősége az utazásra.

Van egy olyan elem, ami nem annyira ismert, vagy nem annyira köztudott?

Mely ösztöndíj-lehetőségek a legnépszerűbbek?

Vannak olyan alapvető feltételek, amik szükségesek ahhoz, hogy igénybe lehessen venni az Erasmust? 

A fenti kérdésekre adott válaszokat, illetve az interjúnkat teljes terjedelmében UNI in&out 2024 kiadványunkban olvashatod, amit itt  rendelhetsz meg:

UNI in&out 2024

Névjegy:

• Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett filozófia szakon.
• Az egyetem alatt részt vett a kari és az egyetemi hallgatói önkormányzat munkájában, később több társadalmi szervezettel is dolgozott önkéntesként és tagja volt a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnökségének.
• Korábban pályázatkezeléssel foglalkozott a Wekerle Sándor Alapkezelőnél és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél, utóbbinál egy kiemelt európai uniós projektben dolgozott szakmai vezetőként, majd projektmenedzserként.
• A Miniszterelnökségen elemzőként dolgozott, az Innovációs és Technológia Minisztériumnál pedig innovációs projektekkel, a szegedi lézerkutató laboratóriummal, az ELI ALPS-szal, a transzmutációs projekttel, valamint a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központtal foglalkozott. Később a Miniszterelnöki Kabinetirodán főosztályvezetőként végzett nemzetközi koordinációs feladatokat.
• A Tempus Közalapítványnál korábban főigazgatói titkárságvezetőként volt jelen, 2023. február 1. óta tölti be a főigazgatói pozíciót.
• Angol és német nyelven beszél.